
Fotó: Dávid Anna Júlia
A minden napi élet helyzeteit, azt hogy hogyan is élünk tökéletlenségeinkkel teljesen rendben, hogy milyen helyzetekben találják magukat a kisebbségben élők és még számos más történetet ismerhet meg az olvasó. Botházi Mária az elmúlt év végén megjelent Boldogság juszt is a tiéd című kötetét a pénteken délután mutatták be a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban.
2017. április 02., 11:592017. április 02., 11:59
2017. április 02., 12:002017. április 02., 12:00
Botházi Mária újságíró és egyetemi tanár, aki Székelyudvarhelyen született, tanulmányait is itt kezdte. A Tamási Áron Gimnázium Ébredés diáklapját szerkesztette még a kilencvenes években, majd a újságíró szakon diplomázott a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen.
Napi- és hetilapos, valamint online szerkesztőként és publicistaként dolgozott a Krónika kultúra rovatánál, a Transindexnél és az Erdélyi Naplónál, jelenleg oktat és a Főtér.ro publicistája. A könyvbemutatón Balázs Imre József költő, irodalomtörténésszel beszélgetett, aki a könyvét szerkesztette.
Fotó: Dávid Anna Júlia
Népszerűségét az is mutatja, hogy jó néhányan már csak a hátsó teremben pótszékeken kaptak helyet.
„Nekem úgy tűnik, hogy mindig is ugyanúgy írtam” – jelentette ki, majd gyorsan hozzátette, legalábbis a belső hang nem változott. A Krónikának dolgozva tanulta ki a tárcaírás csínját-bínját, mikor is számos glosszája, jegyzete és tárcája jelent meg a kultúra rovatban. Mindig is szerette a humort, a humoros hangvételű írásokat, a glosszát is. A kötetben található írásokat leginkább a tárca műfajába sorolhatjuk.
Fotó: Dávid Anna Júlia
Viszont az írónőt a kánon sosem érdekelte, amikor kedvenc olvasmányait válogatta. Arra is kitért a beszélgetés, hogy egyes szám első személyű elbeszélőről van szó, ami igen ritka a sajtó nyelvezetében. Hosszan beszélgettek a kisebbségi lét kihívásairól, a nyelvi akadályokkal való megküzdéssel, hiszen erről is szólnak a könyv szövegei. Hiszen
– magyarázta Botházi. Ugyanakkor nőkről szólnak a szövegek, de az író saját bevallása szerint igyekszik nem egysíkú szemléletmódon keresztül bemutatni, azt, amit a világban tapasztalt. „Nagyon sokan azt hiszik, hogy a saját életemet írom, nem, de a saját élményeimből merítkezem” – mesélte.
– így szövegek is ezt tükrözik.
Fotó: Dávid Anna Júlia
„Soha nem lehetett ennyire könnyen elérhetővé tenni hasonló jellegű terméket, mint ma” – véli az írónő, az online felület hozta népszerűségről, hiszen szélesebb közönséghez jutott el. A kritikai visszhangról, a kommentkultúráról, a trollokról is szó esett. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a negatív benyomásokat inkább nyilvánosság előtt írják, míg a dicséretek, építő kritikák magánüzenetben, személyes megkereséssel történnek. Az is kiderült a beszélgetésből, hogy a humor és a mélység nem zárja ki egymást, és hogy Udvarhelyen másképp nem lehet élni, csak humorral.
Fotó: Dávid Anna Júlia
A megnevettetett és megríkatott közönség faggatózásai nyomán az is kiderült, hogy számíthatunk még kötetekre a Botházi Mária tollából.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
szóljon hozzá!