Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

10:09

Jövőtől korlátozzák az elektromos rollerek használatát Csíkszeredában

09:20

Felborult egy hússzállító teherautó, biztosítani kell a helyszínt

08:55

A héten kiderül, kik kapják idén a Nobel-díjakat

08:46

Több mint 300 bírságot szabtak ki a 15-ös országút Maros megyei szakaszán

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Halálra gázoltak egy fiatal nőt Csíkdánfalván, a sofőr elhagyta a helyszínt – frissítve

Azonosították a csíkdánfalvi halálos baleset elkövetésével gyanúsított férfit

Csíkkarcfalvi férfit gyanúsítanak a halálos gázolás elkövetésével

Hárman sérültek meg a Csíkszereda és Csíkszentkirály között történt balesetben – frissítve

Megjelent a veszettség Hargita megyében

Napelemparkból biztosítanák a csíkszeredai közvilágítást, így milliókat spórolnának

Kelemen Hunor szerint nincs meg a kormány beiktatásához szükséges 233 szavazat

Felfüggesztette Hankó Balázs, Seszták Miklós és Magyar Péter mentelmi jogát az Országgyűlés

Módosító javaslat: a diákok bevonásával döntenének az iskolák az egyenruhákról

Novembertől baj lehet: fizetésképtelenségtől tart a Hargita megyei önkormányzat

„Kultúragyár” lesz a marosvásárhelyi Apollóban

Az épület több mint kétszáz éves. Ma is több intézmény folytat benne tevékenységet. Archív

Fotó: Gönczi Ákos

Bár az egész épület felújítását tervezik, jelenleg nincs rá anyagi keret, ezért csak részleges javításokat, két terem átalakítását végzik el az Apolló palotában, amelynek működtetője a Maros megyei önkormányzat. Az elképzelés szerint a kultúra, a művészet fogja uralni teljes egészében a nagy múltú épületet.

Antal Erika

2017. október 19., 13:452017. október 19., 13:45

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Néhány hónapja kezdték el a javítási munkálatokat az Apolló-palotában, ahol az egykori étterem és egy másik helyiség új rendeltetést kap, kiállító-, illetve táncteremmé alakítják. Cătălin Bogățean művészeti tanácsadó és az épületben működő népi művészeti iskola oktatója a Zi de Zi napilapnak nyilatkozva elmondta,

„kultúragyárat” terveznek berendezni, ahol időszakos kiállítások kapnának helyet, kézműves-vásárok, előadásokat tartanának. Elsősorban a népi művészeteknek szeretnének nagyobb teret biztosítani, ezért úgy tervezik, hogy az egész, háromemeletes épület hangsúlyozottan a kultúrának adjon otthont.

Per az alagsorért

Az Apollópalotának, illetve az abban működő Népi Művészeti Iskolának és a Hagyományos Népművészeti Nevelő Központnak a működtetője, fenntartója a Maros megyei önkormányzat. A Vásárhelyi Hírlap megtudta, hogy

az épület alagsorát és pincéjét még mindig a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal birtokolja, ám folyamatban van egy per, amit a megyei tanács indított, hogy az alagsort is megszerezze. A megye meg is nyerte ezt, ám a városházának jogában áll megfellebbezni a bírósági döntést, tehát az ügy még nem zárult le.

Késik a teljes felújítás

Az épület teljes felújítására is elkészült a terv, de anyagi keret hiányában egyelőre ez elmarad. Jelenleg a megyei önkormányzat újabb finanszírozási lehetőségeket keres, mivel a pályázatot, amellyel szerette volna ezt elvégezni, nem nyerte meg. Az önkormányzattól arról is tájékoztattak, hogy

az Apollóban működő civil szervezetek és politikai pártok továbbra is maradhatnak.

A Pro Európa Liga, a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület, valamint egy órajavító műhely bérli a megyei tanácstól a helyiségeket, illetve a pártok számára a törvény előírása szerint helyiséget kell biztosítani. Az épület többi részében a népi iskola tartja a tevékenységeit. A jelenlegi javítási és átalakítási munkálatok összértéke 678 ezer lej.

Teleki Sámuel építtette
A Marosvásárhely központjában álló Apolló-palotát Teleki Sámuel építtette az általa alapított könyvtár fenntartására. Miután 1802-ben befejezték a Teleki Tékát, 1804-ben elkezdték itt a munkálatokat, amellyel 1807-re végeztek is. Az épület bevételéből – amelynek több funkciója is volt, többek közt bérházként is működött, – a mindenkori könyvtárasok számára biztosították a jövedelmet, illetve a lakást. Ahogy a Romániai Magyar Lexikon műemlékek adatbankjában olvasható, az első évtizedekben a teljes épületet bérbe adták: a földszinti helyiségeket gyógyszertárként, üzletként vagy kocsmaként, az első emeletieket lakásként. Jelentős bevételt hozott a harmadik emeleti nagyterem, működtetését általában külön bérlő irányította, aki rendezvényszervezésből és az ottani alkoholárusításból húzott hasznot. Az épület jelentősége nem szigorúan építészeti: csaknem egy évszázadon keresztül a megélénkülő helyi kulturális élet kiemelt színterévé vált. A Királyi Tábla kancellistáinak jelenléte által felpezsdített nemesi bálok, valamint a polgári bálok egyaránt itt zajlottak. Állandó színházépület híján a század folyamán több alkalommal itt lépett fel a kolozsvári színtársulat is. 1924-ben az új tulajdonos, Bürger Albert sörgyáros megrendelésére az épületet Radó Sándor tervei alapján átalakították, a nagy belmagasságú felső szintet kétfelé osztották: az épület így egy újabb emelettel gyarapodott, a nagytermet pedig több helyiségre tagolták.