
Az épület több mint kétszáz éves. Ma is több intézmény folytat benne tevékenységet. Archív
Fotó: Gönczi Ákos
Bár az egész épület felújítását tervezik, jelenleg nincs rá anyagi keret, ezért csak részleges javításokat, két terem átalakítását végzik el az Apolló palotában, amelynek működtetője a Maros megyei önkormányzat. Az elképzelés szerint a kultúra, a művészet fogja uralni teljes egészében a nagy múltú épületet.
2017. október 19., 13:452017. október 19., 13:45
Néhány hónapja kezdték el a javítási munkálatokat az Apolló-palotában, ahol az egykori étterem és egy másik helyiség új rendeltetést kap, kiállító-, illetve táncteremmé alakítják. Cătălin Bogățean művészeti tanácsadó és az épületben működő népi művészeti iskola oktatója a Zi de Zi napilapnak nyilatkozva elmondta,
Az Apollópalotának, illetve az abban működő Népi Művészeti Iskolának és a Hagyományos Népművészeti Nevelő Központnak a működtetője, fenntartója a Maros megyei önkormányzat. A Vásárhelyi Hírlap megtudta, hogy
Az épület teljes felújítására is elkészült a terv, de anyagi keret hiányában egyelőre ez elmarad. Jelenleg a megyei önkormányzat újabb finanszírozási lehetőségeket keres, mivel a pályázatot, amellyel szerette volna ezt elvégezni, nem nyerte meg. Az önkormányzattól arról is tájékoztattak, hogy
A Pro Európa Liga, a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület, valamint egy órajavító műhely bérli a megyei tanácstól a helyiségeket, illetve a pártok számára a törvény előírása szerint helyiséget kell biztosítani. Az épület többi részében a népi iskola tartja a tevékenységeit. A jelenlegi javítási és átalakítási munkálatok összértéke 678 ezer lej.
Teleki Sámuel építtette
A Marosvásárhely központjában álló Apolló-palotát Teleki Sámuel építtette az általa alapított könyvtár fenntartására. Miután 1802-ben befejezték a Teleki Tékát, 1804-ben elkezdték itt a munkálatokat, amellyel 1807-re végeztek is. Az épület bevételéből – amelynek több funkciója is volt, többek közt bérházként is működött, – a mindenkori könyvtárasok számára biztosították a jövedelmet, illetve a lakást. Ahogy a Romániai Magyar Lexikon műemlékek adatbankjában olvasható, az első évtizedekben a teljes épületet bérbe adták: a földszinti helyiségeket gyógyszertárként, üzletként vagy kocsmaként, az első emeletieket lakásként. Jelentős bevételt hozott a harmadik emeleti nagyterem, működtetését általában külön bérlő irányította, aki rendezvényszervezésből és az ottani alkoholárusításból húzott hasznot. Az épület jelentősége nem szigorúan építészeti: csaknem egy évszázadon keresztül a megélénkülő helyi kulturális élet kiemelt színterévé vált. A Királyi Tábla kancellistáinak jelenléte által felpezsdített nemesi bálok, valamint a polgári bálok egyaránt itt zajlottak. Állandó színházépület híján a század folyamán több alkalommal itt lépett fel a kolozsvári színtársulat is. 1924-ben az új tulajdonos, Bürger Albert sörgyáros megrendelésére az épületet Radó Sándor tervei alapján átalakították, a nagy belmagasságú felső szintet kétfelé osztották: az épület így egy újabb emelettel gyarapodott, a nagytermet pedig több helyiségre tagolták.
A téli ünnepi időszakra időzített pirotechnikai ellenőrzőakció részeként a rendőrség eddig közel 53 tonna pirotechnikai cikket foglalt le, 540 büntetőeljárást kezdeményezett és 606 személy ellen indított nyomozást.
2025 meghatározó év Románia és az erdélyi magyar közösség számára: új politikai helyzet alakult ki, miközben Európát háború és gazdasági bizonytalanság terheli. Magyarországon választások közelegnek – a belpolitikai viták Erdélyben is érzékelhetők.
Erdély szívében, a Torockói-hegység peremén húzódik egy sziklakanyon, amelyet a természet évmilliók alatt faragott a saját arcára. Ez a Tordai-hasadék.
A földön 300 millió keresztény szenved állami elnyomásban vagy terrorszervezetek támadásaitól. Az erdélyi örmény gyökerekkel büszkélkedő Azbej Tristánnal, a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkárral Kézdivásárhelyen beszélgettünk.
A parajdi sóbánya katasztrófájáról, a távolsági buszjáratok működtetésének újragondolásáról, a megyei hulladékgazdálkodásról esett szó többek között a Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnökével való év végi beszélgetésen.
Még karácsony előtt átadják a forgalomnak a moldvai (A7-es) autópálya Focșani és Adjud közötti szakaszát – jelentette be a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Országszerte több mint 7 millió lej értékben rótt ki bírságot az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) a december 15. és 19. között végzett ellenőrzések nyomán.
Idén csaknem 3,6 millió peres ügyet tárgyaltak a romániai bíróságok, miközben a bírói álláshelyek közel 20 százaléka nincs betöltve – közölte pénteken a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM).
Pénzügyi bizonytalanságok és kormányzati megszorítások jellemezték Csíkszereda 2025-ös esztendejét, amelyet Korodi Attila polgármester az év utolsó rendes havi tanácsülésén értékelt pénteken.
Ünnepélyes díjátadón ismerte el Hargita megye tanácsa a megye három tűzoltóját és két kiváló sportolóját. Az ülés alatt költségvetésről, európai uniós projektekről és útépítésről is tárgyaltak a megye önkormányzati képviselői.
szóljon hozzá!