Biztonságos a parajdi sóbánya

Tekintse meg fotóriportunkat!

2009-ben a számvevőszék gazdasági szempontból teljesen átvilágította a parajdi sóbányát, találtak néhány apróságot, aztán 2011-ben visszajöttek, és a környezetvédelmi szempontokat is figyelembe véve tüzetesen átvilágították a céget – tudtuk meg Sebestyén Józseftől, a bánya főmérnökétől. „Végül is amit ők leírtak, nagyjából úgy is van. A sajtó viszont felkapta a hírt, és persze túlzott is, az Adevărul írta az első cikket, amelyben az állt: Parajdon összedőlnek az épületek” – mondta a főmérnök. Amikor a számvevőszék emberei a bánya biztonságosságát ellenőrizték, akkor volt megújítás alatt a környezetvédelmi engedély, talán ezért is jelent meg az a hír, miszerint a bányának nincs környezetvédelmi engedélye.

A főmérnök elismerte, hogy vannak környezetvédelmi problémáik, de ez nem azt jelenti, hogy katasztrófa történt. Azt ígérte, megpróbálják minél előbb megoldani a kisebb gondokat.
A bányában áramszünet esetén bekapcsol a biztonsági világítás, tehát nem fordulhat elő, hogy sötétben maradjanak a látogatók. Tudni kell, hogy a szintkülönbségek miatt az egész bányának természetes szellőztetése is van, tehát van levegőmozgás.

Lent óriási terek vannak, amik tele van levegővel. Ha elveszik a villanyt, egyik percről a másikra nem maradnak oxigén nélkül a tárnák. Azt is a bánya rovására írták, hogy a buszok, amelyekkel leszállítják a vendégeket, szennyezik a levegőt. „Ahhoz, hogy elektromos buszt üzemeltethessünk, az egész bejáratot meg kellene növelni, tehát óriási beruházás lenne. Csináltattunk erre is egy tervet tavaly, de amíg kivitelezzük, időbe telik. Addig is vettünk négy gázüzemeltetésű buszt, és elmondhatom, hogy egyáltalán nem keletkezik szmog az alagútban” – állítja Sebestyén.

A számvevőszék azt is nehezményezte, hogy a használaton kívül helyezett tárnák környezetbarát bezárása megoldatlan. „Ennek megoldását nem a sóbányának kell elvégeznie. Nekünk semmi közünk nincs a régi bányák bezárásához. Persze, jó lenne, ha ez megoldódna, mert ebből adódóan vannak kellemetlenségeink: például évi egymilliárd lejt fizetünk a vízügynek azért, mert egy nagyon kevés százalékban belefolyik a Küküllőbe a sós víz. Egy sólepárló építése jelentené a megoldást. A másik dolog pedig az, hogy amikor esik az eső, a sóhegyről ugyanúgy bemossa a sót a folyóba. Egy sóhegyet pedig nem lehet betakarni, ugye?” – teszi fel a költői kérdést a bánya főmérnöke.

Arról is cikkeztek, hogy a kősó feldolgozásából származó hulladék szennyezi a talajt. A főmérnök szerint ez nem fedi a valóságot, hiszen az egyetlen melléktermék a por, ami a feldolgozó részlegről kikerül a levegőbe, tehát minimális a szennyezés, szabad szemmel nem látható – állítja. Hibaként rótták fel a bányának azt is, hogy nem elkülönítve történik a gyógykezelés és a turisztikai tevékenység.

„Hivatalosan nem vagyunk gyógyközpont. Persze jót tesz az embereknek a bányában való tartózkodás, hetes turnusokban jönnek kezelésekre, de mindenki a saját felelősségére. Orvos alkalmazottunk sincs. Nagyon jó hatása van a légúti betegségekre, asztmára, sokan kigyógyultak betegségeikből. A bukaresti központban tavaly egy tanulmányt is készítettek a balneoközpont kialakítására, tehát folyamatban van ennek az elkülönítése és kiépítése. Szeretnénk vásárolni egy marógépet, és egy ezer méteres alagutat kell vájnunk. Tervünk szerint oda visszük le a gyógyulni vágyókat. Az a rész, amely most látogatható, megmaradna a turistáknak.”

2001-ben kezdtek el nagyobb figyelmet fordítani a turizmusra, hiszen volt egy nagyon rossz időszaka a bányának, nem tudták értékesíteni a sót, így fizetésekre sem futotta a költségvetésből. „Oda kerültünk, hogy most már az összbevétel 20–30 százaléka a turizmusból van” – állítja a bánya főmérnöke.

Évi közel félmillió látogató

Vakációban van a legnagyobb látogatottsága a bányának, leggyakrabban júliusban, augusztusban látogatják. Tavaly júliusban például közel 100 000-en fordultak meg, egész évben pedig nem kevesebb mint 415 000 látogatója volt a bányának. 2010-hez viszonyítva nőtt a forgalom, s azt remélik, ebben az évben még több turista jön el Parajdra, hiszen ha beindítják a fürdőkomplexum működését, az is tömegestől vonzza majd a látogatókat.

A tágas bányakamrákban hatalmas, korszerű játszótér, ökumenikus kápolna, büfé, szuvenírüzlet, kávézó, étkezde és borpince teszi változatosabbá a lent tartózkodást. „Három évvel ezelőtt készült el a vendéglő, ami szintén állami kézben van. Olyan napunk is volt a tavaly, hogy az étkezdében több mint 13 000 lejes bevételünk volt. A bányászok étkeztetését is ott oldottuk meg, ezért is kötelesek vagyunk fenntartani” – mondja a főmérnök.

Egy időben állandó tárlattal is büszkélkedhetett a bánya, jelenleg időszakos kiállításokat szerveznek. Újdonságnak számít annak a panorámás terasznak a megnyitása, ahonnan egy régi bányát tekinthetnek meg a látogatók. „A vendéglővel szemben van egy üres tér, onnan csináltuk meg a kijáratot a József-bánya közepére, amelyet egy üvegfallal választottunk el. Innen lehet benézni a 64 méteres tárnába. Szeretnénk Bukarestből visszahozni azt a lovas felvonót, amit annak idején elvittek a falumúzeumba, és ki szeretnénk állítani erre a helyre.”

A termelés a jelenleg látogatott tárna alatti részen zajlik, a bányának összesen 150 alkalmazottja van, közülük 55 bányász, ezenkívül van egy 18–20 fős karbantartócsapat. A bányászok munkaideje hat óra, minden bemenetelkor meleg ételt kapnak, és húsz év föld alatti munka után nyugdíjazzák őket. A bányászok zöme parajdi, a többiek Alsó- és Felsősófalváról, Korondról és Szovátáról járnak dolgozni.

A napokban nagy mennyiségű hó hullott, ideje van az utak sózásának. A főmérnök szerint 1989 után tavalyelőtt volt a csúcs sóeladás szempontjából. Elsősorban a megyei útügyek és a hótalanítással foglalkozó cégek a megrendelőik, emellett a magyarországi utakra is szállítanak Parajdról sót, de volt időszak, amikor Németországba és Ausztriába is fuvaroztak.

„A mai nappal 8000 tonna kitermelt sónál tartunk, ebből 6500-at értékesítettünk. A többi biztonsági tartalék, hogy ha nem győzi a kapacitásunk, akkor is tudjuk kiszolgálni az ügyfeleket. Mindig tartunk pár ezer tonnát raktáron” – osztotta meg az információkat Sebestyén József főmérnök, aki azt is elárulta: hétvégén a parajdi bányába látogat az ország összes prefektusa, és talán Emil Boc miniszterelnök is jelen lesz a borkóstolóval egybekötött találkozón.