Hirdetés
Hirdetés

„Facebookozás” száz évvel ezelőtt

Marosvásárhely, az egykori Albina tér, az alsó román templom nélkül •  Fotó: Antal Erika

Marosvásárhely, az egykori Albina tér, az alsó román templom nélkül

Fotó: Antal Erika

Képeslapokat küldözgettek egymásnak a 19. század végén, a 20. század elején azokról a helyekről, ahol üdültek, ahová üzleti útjuk vezetett, illetve ahová a hadsereg vezényelte őket. Mindenképpen azt tudatták az otthonmaradottakkal, hogy éppen hol járnak, mit látnak, ami más mint az otthonuk. Látókörük kitágult, tájékozottságuk a nagyvilágban nőtt. Az utókornak pedig régmúlt eseményekről, helyekről, intézményekről, épületekről tudósítanak ma is. A Székelyhon napilap Liget kiadványában jelent meg néhány évvel ezelőtt ez a cikkünk, most pedig úgy döntöttünk, hogy a Székelyhon.ro olvasóival is megosztjuk.

Antal Erika

2023. január 22., 12:402023. január 22., 12:40

2023. február 02., 12:562023. február 02., 12:56

A régi képeslapok lelőhelyei leginkább nagyvárosok antikváriumai, ócskapiacok, régiségvásárok és természetesen a megőrzött családi „levéltárak”.

Az első levelező képeslapok az 1870-es években jelentek meg,

az osztrák-magyar posta forgalmazásában, igazi világpremiert jelentettek és rohamos gyorsasággal terjedtek el Európa-szerte. Tömegárunak számítottak, néhány fillérbe kerültek csupán és nagy népszerűségnek örvendtek a múlt század fordulóján, főleg a fiatalok körében.

Elöl, a fotók alá írták a szöveget az első időben •  Fotó: Antal Erika Galéria

Elöl, a fotók alá írták a szöveget az első időben

Fotó: Antal Erika

Üzenet az otthonmaradottaknak

Az utazásokhoz kötött képeslapokkal, amelyek egy-egy tájat, várost ábrázoltak, azt kívánták jelezni, hogy küldőik kitörtek a megszokottból, útra keltek, világot láttak – vagyis, amit ma üzenünk a Facebookon, az elődeink a képes levelezőlapokkal adták tudtára hozzátartozóiknak: hogy milyen messze távolodtak el az otthontól, milyen érdekes helyeken járnak, s hogy mi jár a fejükben mindeközben. A felvételen volt mindig a lényeg, annál is inkább, mert kis szabad írófelületük miatt nem voltak alkalmasak fontos, életbevágó közlésekre, sokkal inkább könnyed, humoros, büszkélkedő, felvágós üzenetek tolmácsolására.

Hirdetés

Képeslapot küldtek egymásnak elsősorban azokról, a már akkor is divatos helyeknek számító nagyvárosokból, amelyeket turisták sokasága keresett fel: Velencéből, Párizsból, Rómából, Firenzéből.

Az egykori cukorgyár Marosvásárhelyen. Ritkán fotóztak ipari létesítményeket. Ez is emlék ma már •  Fotó: Antal Erika Galéria

Az egykori cukorgyár Marosvásárhelyen. Ritkán fotóztak ipari létesítményeket. Ez is emlék ma már

Fotó: Antal Erika

A „boldog békeidőknek” nevezett időszakban, amikor Erdélyben is megindult a polgáriasodás eredményeként egyfajta fürdőkultusz, és pihenni kezdtek járni az emberek, elsősorban a jobb körülmények között élő kereskedők, iparosok, értelmiségiek keresték fel az erdélyi fürdőtelepüléseket, majd képeslapokat is küldtek a szebbnél szebb villák, nyaralók, éttermek, parkok, pavilonok „társaságából”.

Képeslapokat küldtek Előpatakról, Tusnádfürdőről, Borszékről, Kirulyfürdőről, Szovátáról.

Amikor megfordult a képeslap

Egészen 1903-ig a képeslapoknak a hátoldalán csak a címzés volt található, az első oldalon, a kép alá írhattak pár szót. Ekkor megfordították a képeslap írófelületét, kettéosztották az addig címzésre használt üres oldalt és a bal felére a szöveg, a jobb felére került a címzés, amivel az ábra, a felvétel megnövekedett.

Ma az orvosi egyetem, akkor kadétiskolának épült •  Fotó: Antal Erika Galéria

Ma az orvosi egyetem, akkor kadétiskolának épült

Fotó: Antal Erika

A gyűjtők elsősorban a helyi lapokat, nevezetességeket keresik, ezzel maguk is várostörténészekké, az épített örökség őrzőivé válnak. Ám ezek megszerzése ma már meglehetősen körülményes, ugyanis

a képeslapokat a kortársak nem sokra becsülték: a gyerekek eljátszották, elmaszatolták, durván leáztatták azokról a bélyegeket, megtöredeztek.

Szinte azt mondhatni, kész csoda, hogy egy-két példány teljes épségben őrződött meg valamelyik régi doboz alján. A képeslapok közül az ér a gyűjtő szemében a legtöbbet, amely ép, írott, postai pecséttel van ellátva és díjjegyes, vagyis felbélyegzett.

A Városháza, a Kultúrpalota nélkül. Kis patak csordogált előtte, de ki emlékszik ma már arra? •  Fotó: Antal Erika Galéria

A Városháza, a Kultúrpalota nélkül. Kis patak csordogált előtte, de ki emlékszik ma már arra?

Fotó: Antal Erika

Ugyancsak értékemelő tényező a lapok ritkasága, ha nagyon kevés példány maradt fenn belőle, ha valamilyen okból a cenzúra megsemmisítette a zömét, ha a lapot cenzúrázták vagy felülnyomták. Ez utóbbin azt kell érteni, hogy a képeslapforgalmazók nyakán maradt nagyobb tétel, időközben azonban változott az uralom, megtörtént az impériumváltás, ezért például

a felvidéki, erdélyi, délvidéki, kárpátaljai képeslapokat felülnyomták, azaz szlovák, cseh, román, szerb, horvát, ukrán felirattal is ellátták.

Érdekes, amikor az utca, a tér neve jobbról még magyar nevet visel, balról viszont az éppen hatalomra jutott általi elnevezést.

Tusnádfürdői emlék •  Fotó: Antal Erika Galéria

Tusnádfürdői emlék

Fotó: Antal Erika

Két nap Párizsból Marosvásárhelyig

Egy képeslap például Párizsból 1907-ben két nap alatt érkezett meg a Székelyföldre. A postai bélyegző árulkodik erről, ugyanis a század elejétől már pontosan jelezték azt az időpontot, amikor a postai alkalmazott kezébe került a feladott lap és azt is, amikor megérkezett a címzett helységbe, és a postai kézbesítőnek átadták a lapot.

Ipari csarnok a mai Dózsa György utcában •  Fotó: Antal Erika Galéria

Ipari csarnok a mai Dózsa György utcában

Fotó: Antal Erika

A képeslapokat rendszerint elolvasás után a tükör rámájába tűzték, a szentképek, családi fotók mellé tették, hetekig, hónapokig őrizték, aztán játékszer lett vagy eltették emléktárgynak a szekrényfiókba. Éppúgy mint egy levél, okirat vagy egy korabeli tárgy, a képeslap minőségéből, színéből, méreteiből is lehet következtetni a küldés körülményeire és az időszakra, amelyben forgalomba került, bár a képeslap leginkább a 19. század végének és a 20. század első felének a jellegzetes dokumentuma, emléke.

Ilyen főúri kinézete volt egykor a mai Előpataknak •  Fotó: Antal Erika Galéria

Ilyen főúri kinézete volt egykor a mai Előpataknak

Fotó: Antal Erika

Székelyhon retró

A hétvégenként jelentkező Székelyhon retró rovatunkban olyan anyagokat közlünk, amelyek eddig kizárólag a Székelyhon napilap mellékleteiben jelentek meg. Most azonban fontosnak tartjuk, hogy azok közül néhányat online is megosszunk olvasóinkkal.

Csíkszereda főutcáján nem kellett még a gépkocsiforgalmat elterelni •  Fotó: Antal Erika Galéria

Csíkszereda főutcáján nem kellett még a gépkocsiforgalmat elterelni

Fotó: Antal Erika

Hajdanában ilyen elegánsan jártak Csíkszépvízen az emberek •  Fotó: Antal Erika Galéria

Hajdanában ilyen elegánsan jártak Csíkszépvízen az emberek

Fotó: Antal Erika

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 17., szerda

Hollywood kulisszatitkai Gyergyószentmiklóson

Különleges filmes élményben lehet része az érdeklődőknek június 19-én, pénteken 18 órától a Godako Rendezvényteremben, ahol Gergely László látványtechnikus tart interaktív előadást a hollywoodi filmgyártás kulisszatitkairól.

Hollywood kulisszatitkai Gyergyószentmiklóson
Hirdetés
2026. június 17., szerda

PNL-kongresszus vasárnap: a párt jövőjéről és irányvonaláról dönthetnek

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) országos politikai bürója szerdán úgy döntött, hogy vasárnapra összehívja a párt kongresszusát, miközben tovább mélyül a feszültség Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök és a párt vezetése között.

PNL-kongresszus vasárnap: a párt jövőjéről és irányvonaláról dönthetnek
2026. június 17., szerda

Az USR sem támogatja, előfordulhat, hogy végül csak a PSD szavazza meg Adrian Veștea kormányát

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) nem támogatja a Veștea-kormányt – jelentette ki szerdai sajtótájékoztatóján Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter.

Az USR sem támogatja, előfordulhat, hogy végül csak a PSD szavazza meg Adrian Veștea kormányát
2026. június 17., szerda

Pártforrások szerint lemondott Cătălin Predoiu a PNL első alelnöki tisztségéről

Cătălin Predoiu szerdán lemondott a Nemzeti Liberális Párt (PNL) első alelnöki tisztségéről – közölték liberális források.

Pártforrások szerint lemondott Cătălin Predoiu a PNL első alelnöki tisztségéről
Hirdetés
2026. június 17., szerda

Útfestés miatt forgalomkorlátozásra kell számítani a székelyudvarhelyi Bethlen Gábor utcában

Székelyudvarhelyen a Bethlen Gábor utcában útfestési munkálatok kezdődnek. Emiatt kisebb forgalomkorlátozások lesznek.

Útfestés miatt forgalomkorlátozásra kell számítani a székelyudvarhelyi Bethlen Gábor utcában
2026. június 17., szerda

Elfogadta a szenátus a gyermekpornográfiát érintő törvénymódosítást

Elfogadta a büntető törvénykönyv módosításáról szóló törvénytervezetet a szenátus szerdán, amely újradefiniálja a gyermekpornográfia fogalmát, és a cselekmények súlyához igazítja a büntetési tételeket.

Elfogadta a szenátus a gyermekpornográfiát érintő törvénymódosítást
2026. június 17., szerda

Kelemen Hunor szerint egy PNL-USR-RMDSZ kisebbségi kormány lenne az egyik megoldás

Kelemen Hunor szerdán kijelentette, hogy egyeztetett a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) vezetőivel kisebbségikormány-alakítási lehetőségekről, köztük egy PNL-USR-RMDSZ-kormányról.

Kelemen Hunor szerint egy PNL-USR-RMDSZ kisebbségi kormány lenne az egyik megoldás
Hirdetés
2026. június 17., szerda

Kelemen Hunor: az RMDSZ honatyái nem lesznek a teremben a Veștea-kormányról szóló szavazáskor

Kelemen Hunor szerdán közölte, hogy az RMDSZ képviselői és szenátorai nem fogják támogatni a Veștea-kormány esetleges beiktatását.

Kelemen Hunor: az RMDSZ honatyái nem lesznek a teremben a Veștea-kormányról szóló szavazáskor
2026. június 17., szerda

„A hallgatás nem fogja csillapítani a tanügyi alkalmazottak jogos lázadását”

Az oktatási szakszervezetek több ezer tagja tüntetett szerdán a kormány székhelye előtt az új bértörvény tervezete ellen, majd elindultak a parlament előtti tér felé.

„A hallgatás nem fogja csillapítani a tanügyi alkalmazottak jogos lázadását”
2026. június 17., szerda

Havi 500 lej körüli az a plusz szociális juttatás, amit a legszegényebb nyugdíjasok kapnak

Idén májusban 882 177 nyugdíjas részesült szociális juttatásban, 606-tal több, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szerdán közzétett adataiból.

Havi 500 lej körüli az a plusz szociális juttatás, amit a legszegényebb nyugdíjasok kapnak
Hirdetés