
Marosvásárhely, az egykori Albina tér, az alsó román templom nélkül
Fotó: Antal Erika
Képeslapokat küldözgettek egymásnak a 19. század végén, a 20. század elején azokról a helyekről, ahol üdültek, ahová üzleti útjuk vezetett, illetve ahová a hadsereg vezényelte őket. Mindenképpen azt tudatták az otthonmaradottakkal, hogy éppen hol járnak, mit látnak, ami más mint az otthonuk. Látókörük kitágult, tájékozottságuk a nagyvilágban nőtt. Az utókornak pedig régmúlt eseményekről, helyekről, intézményekről, épületekről tudósítanak ma is. A Székelyhon napilap Liget kiadványában jelent meg néhány évvel ezelőtt ez a cikkünk, most pedig úgy döntöttünk, hogy a Székelyhon.ro olvasóival is megosztjuk.
2023. január 22., 12:402023. január 22., 12:40
2023. február 02., 12:562023. február 02., 12:56
A régi képeslapok lelőhelyei leginkább nagyvárosok antikváriumai, ócskapiacok, régiségvásárok és természetesen a megőrzött családi „levéltárak”.
az osztrák-magyar posta forgalmazásában, igazi világpremiert jelentettek és rohamos gyorsasággal terjedtek el Európa-szerte. Tömegárunak számítottak, néhány fillérbe kerültek csupán és nagy népszerűségnek örvendtek a múlt század fordulóján, főleg a fiatalok körében.
Elöl, a fotók alá írták a szöveget az első időben
Fotó: Antal Erika
Az utazásokhoz kötött képeslapokkal, amelyek egy-egy tájat, várost ábrázoltak, azt kívánták jelezni, hogy küldőik kitörtek a megszokottból, útra keltek, világot láttak – vagyis, amit ma üzenünk a Facebookon, az elődeink a képes levelezőlapokkal adták tudtára hozzátartozóiknak: hogy milyen messze távolodtak el az otthontól, milyen érdekes helyeken járnak, s hogy mi jár a fejükben mindeközben. A felvételen volt mindig a lényeg, annál is inkább, mert kis szabad írófelületük miatt nem voltak alkalmasak fontos, életbevágó közlésekre, sokkal inkább könnyed, humoros, büszkélkedő, felvágós üzenetek tolmácsolására.
Képeslapot küldtek egymásnak elsősorban azokról, a már akkor is divatos helyeknek számító nagyvárosokból, amelyeket turisták sokasága keresett fel: Velencéből, Párizsból, Rómából, Firenzéből.
Az egykori cukorgyár Marosvásárhelyen. Ritkán fotóztak ipari létesítményeket. Ez is emlék ma már
Fotó: Antal Erika
A „boldog békeidőknek” nevezett időszakban, amikor Erdélyben is megindult a polgáriasodás eredményeként egyfajta fürdőkultusz, és pihenni kezdtek járni az emberek, elsősorban a jobb körülmények között élő kereskedők, iparosok, értelmiségiek keresték fel az erdélyi fürdőtelepüléseket, majd képeslapokat is küldtek a szebbnél szebb villák, nyaralók, éttermek, parkok, pavilonok „társaságából”.
Egészen 1903-ig a képeslapoknak a hátoldalán csak a címzés volt található, az első oldalon, a kép alá írhattak pár szót. Ekkor megfordították a képeslap írófelületét, kettéosztották az addig címzésre használt üres oldalt és a bal felére a szöveg, a jobb felére került a címzés, amivel az ábra, a felvétel megnövekedett.
Ma az orvosi egyetem, akkor kadétiskolának épült
Fotó: Antal Erika
A gyűjtők elsősorban a helyi lapokat, nevezetességeket keresik, ezzel maguk is várostörténészekké, az épített örökség őrzőivé válnak. Ám ezek megszerzése ma már meglehetősen körülményes, ugyanis
Szinte azt mondhatni, kész csoda, hogy egy-két példány teljes épségben őrződött meg valamelyik régi doboz alján. A képeslapok közül az ér a gyűjtő szemében a legtöbbet, amely ép, írott, postai pecséttel van ellátva és díjjegyes, vagyis felbélyegzett.
A Városháza, a Kultúrpalota nélkül. Kis patak csordogált előtte, de ki emlékszik ma már arra?
Fotó: Antal Erika
Ugyancsak értékemelő tényező a lapok ritkasága, ha nagyon kevés példány maradt fenn belőle, ha valamilyen okból a cenzúra megsemmisítette a zömét, ha a lapot cenzúrázták vagy felülnyomták. Ez utóbbin azt kell érteni, hogy a képeslapforgalmazók nyakán maradt nagyobb tétel, időközben azonban változott az uralom, megtörtént az impériumváltás, ezért például
Érdekes, amikor az utca, a tér neve jobbról még magyar nevet visel, balról viszont az éppen hatalomra jutott általi elnevezést.
Tusnádfürdői emlék
Fotó: Antal Erika
Egy képeslap például Párizsból 1907-ben két nap alatt érkezett meg a Székelyföldre. A postai bélyegző árulkodik erről, ugyanis a század elejétől már pontosan jelezték azt az időpontot, amikor a postai alkalmazott kezébe került a feladott lap és azt is, amikor megérkezett a címzett helységbe, és a postai kézbesítőnek átadták a lapot.
Ipari csarnok a mai Dózsa György utcában
Fotó: Antal Erika
A képeslapokat rendszerint elolvasás után a tükör rámájába tűzték, a szentképek, családi fotók mellé tették, hetekig, hónapokig őrizték, aztán játékszer lett vagy eltették emléktárgynak a szekrényfiókba. Éppúgy mint egy levél, okirat vagy egy korabeli tárgy, a képeslap minőségéből, színéből, méreteiből is lehet következtetni a küldés körülményeire és az időszakra, amelyben forgalomba került, bár a képeslap leginkább a 19. század végének és a 20. század első felének a jellegzetes dokumentuma, emléke.
Ilyen főúri kinézete volt egykor a mai Előpataknak
Fotó: Antal Erika
Székelyhon retró
A hétvégenként jelentkező Székelyhon retró rovatunkban olyan anyagokat közlünk, amelyek eddig kizárólag a Székelyhon napilap mellékleteiben jelentek meg. Most azonban fontosnak tartjuk, hogy azok közül néhányat online is megosszunk olvasóinkkal.
Csíkszereda főutcáján nem kellett még a gépkocsiforgalmat elterelni
Fotó: Antal Erika
Hajdanában ilyen elegánsan jártak Csíkszépvízen az emberek
Fotó: Antal Erika
Robbanás rongált meg péntekre virradóra egy libériai felségjelzésű szénszállító hajót Románia kizárólagos gazdasági övezetében, Sfântu Gheorghe településtől mintegy 22 tengeri mérföldre délkeletre.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy jövő héten újraindulhat az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) kibertámadás miatt leállt tevékenysége.
Nőtt a bejelentett családon belüli erőszakos esetek száma Hargita megyében: az év első felében 261 bűncselekményt jegyeztek, szemben a tavalyi azonos időszak 199 esetével. A rendőrség szerint az áldozatok nagyobb bizalommal fordulnak a hatóságokhoz.
Újabb két korszerű és környezetbarát bölcsődét adtak csütörtökön át Hargita megyében. Az új intézmények Siménfalván, valamint Csíkszentgyörgy községben, Csíkbánkfalván épültek.
A természettudományok és a matematika-informatika szakokra volt a legnehezebb idén bejutni a nyolcadik osztályt végzetteknek Székelyföldön. A magyar tagozaton 8,80 volt a legmagasabb utolsó bejutási átlag az egyik székelyföldi líceumban.
A Henley Passport Index júliusi adatai szerint a román útlevél a 11. helyen áll a világon, ami Románia eddigi legjobb helyezése ebben a rangsorban – közölte csütörtökön a Facebook-oldalán Cătălin Predoiu ügyvivő belügyminiszter.
Aláírták a gyergyószentmiklósi Mobilitás 2 projekt kivitelezési szerződését, így augusztusban kezdődhetnek a munkálatok. A közel 15 millió lejes beruházás többek között útfelújítást, új járdákat, parkolókat és zöldfelületek rendezését is magában foglalja.
Több mint 23 köbméter, eredetét igazoló okmányok nélküli faanyagot találtak a rendőrök egy Hargita megyei erdészeti vállalkozásnál végzett ellenőrzés során. Az érintett cégre 10 ezer lejes bírságot szabtak ki, a faanyagot pedig elkobozták.
Alexandru Rogobete szociáldemokrata (PSD) képviselő csütörtökön a Facebook-oldalán bejelentette, hogy módosító javaslatot nyújtott be, amellyel mentesítené az egészségügyet a létszámstop alól.
Több mint száz alkohol és drogtesztet végzett a közúti rendőrség Tusványos első két napján, azonban mindegyik eredménye negatív lett. Műszaki meghibásodások miatt azonban kilenc sofőrt büntettek összesen valamivel több mint 5 ezer lejes bírsággal.
szóljon hozzá!