
Marosvásárhely, az egykori Albina tér, az alsó román templom nélkül
Fotó: Antal Erika
Képeslapokat küldözgettek egymásnak a 19. század végén, a 20. század elején azokról a helyekről, ahol üdültek, ahová üzleti útjuk vezetett, illetve ahová a hadsereg vezényelte őket. Mindenképpen azt tudatták az otthonmaradottakkal, hogy éppen hol járnak, mit látnak, ami más mint az otthonuk. Látókörük kitágult, tájékozottságuk a nagyvilágban nőtt. Az utókornak pedig régmúlt eseményekről, helyekről, intézményekről, épületekről tudósítanak ma is. A Székelyhon napilap Liget kiadványában jelent meg néhány évvel ezelőtt ez a cikkünk, most pedig úgy döntöttünk, hogy a Székelyhon.ro olvasóival is megosztjuk.
2023. január 22., 12:402023. január 22., 12:40
A régi képeslapok lelőhelyei leginkább nagyvárosok antikváriumai, ócskapiacok, régiségvásárok és természetesen a megőrzött családi „levéltárak”.
az osztrák-magyar posta forgalmazásában, igazi világpremiert jelentettek és rohamos gyorsasággal terjedtek el Európa-szerte. Tömegárunak számítottak, néhány fillérbe kerültek csupán és nagy népszerűségnek örvendtek a múlt század fordulóján, főleg a fiatalok körében.
Elöl, a fotók alá írták a szöveget az első időben
Fotó: Antal Erika
Az utazásokhoz kötött képeslapokkal, amelyek egy-egy tájat, várost ábrázoltak, azt kívánták jelezni, hogy küldőik kitörtek a megszokottból, útra keltek, világot láttak – vagyis, amit ma üzenünk a Facebookon, az elődeink a képes levelezőlapokkal adták tudtára hozzátartozóiknak: hogy milyen messze távolodtak el az otthontól, milyen érdekes helyeken járnak, s hogy mi jár a fejükben mindeközben. A felvételen volt mindig a lényeg, annál is inkább, mert kis szabad írófelületük miatt nem voltak alkalmasak fontos, életbevágó közlésekre, sokkal inkább könnyed, humoros, büszkélkedő, felvágós üzenetek tolmácsolására.
Képeslapot küldtek egymásnak elsősorban azokról, a már akkor is divatos helyeknek számító nagyvárosokból, amelyeket turisták sokasága keresett fel: Velencéből, Párizsból, Rómából, Firenzéből.
Az egykori cukorgyár Marosvásárhelyen. Ritkán fotóztak ipari létesítményeket. Ez is emlék ma már
Fotó: Antal Erika
A „boldog békeidőknek” nevezett időszakban, amikor Erdélyben is megindult a polgáriasodás eredményeként egyfajta fürdőkultusz, és pihenni kezdtek járni az emberek, elsősorban a jobb körülmények között élő kereskedők, iparosok, értelmiségiek keresték fel az erdélyi fürdőtelepüléseket, majd képeslapokat is küldtek a szebbnél szebb villák, nyaralók, éttermek, parkok, pavilonok „társaságából”.
Egészen 1903-ig a képeslapoknak a hátoldalán csak a címzés volt található, az első oldalon, a kép alá írhattak pár szót. Ekkor megfordították a képeslap írófelületét, kettéosztották az addig címzésre használt üres oldalt és a bal felére a szöveg, a jobb felére került a címzés, amivel az ábra, a felvétel megnövekedett.
Ma az orvosi egyetem, akkor kadétiskolának épült
Fotó: Antal Erika
A gyűjtők elsősorban a helyi lapokat, nevezetességeket keresik, ezzel maguk is várostörténészekké, az épített örökség őrzőivé válnak. Ám ezek megszerzése ma már meglehetősen körülményes, ugyanis
Szinte azt mondhatni, kész csoda, hogy egy-két példány teljes épségben őrződött meg valamelyik régi doboz alján. A képeslapok közül az ér a gyűjtő szemében a legtöbbet, amely ép, írott, postai pecséttel van ellátva és díjjegyes, vagyis felbélyegzett.
A Városháza, a Kultúrpalota nélkül. Kis patak csordogált előtte, de ki emlékszik ma már arra?
Fotó: Antal Erika
Ugyancsak értékemelő tényező a lapok ritkasága, ha nagyon kevés példány maradt fenn belőle, ha valamilyen okból a cenzúra megsemmisítette a zömét, ha a lapot cenzúrázták vagy felülnyomták. Ez utóbbin azt kell érteni, hogy a képeslapforgalmazók nyakán maradt nagyobb tétel, időközben azonban változott az uralom, megtörtént az impériumváltás, ezért például
Érdekes, amikor az utca, a tér neve jobbról még magyar nevet visel, balról viszont az éppen hatalomra jutott általi elnevezést.
Tusnádfürdői emlék
Fotó: Antal Erika
Egy képeslap például Párizsból 1907-ben két nap alatt érkezett meg a Székelyföldre. A postai bélyegző árulkodik erről, ugyanis a század elejétől már pontosan jelezték azt az időpontot, amikor a postai alkalmazott kezébe került a feladott lap és azt is, amikor megérkezett a címzett helységbe, és a postai kézbesítőnek átadták a lapot.
Ipari csarnok a mai Dózsa György utcában
Fotó: Antal Erika
A képeslapokat rendszerint elolvasás után a tükör rámájába tűzték, a szentképek, családi fotók mellé tették, hetekig, hónapokig őrizték, aztán játékszer lett vagy eltették emléktárgynak a szekrényfiókba. Éppúgy mint egy levél, okirat vagy egy korabeli tárgy, a képeslap minőségéből, színéből, méreteiből is lehet következtetni a küldés körülményeire és az időszakra, amelyben forgalomba került, bár a képeslap leginkább a 19. század végének és a 20. század első felének a jellegzetes dokumentuma, emléke.
Ilyen főúri kinézete volt egykor a mai Előpataknak
Fotó: Antal Erika
Székelyhon retró
A hétvégenként jelentkező Székelyhon retró rovatunkban olyan anyagokat közlünk, amelyek eddig kizárólag a Székelyhon napilap mellékleteiben jelentek meg. Most azonban fontosnak tartjuk, hogy azok közül néhányat online is megosszunk olvasóinkkal.
Csíkszereda főutcáján nem kellett még a gépkocsiforgalmat elterelni
Fotó: Antal Erika
Hajdanában ilyen elegánsan jártak Csíkszépvízen az emberek
Fotó: Antal Erika
A Richter-skála szerinti 3,3-as erősségű földrengés volt vasárnap este tíz óra előtt hét perccel.
Ittas gépkocsivezetőket nem azonosítottak, de gyorshajtót annál többet vasárnap délután a Maros megyei rendőrök, akik közúti razziát tartottak.
Rendőri kísérettel Ákosfalváról indul és Kolozs megye fele halad vasárnap este egy rendkívüli szállítmány, amelyre felhívják a gépkocsivezetők figyelmét.
A csíkszentmártoni református közösség önerőből felújította a gyülekezet parókiáját és imaházát és vasárnap hálaadó istentiszteleten ünnepelték meg mindezt.
A közel-keleti konfliktus miatt Katarban rekedt román állampolgárokat szállító repülőgép érkezik vasárnap Bukarestbe. A repatriáló járat a szaúd-arábiai Rijádból szállt fel, 183 román állampolgárral a fedélzetén.
A nemzetközi nőnap alkalmából a közösségi oldalán köszöntötte a nőket Nicușor Dan államfő.
Vasárnap 17 óráig Hargita megyében, a 15-ös országúton fokozott rendőri jelenlétre kell számítani.
Tizenhét személy kellett elhagyja az otthonát vasárnap délután amikor Dicsőszentmártonban egy tömbházlakásban tűz ütött ki. A lakás tulajdonosát égési sérülésekkel szállították kórházba.
A nyárádszeredai tűzoltók siettek segíteni vasárnap kora délután Iszlóba, ahol egy családi ház gyúlt meg.
Az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adatai szerint idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670).
szóljon hozzá!