Béremelés a közoktatásban – mennyi az annyi?

– kezdett bele a béremelés részletezésébe megkeresésünkre Molnár Zoltán, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége Maros megyei elnöke.

A pedagógusok és a kisegítő didaktikai személyzet bruttó alapbére 1300 lejjel nő e hónaptól, ez különböző arányú növekedést jelent például a „munkarégiségtől” (azaz ledolgozott munkaévek), illetve az elért fokozatoktól függően.

– magyarázta.

korábban írtuk

Megjelent a Hivatalos Közlönyben a tanárok béremeléséről szóló rendelet

Megjelent hétfőn a Hivatalos Közlönyben a tanügyi alkalmazottak bérezéséről szóló 2023/57-es sürgősségi kormányrendelet.

A pedagógusokhoz hasonlóan az igazgatók is 1300 lejes béremelésben részesülnek. Ez esetükben mintegy 15-20 százalékos növekedést jelent.

– mondta a szakszervezet képviselője.

Azt viszont már az új, egységes közalkalmazotti bértörvény fogja tartalmazni. A pontos összeget még nem tudni, lévén, hogy nem ismert, mekkora lesz akkor az országos bruttó átlagbér, de

Az átlagbérről egyébként éppen kedden közölt adatokat az Országos Statisztikai Hivatal, eszerint áprilisban 7311 lej volt az országos bruttó átlagbér értéke, a nettó érték pedig 4564.

A kezdő pedagógusok bruttó alapbére jelenleg 4098 lej, ami mintegy 2500 lejes nettót jelent.

Ezt az összeget kell az országos átlagbér értékére növelje az állam. A hétfői sürgősségi kormányrendelet értelmében a különbözetnek a 50 százalékát 2024. január 1-től kapják meg a kezdő pedagógusok, tehát

Arról, hogy a másik felét mikor kapják majd meg az érintettek, egyelőre nincsenek információk. Ezt azért sem tudják még, mert még nem készült el az új bérrács és nem határozták meg az új szorzókat, tehát a kérdésre csak az új bértörvény véglegesítése után kapnak választ – mondta el Molnár Zoltán.

– hangsúlyozta.

A kezdő pedagógusok egyébként az alapbéren kívül csak egy 10 százalékos stresszpótlékra jogosultak, annál nagyobb fizetést csak azok kapnak, akik rögtön osztályfőnökként kezdik a munkát. Ez további 10 százalékos bérnövekedést jelent számukra – tudtuk meg a szakszervezet képviselőjétől.

A tanügyi szakszervezetek azért döntöttek a sztrájk felfüggesztése, nem pedig beszüntetése mellett hétfőn, hogy azonnal újra tudják indítani a munkakonfliktust, ha a kormány nem teljesíti a megfelelő időben a vállaltakat. Molnár Zoltán szerint várhatóan addig marad ez a helyzet, amíg az új bértörvény kidolgozása után a kormány rögzíti a béremelés második részének az időpontjait.

A pedagógusok és a kisegítő didaktikai személyzet esetében ez 1500 lejt, a nem didaktikai alkalmazottak esetében pedig 500 lejt jelent. Az összegek 30 százaléka szabadon felhasználható lesz, 70 százalékát pedig továbbképzésekre, didaktikai eszközök megvásárlására stb. költhetik a közoktatási rendszerben dolgozók.

Fontos ez a juttatás is, hiszen a pedagógusok jó része a kötelező továbbképzések költségét is maga kellett finanszírozza, noha ez az állam kötelessége lett volna, csak egy kis részük van abban a szerencsés helyzetben, hogy átvállalja az említett költségeket a tanintézmény, amelyben dolgoznak – magyarázta Molnár Zoltán.