
Az idősebb pedagógusok két óra helyett néggyel többet kell tanítsanak hetente, és az érdekvédelem képviselője szerint ez jelentős kimerültséget okoz
Fotó: Veres Nándor
Felháborodást keltettek a tanügyi szakszervezetek körében a kormány bércsökkentésről szóló intézkedési tervei. Eközben, az érdekvédelem képviselője szerint a pedagógusok ki vannak merülve a többlettanórák jelentette teher miatt.
2025. november 20., 07:572025. november 20., 07:57
Közös közleményt adott ki a három nagy tanügyi szakszervezet, tiltakozva a kormány egy újabb bércsökkentési terve ellen. A napokban közzétett állásfoglalásban nem részletezték azt, hogy milyen tervezett intézkedésről értesültek, csupán azt közöltek róla, hogy: „a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége, a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség és az Alma Mater Szakszervezeti Szövetség
egy új törvény révén, amelyről ezekben a napokban, zárt ajtók mögött tárgyalnak a kormányépületben”.
A szakszervezetek álláspontja szerint egy ilyen intézkedés nem csak hogy időszerűtlen, hanem mélységesen igazságtalan is lenne, és súlyos következményekkel járna a közoktatási rendszerre nézve. Már most is több ezer gyermek osztályában nincsenek képzett pedagógusok, és nap mint nap több száz tanár – beleértve a felsőoktatásban dolgozókat is – mondja le az óraadóként ellátott óráit.
– hívták fel a figyelmet az érdekvédelmi tömörülések, hangsúlyozva, hogy nem az oktatási rendszer a hibás azért, mert az ország mindenkori kormánya
képtelen volt végrehajtani a PNRR-források megszerzéséhez szükséges reformokat,
megoldani a különleges nyugdíjak problémáját, és
a korrupcióért sem az oktatási rendszer a hibás.
Emlékeztettek ugyanakkor az oktatási minisztérium épülete elé megszervezett szerdai sztrájkőrségre is.
A sztrájkőrséget nem kifejezetten a szakszervezeti állásfoglalásban említett bércsökkentési tervek elleni tiltakozásként tartották meg, hanem
Ez már a korábbi megszorító intézkedések óta zajlik, és a program szerint hasonlóan folytatódik év végéig – mondta megkeresésünkre Molnár Zoltán, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége Maros megyei szervezetének elnöke.
A személyi költségek csökkentésére irányuló kormánytervekről szóló szakszervezeti értesülésről nem tudott részletekkel szolgálni. Erről nem közöltek semmit, ő is a szerdai hírekből értesült arról,
– mondta az érdekvédelmi tömörülés megyei szervezetének vezetője.
Fotó: Veres Nándor
A téma a vezető hírek egyikévé vált szerdán, ugyanis kiderült, hogy még sincs egyetértés a kormánykoalícióban a teljes közszférát érintő 10 százalékos költségcsökkentési tervekkel kapcsolatban. Sajtóértesülések szerint a koalíciós pártok vezetői megvitatták a központi költségvetési kiadások 10 százalékos csökkentési tervét, de
Ionuț Moșteanu miniszterelnök-helyettes és védelmi miniszter ellenezte a katonai kiadások csökkentését, Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke pedig ahhoz ragaszkodott, hogy az oktatási rendszerben se legyenek csökkentések. A szociáldemokraták (PSD) ezt követően felvetették, hogy
Végül szerdai ülésén arról döntött a párt, hogy egyetértenek a központi közigazgatás tevékenységének hatékonyabbá tételével, a fizetések csökkentését azonban nem támogatják.
Az oktatási rendszer költségvetésére már nem vetnek ki újabb megszorításokat jövőre, ott csak azok maradnak, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
Az oktatási rendszerben egyébként már a korábbi intézkedések hatása miatt is nagy a felháborodás, és kimerültek is pedagógusok a kötelező heti tanóraszám két órával (18-ról 20-ra) történt növelése miatt – tudtuk meg Molnár Zoltántól. Ez papíron csak két óra ugyan, de a valóságban – például az ezekre való felkészülést is figyelembe véve – jelentősen megnövelte a munkaórák számát – mondta az érdekvédelmi tömörülés megyei vezetője. Ez különösen igaz a nyugdíj előtt álló pedagógusokra, hangsúlyozta.
– mondta. Szerinte ez a többletmunka hetente összességében legalább egy 8 órás munkaidőt tesz ki pluszban az említett pedagóguskategória esetében. Ez a leterheltség pedig lehet, hogy jelentős tényező lesz majd, amikor mérlegelni fogják, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után maradjanak-e még néhány évet a fokozódó pedagógushiánnyal küszködő tanügyi rendszerben.
Az idei első két hónapban éves viszonylatban 2,1 százalékkal csökkent Románia energiatermelése – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
A mezőgazdaság minden területén, és majdnem egyforma mértékben nehezíti a gazdák életét az üzemanyag-drágulás. A tavaszi mezőgazdasági munkák sem haladnak ideális ütemben.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) hét megye folyóvizeire.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) elsőfokú riasztást adott ki pénteken fokozott légköri instabilitás és erős szélfúvás miatt az ország több régiójában.
Romániának 600 millió eurót kellene kifizetnie az oltóanyagot gyártó Pfizer/BioNTech vállalatnak a leszerződött, de át nem vett koronavírus elleni vakcinákért.
Romániai üzemet vásárolt fel a svájci Sika építőanyag- és ipari ragasztástechnikai cég – hivatkozik az MTI a Profit.ro gazdasági portálra, amely a vállalat közleménye alapján számolt be a tranzakcióról.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) befejezte a levélszavazatok pártlistás szavazólapjainak előzetes összesítését.
Nem könnyű jegyet kapni az idén Budapesten rendezendő BL-döntőre, a semleges szurkolónak még ahhoz is nagy szerencsére volt szüksége, hogy egyáltalán sorba állhasson két jegyért.
A jobboldai közösség teljes megújításáról beszélt a miniszterelnök, a Fidesz elnöke csütörtökön a Patrióta Youtube csatornáján közvetített interjúban. Orbán Viktor úgy értékelte, a kormánypártok egyértelmű vereséget szenvedtek.
Mérgező vörösbarna papsapkagombát árultak a múlt héten a sepsiszentgyörgyi központi piacon, feltehetően a kucsmagombával való hasonlósága miatt. A figyelmeztetés különösen fontos, mert jelenleg mindkét gombafaj szezonja tart.
szóljon hozzá!