
A templomból a két szociális lakás udvarára vonultak a vendégek, helybéliek
Különleges módon ünnepelték a hagyományosan anyáknak szentelt vasárnapot Nyárádtőn a református gyülekezetben: felszentelték azt az elmúlt években épített két szociális lakást, amelyben többek között gyermeküket egyedül nevelő édesanyák is laknak.
2017. május 09., 12:432017. május 09., 12:43
Az Erdélyi Egyházkerületben egyedülálló szociális lakásokat és annak lakóit főtiszteletű Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke áldotta meg.
A 220 lelkes kis református közösségben kiemelkedő nap volt a vasárnapi, hiszen
elsőként 75 évvel ezelőtt, amikor felszentelték a Fő út mellett levő református templomot, másodszor, amikor azt teljesen felújították 2000-ben, és most újra örömünnepre érkezett a jelenlegi elöljáró: a húsz személynek otthont adó szociális lakások felszentelésére.
Igehirdetésében Kató Béla a csibéit szárnyai alá vevő, megvédő, oltalmazó kotlóhoz hasonlította az édesanyákat, akik Isten határtalan szeretetéből táplálkozva feltétel nélkül szeretik gyermekeiket.
– hangsúlyozta a főtiszteletű püspök.
Lőrincz István, a Marosi Református Egyházmegye esperese rövid köszöntőjében arról beszélt, hogy ahogy a nyárádtői reformátusok helyet, otthont készítettek azoknak, akiknek erre szükségük volt, úgy Jézus is helyet készít mindannyiunknak a mennyországban.
A két, egyenként négy lakrészes szociális lakás felépítéséről Székely Ferenc református lelkész tartott vetített-képes beszámolót, amelyből kiderült, hogy elsőként 2009-ben a régi harangozói lakást teljesen átépítették, kibővítették és létrehoztak négy lakrészes épületet.
Nagy segítséget nyújtottak az építkezésben a hollandiai nieuwegeini gyülekezet DK+ nevű csoportja, amelynek fiataljai két hétig önkénteskedtek is a munkálatok során.
A második szociális lakás terve 2015 elejére készült el, s bár nem volt meg a felépítéséhez szükséges pénzösszeg, a presbiterek nekifogtak, s kiásták az alapot. Közben a lelkész több helyre pályázott a tervvel, végül anyagi támogatást kapott a leideni Stichting De Carolusgulden alapítványtól.
2017-ben újból a DK+ csoport fiataljai önkénteskedtek a második szociális ház manzárdjának kiépítésében, s ősszel már be is költözhettek a lakók. A legidősebb lakó 83 éves, a legfiatalabb kétéves, többségük református, de van római katolikus és ortodox is. A lelkész megköszönte a presbitériumnak, hogy végig mellette állt, s támogatta a terveit, majd emlékplakettet nyújtott át a DK+ csoport jelenlevő tagjainak, illetve oklevelet Nagy Attila tervezőnek, aki minden felkérésre gyorsan és hatékonyan segítette a gyülekezetet.
Az egybegyűlteket köszöntötte Kovács István, az egyházkerület diakóniai előadója is, aki példaértékűnek nevezte a szociális lakások megépítését, és hangsúlyozta: fontos, hogy az egyház a szeretetszolgálatra is erőt, időt és anyagiakat fordítson, hiszen másokon segítve tudja bizonyítani, hogy megtapasztalta Isten szeretetét és kegyelmét.
Az ünnepély a két szociális lakás felszentelésével és kis szeretetvendégséggel zárult.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
szóljon hozzá!