Bécsben mutatták meg tánc- és énektudásukat az alfalvi néptáncosok

Nem kellett unszolni az alfalvi fiatalokat, hogy fellépés előtt-után is énekeljenek

A székely gyermekek nem gondolkodnak el azon, hol szabad és hol tiltott népdalokat énekelni. Így történt, hogy az alfalvi „lenvirágok” rázendítettek, és hírül adták a Bécs utcáit járóknak: „szedtem én is egy csokorra valót, kaptam is én jó útravalót.” Ausztriából hétfőn érkezett haza a néptánccsoport.

Balázs Katalin

2018. augusztus 28., 17:192018. augusztus 28., 17:19

Többször vett már részt a bécsi Szent István-napi ünnepségen Hunyadi Irén, a Domokos Pál Péter Hagyományőrző Egyesület elnöke. Látta, hogy

nagy esemény a Bécsi Magyar Katolikus Egyház által szervezett Magyar néptánc ünnepe, a magyarlakta területek mindegyikéről vannak fellépők, s gondolta, akkor az alfalviaknak is helyet kell ott keríteni.

Segítségére volt a Bécsben élő Dobos Mária, aki ismerte az alfalviak tudását, és beajánlotta őket Simon Ferenc esperes-főlelkésznek. Érkezett meghívás, mégis csak a harmadik szólításra mondtak igent. Az volt az akadály, hogy bár a vendéglátók a szállást állták, nem volt elegendő pénzük az utazásra. Idénre lett meg a kellő pénzalap. Minden szülő jelentős áldozatvállalása és a vissza nem térítendő támogatások mellett három édesapa,

Kis Loránd, Vargyas Csaba és Kiss István vállalta, hogy az összes gyerek minden ebédjét állja, Gál Adél pedig az ajándékokról és a Lenvirágok-cégérről gondoskodott.

Így augusztus 23-án huszonegy diákkal és négy szülővel indult útnak Hunyadi Irénke, hogy öt napon át ropják a táncot, gyűjtsék az élményeket.

Ének és tánc megduplázva

A negyedik osztályt végzettől az érettségizőig minden korosztályból volt képviselő a csapatban. Ők azok, akik a heti egy órás iskolai népdal- és néptánctanulás mellett szerdánként is táncba mennek. Legalább öt esztendeje táncolnak, nyolc táncrendet ismernek. Hivatalos nevük: a Domokos Pál Péter Hagyományőrző Egyesület táncosai, de a hat szóból álló megnevezést egyre váltották. A gyerekek javaslatai közül választották a Lenvirágok nevet, okkal, hiszen Alfalu a lentermesztésről volt híres, határában pedig a lengyár sok családnak biztosított megélhetést.

A „lenvirágok” énekelték végig a bécsi utcákat, majd húsz másik fellépőcsoporttal vettek részt a szentmisét megelőző felvonuláson. A Szent István dómban egyszer a székely, aztán a magyar himnuszt énekelték

– idézik fel büszkén a hazatért alfalviak, akik a Szent István-napi egyházi ünnepség után a templomtéren adták elő produkciójukat: felcsíki, mezőségi népdalokat, valamint a Formák és ritmusok című néptáncelőadást, melynek koreográfusa Karda László. A szervezők jövőre is meghívták az alfalvi hagyományőrzőket, akik egy másik nyerget is megültek: ha már Bécsben voltak, felléptek a Német Lovagrend Temploma előtt is.