Be fogják zárni a gyergyóújfalvi kőbányát – mi lesz a helyén?
Zöld környezetben a bányakitermelés nyoma. Terveket várnak a terület rendezésére
Fotó: Hargita Megye Tanácsa
Néhány év múlva bezár a gyergyóújfalvi kőbánya, a helyén pedig százhektárnyi úgynevezett tájseb marad, amelynek a begyógyításán gondolkodnak. Hogy minél kreatívabb módon lehessen újrahasznosítani a kőbányát, a Hargita megyei önkormányzat egyetemistáknak hirdetett kutatói ösztöndíjat.
Szász Cs. Emese
2022. február 21., 19:312022. február 21., 19:31
2022. február 22., 10:122022. február 22., 10:12
A kutatói ösztöndíjprogramot a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem tájépítész, valamint a Babeș–Bolyai Tudományegyetem biológus, ökológus hallgatói számára hirdette meg a Hargita Megyéért Egyesület, partnerségben a Hargita megyei önkormányzattal, valamint Gyergyóújfalu önkormányzatával. A kiírást a marosvásárhelyi karon ismertették hétfőn.
Ványolós Endre, a tájépítész szak adjunktusa elmondta, ez a hallgatói ösztöndíjprogram
Elhangzott, a diákok sok hasonló projektet készítettek a tanulmányaik során elméletben, most azonban konkrét segítséget nyújthatnak egy közösségnek.
A Sapientián ismertették a hallgatóknak a lehetőséget
Fotó: Haáz Vince
Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök rámutatott, a gyergyóújfalvi kőbánya Románia egyik legnagyobb andezitbányája, amelyből „fél Románia épült”. Az innen kibányászott több mint százmillió tonna követ vasúti hálózatok és repülőterek építéséhez, utak, hidak megvalósításához használták fel országszerte. A termelési hozam azonban nagyon lecsökkent,
viszont kezdeni szeretnének valamit a helyszínnel. „Szeretnénk tudni lassan, hogy ott mi fog történni, erre kérjük a hallgatók segítségét, hogy a gyergyói tájból kiindulva képzeljék el, mit lehet ott létrehozni. A kérdés nyitott,
– fogalmazott Borboly, rámutatva, azt szeretnék, hogy olyan projektek valósuljanak meg, amelyek később önfenntartóvá válhatnak.
Gyergyóújfalu polgármestere, Egyed József rámutatott, a bánya 1930 óta biztosított munkát a község és a környező falvak lakóinak, ekkoriban hétszáz személy dolgozott a kitermelésben, napjainkra ez mindössze húsz személyre csökkent.
„A kőbánya működése hasznos volt a közösség, a régió és Románia számára egyaránt. Most viszont már azon gondolkodunk, hogyan lehetne ezt visszazöldesíteni a bezárás után” – fogalmazott a községvezető. Éppen ezért várják majd az ötletekkel teli egyetemistákat a helyszínre is, hogy megmutassák, miről is van szó konkrétan.
A kutatói ösztöndíjról
A kutatói ösztöndíjakat legtöbb ötfős hallgatói csoportok pályázhatják meg, amelyben legalább egy sapientiás tájépítész, valamint egy bolyais ökológus hallgató kell legyen, de a további helyekre akár külföldi diákokat is felkérhetnek. A kutatási tervet és az újrahasznosítási javaslatvázlatot május 30-áig várják, azután egy nemzetközi bíráló bizottság értékeli és rangsorolja a terveket. Az első három pályázó pénzbeli juttatást kap 1000, 1500, illetve 2000 lej értékben, és továbbjut munkájuk a második szakaszba, amikor már kibővült kutatói csapattal konkrétan dolgozzák ki a terveket. Akkor már három hónapos időszakra kutatási, valamint szociális ösztöndíjat kapnak a hallgatók.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Kútba esett lovat mentettek ki Alcsíkon
Tizenöt sürgősségi esethez riasztották kedden a Hargita megyei hivatásos tűzoltókat. A beavatkozások többsége egészségügyi segítségnyújtás volt, de közlekedési balesetekhez és más veszélyhelyzetekhez is kivonultak az egységek.
Kútba esett lovat mentettek ki Alcsíkon
Rendkívüli ülésszak kezdődik jövő héten a román parlamentben
Július 27. és 31. között rendkívüli ülésszakra hívták össze a felsőházat az országos helyreállítási tervhez kapcsolódó törvénytervezetek és az Országos Kataszteri Hivatalnál kialakult helyzettel összefüggő jogszabályjavaslatok elfogadása érdekében.
Rendkívüli ülésszak kezdődik jövő héten a román parlamentben
Volt külügyminiszterrel boncolgatták Tusványoson, hogy hol van Magyarország, Románia és Lengyelország helye a világban
Háborúk, geopolitikai átrendeződés, bizonytalan európai jövő és regionális együttműködés: ezek a kérdések uralták a 35. Tusványos első nagypolitikai paneljét, ahol Magyarország, Románia és Lengyelország szerepét keresték a változó világrendben.
Újra műsorra tűzik Erdélyben a Hogyan tudnék élni nélküled? című filmet – exkluzív előzetessel érkezik a folytatás
Rendhagyó módon immár harmadik alkalommal kerül vissza az erdélyi mozik műsorára a Hogyan tudnék élni nélküled? című magyar zenés vígjáték. A film vetítései előtt ezúttal a folytatás első, több mint háromperces exkluzív részletét is levetítik.
A határidő előtt megnyílhat az észak-erdélyi autópálya két szakasza
A Bisztraterebes–Bihar autópályaszakasz kivitelezője szerint a munkálatok a tervezettnél gyorsabban haladnak, így elképzelhető, hogy a 28,55 kilométeres részt már idén decemberben átadják a forgalomnak.
A határidő előtt megnyílhat az észak-erdélyi autópálya két szakasza
Szerda az esőről (is) szól Tusványoson
Folyamatosan szemerkélő, időnként erősebben eleredő eső fogadja a tusványosozókat szerdán.
Szerda az esőről (is) szól Tusványoson
Szinte minden nyolcadikos bekerült valamelyik középiskolába
Közzétette szerdán az oktatási minisztérium az országos képességfelmérőn részt vett nyolcadikosok középiskolai számítógépes elosztásának eredményeit.
Szinte minden nyolcadikos bekerült valamelyik középiskolába
Orbán Viktor: Magyarországon önkényuralmi rendszer jött létre, és a Fidesz ezzel szemben határozza meg magát
Az alaptörvény 17. módosításával Magyarországon politikai önkényuralmi rendszer jött létre, és a Fidesz, mint ellenzéki párt ezzel szemben határozza meg magát – jelentette ki Orbán Viktor szerdán Budapesten.
Védelmi miniszter: Romániának nem azért megy rosszul, mert támogatja Ukrajnát
Cáfolta szerdán a Facebook-oldalán Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter azokat a nyilvánosságban terjedő információkat, miszerint „Romániának azért megy rosszul, mert támogatja Ukrajnát”, illetve „a SAFE-hitelek külföldi vállalatokhoz kerülnek”.
Védelmi miniszter: Romániának nem azért megy rosszul, mert támogatja Ukrajnát
Rekordszámú utast fogadtak az év első felében a bukaresti repülőterek
Több mint 8,45 millió utast szolgált ki 2026 első hat hónapjában a bukaresti Henri Coandă és Aurel Vlaicu (Băneasa) nemzetközi repülőtér. Ez 5,08 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest, és új forgalmi rekordnak számít.
Rekordszámú utast fogadtak az év első felében a bukaresti repülőterek
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
2 hozzászólás