Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

14:55

Jöhet a gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentése

14:42

Egy nap alatt helyreállították a medjugorjei Béke Királynője szobrát – őrizetben a vandalizmussal gyanúsított férfi

14:01

A világ legjobbjaival mérkőzik meg a marosvásárhelyi dartsbajnok

14:00

Megemelik a várfal egy részét és elköltöztetik az árusokat

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Többen is a Transalpinán meghalt magyarországi motoros segítségére siettek

Már ki is vizsgálta az ügyészség, hogy milyen drónt lőtt le pénteken Buzău megyében a román vadászpilóta

Négyes ikreket segítettek a világra Csíkszeredában – először a kórház történetében

A nap, amikor Orbán Viktor 16 év után ellenzéki pártvezetőként mond beszédet Tusványoson

Egy ember meghalt a homoródfürdői balesetben, egy sérültet helikopterrel vittek kórházba

Orbán Viktor: ellenzéki politika helyett ellenállási politika következik

Tarr Zoltán Markó Bélával egyeztetett a határon túli magyar közösségek előtt álló kihívásokról

Jelezzünk vagy sem? – vitatott kérdést tisztázott a közlekedési rendőrség

Megújult a fehéregyházi Petőfi-emlékhely – először látogatott hivatalosan Erdélybe az új magyar miniszter

Tarr Zoltán Erdélyben: van egyfajta várakozás, hogy merre és hogyan haladunk tovább

Be fogják zárni a gyergyóújfalvi kőbányát – mi lesz a helyén?

Zöld környezetben a bányakitermelés nyoma. Terveket várnak a terület rendezésére

Fotó: Hargita Megye Tanácsa

Néhány év múlva bezár a gyergyóújfalvi kőbánya, a helyén pedig százhektárnyi úgynevezett tájseb marad, amelynek a begyógyításán gondolkodnak. Hogy minél kreatívabb módon lehessen újrahasznosítani a kőbányát, a Hargita megyei önkormányzat egyetemistáknak hirdetett kutatói ösztöndíjat.

Szász Cs. Emese

2022. február 21., 19:312022. február 21., 19:31

2022. február 22., 10:122022. február 22., 10:12

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A kutatói ösztöndíjprogramot a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem tájépítész, valamint a Babeș–Bolyai Tudományegyetem biológus, ökológus hallgatói számára hirdette meg a Hargita Megyéért Egyesület, partnerségben a Hargita megyei önkormányzattal, valamint Gyergyóújfalu önkormányzatával. A kiírást a marosvásárhelyi karon ismertették hétfőn.

Ványolós Endre, a tájépítész szak adjunktusa elmondta, ez a hallgatói ösztöndíjprogram

kiváló lehetőség arra, hogy a tanultakat gyakorlatba ültessék a hallgatók.

Elhangzott, a diákok sok hasonló projektet készítettek a tanulmányaik során elméletben, most azonban konkrét segítséget nyújthatnak egy közösségnek.

A Sapientián ismertették a hallgatóknak a lehetőséget

Fotó: Haáz Vince

Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök rámutatott, a gyergyóújfalvi kőbánya Románia egyik legnagyobb andezitbányája, amelyből „fél Románia épült”. Az innen kibányászott több mint százmillió tonna követ vasúti hálózatok és repülőterek építéséhez, utak, hidak megvalósításához használták fel országszerte. A termelési hozam azonban nagyon lecsökkent,

már csupán három-négy évig várható kitermelés, azután bezárják a bányát,

viszont kezdeni szeretnének valamit a helyszínnel. „Szeretnénk tudni lassan, hogy ott mi fog történni, erre kérjük a hallgatók segítségét, hogy a gyergyói tájból kiindulva képzeljék el, mit lehet ott létrehozni. A kérdés nyitott,

fesztiválközponttól kezdve természetvédelmi, turisztikai élményparkig bármilyen projektre nyitottak vagyunk”

– fogalmazott Borboly, rámutatva, azt szeretnék, hogy olyan projektek valósuljanak meg, amelyek később önfenntartóvá válhatnak.

Gyergyóújfalu polgármestere, Egyed József rámutatott, a bánya 1930 óta biztosított munkát a község és a környező falvak lakóinak, ekkoriban hétszáz személy dolgozott a kitermelésben, napjainkra ez mindössze húsz személyre csökkent.

„A kőbánya működése hasznos volt a közösség, a régió és Románia számára egyaránt. Most viszont már azon gondolkodunk, hogyan lehetne ezt visszazöldesíteni a bezárás után” – fogalmazott a községvezető. Éppen ezért várják majd az ötletekkel teli egyetemistákat a helyszínre is, hogy megmutassák, miről is van szó konkrétan.

A kutatói ösztöndíjról

A kutatói ösztöndíjakat legtöbb ötfős hallgatói csoportok pályázhatják meg, amelyben legalább egy sapientiás tájépítész, valamint egy bolyais ökológus hallgató kell legyen, de a további helyekre akár külföldi diákokat is felkérhetnek. A kutatási tervet és az újrahasznosítási javaslatvázlatot május 30-áig várják, azután egy nemzetközi bíráló bizottság értékeli és rangsorolja a terveket. Az első három pályázó pénzbeli juttatást kap 1000, 1500, illetve 2000 lej értékben, és továbbjut munkájuk a második szakaszba, amikor már kibővült kutatói csapattal konkrétan dolgozzák ki a terveket. Akkor már három hónapos időszakra kutatási, valamint szociális ösztöndíjat kapnak a hallgatók.