
Fotó: Krall Ottilia
Az új kenyér, ősi nevén új búza zsengéje ünnepe – a járványügyi nehézségeken túl – különös üzeneteket hordoz. A vírusjárvány miatt elhalasztott – rendszerint virágvasárnapi – konfirmációt több református gyülekezet tervezte újra erre a napra. Felsősófalván kilenc fiatal élt először az úrvacsorai jegyekkel.
2020. augusztus 30., 17:412020. augusztus 30., 17:41
A református gyülekezetekben augusztus utolsó vasárnapján úrvacsoraosztásos istentisztelettel tartják az új búza zsengéje, új kenyér ünnepét. Sóvidék gyülekezetei augusztus előző vasárnapjain konfirmáltattak – így megosztva a rokon családok könnyebben tudtak ünnepet szentelni.
„Számunkra minden járványügyi nehézségen túl különös üzenetet hordoz ez a nap – húzta alá Szász Tibor András, felsősófalvi református lelkipásztor. – Új kenyér ünnepének vasárnapja fontos ünnepe volt elődeinknek. Ekkor sütöttek először kenyeret az új búzából őrölt lisztből, és tiszta szívből adtak hálát az aratás áldásáért. A beteljesedett remény, a megáldott munka szerencsés befejezése fölött érzett hála, a biztonság köszönete – mind benne volt ebben a napban. A kézi aratás megszűnése és a korszakok változása kiürítette tartalmától, holott most több mindenért kellene hálát adnunk, mint elődeinknek.” A gyülekezetek jeles napjáról kiemelte:
A szokásos szertartásrendet a betartandó egészségügyi szabályok némiképpen módosították.
Fotó: Krall Ottilia
A templom terében a konfirmándusok, a szülők, és korlátozott számban a hozzátartozók vettek részt az istentiszteleten. A gyülekezet a templomkertben, internetes közvetítéssel, nagyképernyőre kivetítve kapcsolódott bele a liturgiába. Az úrvacsoravétel egyszer használatos poharakkal történt. Kivételt képeztek a konfirmándusok akik kis, a Józsa János műhelyében festett, korondi saját kelyhecskéből ihatták a bort, amit megtarthattak emlékül. Körbe állva az Úr asztalát egyszerre emelték fel a hálaadás poharát. Lelkipásztoruk reméli, hogy az azonos pillanatban történt gesztus, további, mély lelki tartalmakat tár fel előttünk.
Fotó: Krall Ottilia
Kérdésünkre, hogy nem volt nehéz és körülményesebb 2020 eme jeles napja, a lelkész megerősítette: „Kétségtelenül, de emlékezetesebb és maradandóbb élményanyaggal indulnak a felnőtt keresztyén életbe a konfirmándusaink. Hiszem, hogy az Úr oltalmában maradnak ezentúl is, és a hozzátartozók lelki életét, reményét is előmozdítja a közös hitbeli élmény” – zárta gondolatait Szász Tibor András.
Igei útravalójában egy ősrégi, háromezer éves történet hozott jelenbe Sámuel prófétától, az Arauna szérűjéről szólót (2Sám, 24 16–25).
„Elindulhat egy láthatatlan csapás a világban, melyet nem tudunk kontrollálni? Meg tud-e rendülni életünk biztonsága? Kiszámíthatatlanná, kezelhetetlenné tud-e lenni a világ – az emberek és vezetőik minden erőlködése ellenére ma is? Nézzünk körül! Bizony, ez nem változott, pedig úgy hittük, hogy a modern, globalizált emberiség már majdnem teljesen átvette élete és sorsa felett az irányítást. Majdnem…” – hangzott el az igehirdetésben. – Nincsen már szérű se, mint ahogy nincsen aratás se határunkban. De van, amit a technika nem tudott felszámolni. A lélek terei rendületlenek, helyei (toposzai) elpusztíthatatlanok.”
A továbbiakban a lelkipásztor javasolta, hogy a bibliai szereplőket helyettesítsük be önmagunkkal, és minden erőltetés nélkül világossá válik a mennyei rend változatlansága sorsunkban.
A szérűről megtudtuk: egy megtisztított, elkülönített, körülhatárolt, jól letaposott, simára döngölt hely volt, ahol a learatott búzakalászokat kicsépelték, kiszelelték, megtisztították. Elválasztották a lényegest a lényegtelentől. Az életet a mulandótól. Ahonnan a tartalékot, a tiszta, megrostált búzát – mint a mindennapi kenyér biztosítékát – otthoni hombáraikba vihették.
Fotó: Krall Ottilia
Jézus figyelmeztet: Nem csak kenyérrel él az ember, hanem mindazokkal a beszédekkel, amelyek Isten szájából kijönnek – mutatott rá az igehirdető. – Templomunk Isten áldásának szérűje, ahol nem az üres szavakat csépeljünk, hanem – áldás és odaszánódásunk által – az élet magvas beszédét vesszük és nyerjük el. (…) Átalmehetnek rajtunk veszedelmek, pusztítások: földrengések, háborúk, járványok, gonosz rendszerek. De valamiért Isten úgy rendelkezik, hogy ez legyen az, ahol megtörjön, megálljon, elenyésszen a Pusztító hatalma. Itt a nép kegyelmet találhat. (…) Krisztus a mennyben könyörög értünk, és hajlandó alászállni a mi templomunkba, hogy velünk és értünk csodálatos dolgot vigyen véghez, melyre mi képtelenek lennénk.”
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
szóljon hozzá!