
Fotó: Krall Ottilia
Az új kenyér, ősi nevén új búza zsengéje ünnepe – a járványügyi nehézségeken túl – különös üzeneteket hordoz. A vírusjárvány miatt elhalasztott – rendszerint virágvasárnapi – konfirmációt több református gyülekezet tervezte újra erre a napra. Felsősófalván kilenc fiatal élt először az úrvacsorai jegyekkel.
2020. augusztus 30., 17:412020. augusztus 30., 17:41
A református gyülekezetekben augusztus utolsó vasárnapján úrvacsoraosztásos istentisztelettel tartják az új búza zsengéje, új kenyér ünnepét. Sóvidék gyülekezetei augusztus előző vasárnapjain konfirmáltattak – így megosztva a rokon családok könnyebben tudtak ünnepet szentelni.
„Számunkra minden járványügyi nehézségen túl különös üzenetet hordoz ez a nap – húzta alá Szász Tibor András, felsősófalvi református lelkipásztor. – Új kenyér ünnepének vasárnapja fontos ünnepe volt elődeinknek. Ekkor sütöttek először kenyeret az új búzából őrölt lisztből, és tiszta szívből adtak hálát az aratás áldásáért. A beteljesedett remény, a megáldott munka szerencsés befejezése fölött érzett hála, a biztonság köszönete – mind benne volt ebben a napban. A kézi aratás megszűnése és a korszakok változása kiürítette tartalmától, holott most több mindenért kellene hálát adnunk, mint elődeinknek.” A gyülekezetek jeles napjáról kiemelte:
A szokásos szertartásrendet a betartandó egészségügyi szabályok némiképpen módosították.
Fotó: Krall Ottilia
A templom terében a konfirmándusok, a szülők, és korlátozott számban a hozzátartozók vettek részt az istentiszteleten. A gyülekezet a templomkertben, internetes közvetítéssel, nagyképernyőre kivetítve kapcsolódott bele a liturgiába. Az úrvacsoravétel egyszer használatos poharakkal történt. Kivételt képeztek a konfirmándusok akik kis, a Józsa János műhelyében festett, korondi saját kelyhecskéből ihatták a bort, amit megtarthattak emlékül. Körbe állva az Úr asztalát egyszerre emelték fel a hálaadás poharát. Lelkipásztoruk reméli, hogy az azonos pillanatban történt gesztus, további, mély lelki tartalmakat tár fel előttünk.
Fotó: Krall Ottilia
Kérdésünkre, hogy nem volt nehéz és körülményesebb 2020 eme jeles napja, a lelkész megerősítette: „Kétségtelenül, de emlékezetesebb és maradandóbb élményanyaggal indulnak a felnőtt keresztyén életbe a konfirmándusaink. Hiszem, hogy az Úr oltalmában maradnak ezentúl is, és a hozzátartozók lelki életét, reményét is előmozdítja a közös hitbeli élmény” – zárta gondolatait Szász Tibor András.
Igei útravalójában egy ősrégi, háromezer éves történet hozott jelenbe Sámuel prófétától, az Arauna szérűjéről szólót (2Sám, 24 16–25).
„Elindulhat egy láthatatlan csapás a világban, melyet nem tudunk kontrollálni? Meg tud-e rendülni életünk biztonsága? Kiszámíthatatlanná, kezelhetetlenné tud-e lenni a világ – az emberek és vezetőik minden erőlködése ellenére ma is? Nézzünk körül! Bizony, ez nem változott, pedig úgy hittük, hogy a modern, globalizált emberiség már majdnem teljesen átvette élete és sorsa felett az irányítást. Majdnem…” – hangzott el az igehirdetésben. – Nincsen már szérű se, mint ahogy nincsen aratás se határunkban. De van, amit a technika nem tudott felszámolni. A lélek terei rendületlenek, helyei (toposzai) elpusztíthatatlanok.”
A továbbiakban a lelkipásztor javasolta, hogy a bibliai szereplőket helyettesítsük be önmagunkkal, és minden erőltetés nélkül világossá válik a mennyei rend változatlansága sorsunkban.
A szérűről megtudtuk: egy megtisztított, elkülönített, körülhatárolt, jól letaposott, simára döngölt hely volt, ahol a learatott búzakalászokat kicsépelték, kiszelelték, megtisztították. Elválasztották a lényegest a lényegtelentől. Az életet a mulandótól. Ahonnan a tartalékot, a tiszta, megrostált búzát – mint a mindennapi kenyér biztosítékát – otthoni hombáraikba vihették.
Fotó: Krall Ottilia
Jézus figyelmeztet: Nem csak kenyérrel él az ember, hanem mindazokkal a beszédekkel, amelyek Isten szájából kijönnek – mutatott rá az igehirdető. – Templomunk Isten áldásának szérűje, ahol nem az üres szavakat csépeljünk, hanem – áldás és odaszánódásunk által – az élet magvas beszédét vesszük és nyerjük el. (…) Átalmehetnek rajtunk veszedelmek, pusztítások: földrengések, háborúk, járványok, gonosz rendszerek. De valamiért Isten úgy rendelkezik, hogy ez legyen az, ahol megtörjön, megálljon, elenyésszen a Pusztító hatalma. Itt a nép kegyelmet találhat. (…) Krisztus a mennyben könyörög értünk, és hajlandó alászállni a mi templomunkba, hogy velünk és értünk csodálatos dolgot vigyen véghez, melyre mi képtelenek lennénk.”
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
szóljon hozzá!