
Fotó: Krall Ottilia
Az új kenyér, ősi nevén új búza zsengéje ünnepe – a járványügyi nehézségeken túl – különös üzeneteket hordoz. A vírusjárvány miatt elhalasztott – rendszerint virágvasárnapi – konfirmációt több református gyülekezet tervezte újra erre a napra. Felsősófalván kilenc fiatal élt először az úrvacsorai jegyekkel.
2020. augusztus 30., 17:412020. augusztus 30., 17:41
A református gyülekezetekben augusztus utolsó vasárnapján úrvacsoraosztásos istentisztelettel tartják az új búza zsengéje, új kenyér ünnepét. Sóvidék gyülekezetei augusztus előző vasárnapjain konfirmáltattak – így megosztva a rokon családok könnyebben tudtak ünnepet szentelni.
„Számunkra minden járványügyi nehézségen túl különös üzenetet hordoz ez a nap – húzta alá Szász Tibor András, felsősófalvi református lelkipásztor. – Új kenyér ünnepének vasárnapja fontos ünnepe volt elődeinknek. Ekkor sütöttek először kenyeret az új búzából őrölt lisztből, és tiszta szívből adtak hálát az aratás áldásáért. A beteljesedett remény, a megáldott munka szerencsés befejezése fölött érzett hála, a biztonság köszönete – mind benne volt ebben a napban. A kézi aratás megszűnése és a korszakok változása kiürítette tartalmától, holott most több mindenért kellene hálát adnunk, mint elődeinknek.” A gyülekezetek jeles napjáról kiemelte:
A szokásos szertartásrendet a betartandó egészségügyi szabályok némiképpen módosították.
Fotó: Krall Ottilia
A templom terében a konfirmándusok, a szülők, és korlátozott számban a hozzátartozók vettek részt az istentiszteleten. A gyülekezet a templomkertben, internetes közvetítéssel, nagyképernyőre kivetítve kapcsolódott bele a liturgiába. Az úrvacsoravétel egyszer használatos poharakkal történt. Kivételt képeztek a konfirmándusok akik kis, a Józsa János műhelyében festett, korondi saját kelyhecskéből ihatták a bort, amit megtarthattak emlékül. Körbe állva az Úr asztalát egyszerre emelték fel a hálaadás poharát. Lelkipásztoruk reméli, hogy az azonos pillanatban történt gesztus, további, mély lelki tartalmakat tár fel előttünk.
Fotó: Krall Ottilia
Kérdésünkre, hogy nem volt nehéz és körülményesebb 2020 eme jeles napja, a lelkész megerősítette: „Kétségtelenül, de emlékezetesebb és maradandóbb élményanyaggal indulnak a felnőtt keresztyén életbe a konfirmándusaink. Hiszem, hogy az Úr oltalmában maradnak ezentúl is, és a hozzátartozók lelki életét, reményét is előmozdítja a közös hitbeli élmény” – zárta gondolatait Szász Tibor András.
Igei útravalójában egy ősrégi, háromezer éves történet hozott jelenbe Sámuel prófétától, az Arauna szérűjéről szólót (2Sám, 24 16–25).
„Elindulhat egy láthatatlan csapás a világban, melyet nem tudunk kontrollálni? Meg tud-e rendülni életünk biztonsága? Kiszámíthatatlanná, kezelhetetlenné tud-e lenni a világ – az emberek és vezetőik minden erőlködése ellenére ma is? Nézzünk körül! Bizony, ez nem változott, pedig úgy hittük, hogy a modern, globalizált emberiség már majdnem teljesen átvette élete és sorsa felett az irányítást. Majdnem…” – hangzott el az igehirdetésben. – Nincsen már szérű se, mint ahogy nincsen aratás se határunkban. De van, amit a technika nem tudott felszámolni. A lélek terei rendületlenek, helyei (toposzai) elpusztíthatatlanok.”
A továbbiakban a lelkipásztor javasolta, hogy a bibliai szereplőket helyettesítsük be önmagunkkal, és minden erőltetés nélkül világossá válik a mennyei rend változatlansága sorsunkban.
A szérűről megtudtuk: egy megtisztított, elkülönített, körülhatárolt, jól letaposott, simára döngölt hely volt, ahol a learatott búzakalászokat kicsépelték, kiszelelték, megtisztították. Elválasztották a lényegest a lényegtelentől. Az életet a mulandótól. Ahonnan a tartalékot, a tiszta, megrostált búzát – mint a mindennapi kenyér biztosítékát – otthoni hombáraikba vihették.
Fotó: Krall Ottilia
Jézus figyelmeztet: Nem csak kenyérrel él az ember, hanem mindazokkal a beszédekkel, amelyek Isten szájából kijönnek – mutatott rá az igehirdető. – Templomunk Isten áldásának szérűje, ahol nem az üres szavakat csépeljünk, hanem – áldás és odaszánódásunk által – az élet magvas beszédét vesszük és nyerjük el. (…) Átalmehetnek rajtunk veszedelmek, pusztítások: földrengések, háborúk, járványok, gonosz rendszerek. De valamiért Isten úgy rendelkezik, hogy ez legyen az, ahol megtörjön, megálljon, elenyésszen a Pusztító hatalma. Itt a nép kegyelmet találhat. (…) Krisztus a mennyben könyörög értünk, és hajlandó alászállni a mi templomunkba, hogy velünk és értünk csodálatos dolgot vigyen véghez, melyre mi képtelenek lennénk.”
Mesterségesintelligencia-kutatóintézet nyílt Kolozsváron, a műszaki egyetem (UTCN) égisze alatt – írja az MTI a román Economedia.ro gazdasági oldalra hivatkozva.
„Félek 2028-tól” – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan, aki szerint Romániának a következő években jelentős energiákat kell fordítania a biztonságra, miközben a társadalom túl sok időt vesztegetett el jelentéktelen ügyekre.
Két szabálytalankodó sofőrt azonosítottak Hargita megyében: egyikük rendszám nélküli, forgalomból kivont járműszerelvényt vezetett Gyergyóditróban, a másikat pedig Székelyudvarhelyen érték tetten ittas vezetés közben.
Egy fiatal, 26 éves nő életét vesztette, egy kétéves gyermek pedig súlyos állapotba került, miután egy személyvonat elgázolt egy személyautót csütörtökön Prahova megyében.
Narancssárga meteorológiai riasztást adott ki péntekre a Hargita megyei katasztrófavédelem: a hegyekben 100–130 km/órás sebességű szélre lehet számítani.
Hivatalos személy elleni erőszak miatt indult eljárás egy nő ellen, aki megharapott és arcon ütött egy csendőrt, miközben rendőrségre szállították – közölte csütörtökön a bukaresti csendőrség.
A Neptun Deep földgázberuházás révén Románia meghatározó szereplővé válhat a térségben, de meg kell találni a módját annak is, hogy az országnak minél nagyobb hozzáadott értéke származzon a Fekete-tengerből kitermelt gázból – jelentette ki Antal Lóránt.
Romániát újra kell iparosítani, enélkül nem lehet egészséges gazdaságról, munkahelyteremtésről és az elvándorlás mérsékléséről beszélni – jelentette ki szerda este a képviselőház ipari és szolgáltatási bizottságának elnöke, Bende Sándor.
Bár évek óta nem közlekednek vonatok a Parajd és Szováta térségét érintő vasútvonalon, a vasúti átjárók jelzéseit nem fogják a közeljövőben eltávolítani az országútról. Egyelőre marad a sofőrök bosszúsága és a kötelező megállás az András-keresztnél.
A Duna vízhozamának növekedése nyomán ismét zavartalanul működik a cernavodai atomerőmű mindkét reaktora, fedezve az ország villamosenergia-szükségletének közel 20 százalékát; a földgáztárolók töltöttsége elérte a 85 százalékot.
szóljon hozzá!