
Az irgalmasság elválaszthatatlanul kötődik az Úr feltámadásához. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
„Minél inkább eltávolodik az ember Istentől és az irgalom misztériumától, és minél inkább elveszíti a világ eszméinek hatására az irgalom szó értelmét, az egyháznak annál inkább joga és kötelessége, hogy »hathatós kiáltással« forduljon az isteni irgalomhoz” – figyelmeztetett negyven évvel ezelőtt (Szent) II. János Pál pápa az 1980-ban kiadott második, Irgalomban gazdag Isten című enciklikájában.
2020. április 19., 09:302020. április 19., 09:30
2020. április 19., 09:322020. április 19., 09:32
Két évtizede, 2000. április 30-án hirdette ki az egész világra az isteni irgalmasság ünnepét, és ugyanezen a napon avatta szentté Fausztina nővért, az isteni irgalmasság apostolát.
A húsvétot követő fehérhét záró alkalmának elnevezése a II. vatikáni zsinat óta húsvét második vasárnapja, a fehérvasárnap pedig a kereszténység első századaiból való. A húsvét vigíliáján megkeresztelt felnőttek ekkor vetették le az egész héten viselt fehér ruhájukat, keresztszüleik pedig megvendégelték és megajándékozták őket. A mai formájában általánossá vált ünnep magyar hagyományokban is gazdag.
Teológiai értelemben az irgalmasság elválaszthatatlanul kötődik az Úr feltámadásához, ezért helyezte a Szentatya a legnagyobb keresztény ünnep, a húsvét nyolcadának zárónapjára az ünneplést. Kilenced előzi meg: nagypéntektől kilenc napon át imádkozzák a hívek az isteni irgalmasság rózsafüzérét.
A vágási egyházközség filiájában, Székelydobó isteni irgalmasság titulusú kápolnájában vasárnap harangszó jelzi az ünnepet. A búcsús szentmisét a hívek részvétele nélkül mutatja be Jakab Lajos vágási plébános.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
Sokak számára nem adatok meg a lehetőség, hogy személyesen legyen jelen a csíksomlyói pünkösdi búcsún. A világhálónak köszönhetően azonban élőben követhető a búcsús szentmise és az azt megelőző események.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
szóljon hozzá!