
Az irgalmasság elválaszthatatlanul kötődik az Úr feltámadásához. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
„Minél inkább eltávolodik az ember Istentől és az irgalom misztériumától, és minél inkább elveszíti a világ eszméinek hatására az irgalom szó értelmét, az egyháznak annál inkább joga és kötelessége, hogy »hathatós kiáltással« forduljon az isteni irgalomhoz” – figyelmeztetett negyven évvel ezelőtt (Szent) II. János Pál pápa az 1980-ban kiadott második, Irgalomban gazdag Isten című enciklikájában.
2020. április 19., 09:302020. április 19., 09:30
2020. április 19., 09:322020. április 19., 09:32
Két évtizede, 2000. április 30-án hirdette ki az egész világra az isteni irgalmasság ünnepét, és ugyanezen a napon avatta szentté Fausztina nővért, az isteni irgalmasság apostolát.
A húsvétot követő fehérhét záró alkalmának elnevezése a II. vatikáni zsinat óta húsvét második vasárnapja, a fehérvasárnap pedig a kereszténység első századaiból való. A húsvét vigíliáján megkeresztelt felnőttek ekkor vetették le az egész héten viselt fehér ruhájukat, keresztszüleik pedig megvendégelték és megajándékozták őket. A mai formájában általánossá vált ünnep magyar hagyományokban is gazdag.
Teológiai értelemben az irgalmasság elválaszthatatlanul kötődik az Úr feltámadásához, ezért helyezte a Szentatya a legnagyobb keresztény ünnep, a húsvét nyolcadának zárónapjára az ünneplést. Kilenced előzi meg: nagypéntektől kilenc napon át imádkozzák a hívek az isteni irgalmasság rózsafüzérét.
A vágási egyházközség filiájában, Székelydobó isteni irgalmasság titulusú kápolnájában vasárnap harangszó jelzi az ünnepet. A búcsús szentmisét a hívek részvétele nélkül mutatja be Jakab Lajos vágási plébános.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el csütörtökön az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több folyó vízgyűjtő területére.
Mindenki magyar, aki magyarnak vallja magát, magyarul gondolkodik, álmodik és aki szeret magyarnak lenni, éljen bárhol a nagyvilágban – jelentette ki Magyar Péter a Nemzeti összetartozás napján, csütörtökön Budapesten, a Kossuth téren.
Csütörtökön délelőtt 10 és éjjel 11 óra között elsőfokú, sárga jelzésű meteorológiai riasztás van érvényben légköri instabilitás és jelentős mennyiségű záporok miatt – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.
A hegyimentők és a határrendészek kimentettek két eltévedt ukrán állampolgárt, akik a Máramarosi-havasokon keresztül jutottak át az ukrán–román határon; egyikük válságos állapotban van.
„Bűzlő” problémáról tettek panaszt a Szemerja negyed lakói a sepsiszentgyörgyi RMDSZ legutóbbi lakossági konzultációján, amely a városjáró program része. Az illetékesek rövid időn belül helyszíneltek és döntöttek.
Országszerte szünetelni fog a tanítás pénteken a pedagógusok napja alkalmából.
A két lakásán végzett házkutatás után őrizetbe vették szerda este az ügyészek Cristian Pomohaci népdalénekest.
A pünkösdi időszakot lezáró úrnapja, az oltáriszentség ünnepe a húsvétot követő hatvanadik, illetve a pünkösdvasárnap utáni tizedik napra esik. Régen szigorú munkaszüneti tilalom kötődött hozzá, például a kapálástól még a reformátusok is ódzkodtak.
Szünetelni fog a vízszolgáltatás csütörtökön Gyergyószentmiklóson, a Bucsin-negyedben a vízhálózaton végzett javítások miatt.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint nem lehet mindenki elégedett az új közalkalmazotti bértörvény tervezetével, mert a jogszabályjavaslat „nem béremelésekről, hanem méltányosságról szól”.
szóljon hozzá!