
Az irgalmasság elválaszthatatlanul kötődik az Úr feltámadásához. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
„Minél inkább eltávolodik az ember Istentől és az irgalom misztériumától, és minél inkább elveszíti a világ eszméinek hatására az irgalom szó értelmét, az egyháznak annál inkább joga és kötelessége, hogy »hathatós kiáltással« forduljon az isteni irgalomhoz” – figyelmeztetett negyven évvel ezelőtt (Szent) II. János Pál pápa az 1980-ban kiadott második, Irgalomban gazdag Isten című enciklikájában.
2020. április 19., 09:302020. április 19., 09:30
2020. április 19., 09:322020. április 19., 09:32
Két évtizede, 2000. április 30-án hirdette ki az egész világra az isteni irgalmasság ünnepét, és ugyanezen a napon avatta szentté Fausztina nővért, az isteni irgalmasság apostolát.
A húsvétot követő fehérhét záró alkalmának elnevezése a II. vatikáni zsinat óta húsvét második vasárnapja, a fehérvasárnap pedig a kereszténység első századaiból való. A húsvét vigíliáján megkeresztelt felnőttek ekkor vetették le az egész héten viselt fehér ruhájukat, keresztszüleik pedig megvendégelték és megajándékozták őket. A mai formájában általánossá vált ünnep magyar hagyományokban is gazdag.
Teológiai értelemben az irgalmasság elválaszthatatlanul kötődik az Úr feltámadásához, ezért helyezte a Szentatya a legnagyobb keresztény ünnep, a húsvét nyolcadának zárónapjára az ünneplést. Kilenced előzi meg: nagypéntektől kilenc napon át imádkozzák a hívek az isteni irgalmasság rózsafüzérét.
A vágási egyházközség filiájában, Székelydobó isteni irgalmasság titulusú kápolnájában vasárnap harangszó jelzi az ünnepet. A búcsús szentmisét a hívek részvétele nélkül mutatja be Jakab Lajos vágási plébános.
Az élelmiszerárak tavaly április óta mintegy 10 százalékkal emelkedtek, és ortodox húsvét után újabb drágulás jöhet az energia- és üzemanyagköltségek növekedése miatt – jelentette ki a vasárnap Agerpresnek Aurel Popescu.
Háziállatok is áldozatul estek annak a tűzvésznek, amely a Maros megyei Petelén ütött ki és amelyhez vasárnap kora hajnalban riasztották a szászrégeni tűzoltókat.
Immár 25 éve, mindössze egy év kimaradással töltik meg a csíkszeredai Szabadság teret és a Promenádot a legnagyobb szabadtéri ételszentelés résztvevői.
Húsvétvasárnap, az immár ötödjére megszervezett sepsiszentgyörgyi ételszentelésen minden eddiginél többen, mintegy 1500-an vettek részt: szinte minden történelmi egyház képviseltette magát hívei által.
Több ezren vettek részt idén is a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelésén, Csíkszereda főterén, amelynek idén volt a jubileumi, 25. kiadása.
Mi is képesek vagyunk a béke és az egység új világának életre keltésére – mondta homíliájában XIV. Leó pápa a Szent Péter-bazilikában a nagyszombat esti vigília szertartásán, amelyen tíz felnőttet keresztelt meg.
Új szokás indult útjára Gyergyószentmiklóson: a húsvétvasárnapi eledelszentelés idén először városi eseménnyé bővült. A Szent Miklós Plébánia ezúttal a városközponti parkban szervezte meg az étkek megáldását.
Húsvétvasárnap reggel az ételszentelés szertartása kerül középpontba, ezt a hagyományt pedig Csíkszeredában több ezren éltetik. A Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését Csíkszereda központjában tartják, és ez idén sincs másként.
A húsvét a világ kereszténységének legnagyobb jelentőségű ünnepe: Krisztus feltámadása a halálon és a gonoszságon, bűnökön személyes áldozattal aratott győzelmet jelenti. De vajon egyformán gondolkodnak erről az erdélyi történelmi egyházak?
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) ezen a héten (március 30. és április 3. között) több mint 1700 gazdasági szereplőnél végzett ellenőrzéseket, és 2384 bírságot szabott ki, több mint 6,3 millió lej értékben.
szóljon hozzá!