
Az irgalmasság elválaszthatatlanul kötődik az Úr feltámadásához. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
„Minél inkább eltávolodik az ember Istentől és az irgalom misztériumától, és minél inkább elveszíti a világ eszméinek hatására az irgalom szó értelmét, az egyháznak annál inkább joga és kötelessége, hogy »hathatós kiáltással« forduljon az isteni irgalomhoz” – figyelmeztetett negyven évvel ezelőtt (Szent) II. János Pál pápa az 1980-ban kiadott második, Irgalomban gazdag Isten című enciklikájában.
2020. április 19., 09:302020. április 19., 09:30
2020. április 19., 09:322020. április 19., 09:32
Két évtizede, 2000. április 30-án hirdette ki az egész világra az isteni irgalmasság ünnepét, és ugyanezen a napon avatta szentté Fausztina nővért, az isteni irgalmasság apostolát.
A húsvétot követő fehérhét záró alkalmának elnevezése a II. vatikáni zsinat óta húsvét második vasárnapja, a fehérvasárnap pedig a kereszténység első századaiból való. A húsvét vigíliáján megkeresztelt felnőttek ekkor vetették le az egész héten viselt fehér ruhájukat, keresztszüleik pedig megvendégelték és megajándékozták őket. A mai formájában általánossá vált ünnep magyar hagyományokban is gazdag.
Teológiai értelemben az irgalmasság elválaszthatatlanul kötődik az Úr feltámadásához, ezért helyezte a Szentatya a legnagyobb keresztény ünnep, a húsvét nyolcadának zárónapjára az ünneplést. Kilenced előzi meg: nagypéntektől kilenc napon át imádkozzák a hívek az isteni irgalmasság rózsafüzérét.
A vágási egyházközség filiájában, Székelydobó isteni irgalmasság titulusú kápolnájában vasárnap harangszó jelzi az ünnepet. A búcsús szentmisét a hívek részvétele nélkül mutatja be Jakab Lajos vágási plébános.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
Sokak számára nem adatok meg a lehetőség, hogy személyesen legyen jelen a csíksomlyói pünkösdi búcsún. A világhálónak köszönhetően azonban élőben követhető a búcsús szentmise és az azt megelőző események.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
Keresztalják, lovas zarándokok, autóval, zarándokvonattal vagy éppen busszal érkező erdélyi és anyaországi magyarok találkoznak idén is Csíksomlyón, a pünkösdszombati búcsún. Kövesse élőben a búcsú történéseit a Székelyhonon!
Szívecskéket formázó kezek, lobogó zászlók, könnyek, mosolyok, kézfogások, kiabálások, énekszó, himnusz, megörökített pillanatok – ezeket tapasztaltuk az összenemzeti zarándokvonat sepsiszentgyörgyi fogadásán.
szóljon hozzá!