
Az irgalmasság elválaszthatatlanul kötődik az Úr feltámadásához. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
„Minél inkább eltávolodik az ember Istentől és az irgalom misztériumától, és minél inkább elveszíti a világ eszméinek hatására az irgalom szó értelmét, az egyháznak annál inkább joga és kötelessége, hogy »hathatós kiáltással« forduljon az isteni irgalomhoz” – figyelmeztetett negyven évvel ezelőtt (Szent) II. János Pál pápa az 1980-ban kiadott második, Irgalomban gazdag Isten című enciklikájában.
2020. április 19., 09:302020. április 19., 09:30
2020. április 19., 09:322020. április 19., 09:32
Két évtizede, 2000. április 30-án hirdette ki az egész világra az isteni irgalmasság ünnepét, és ugyanezen a napon avatta szentté Fausztina nővért, az isteni irgalmasság apostolát.
A húsvétot követő fehérhét záró alkalmának elnevezése a II. vatikáni zsinat óta húsvét második vasárnapja, a fehérvasárnap pedig a kereszténység első századaiból való. A húsvét vigíliáján megkeresztelt felnőttek ekkor vetették le az egész héten viselt fehér ruhájukat, keresztszüleik pedig megvendégelték és megajándékozták őket. A mai formájában általánossá vált ünnep magyar hagyományokban is gazdag.
Teológiai értelemben az irgalmasság elválaszthatatlanul kötődik az Úr feltámadásához, ezért helyezte a Szentatya a legnagyobb keresztény ünnep, a húsvét nyolcadának zárónapjára az ünneplést. Kilenced előzi meg: nagypéntektől kilenc napon át imádkozzák a hívek az isteni irgalmasság rózsafüzérét.
A vágási egyházközség filiájában, Székelydobó isteni irgalmasság titulusú kápolnájában vasárnap harangszó jelzi az ünnepet. A búcsús szentmisét a hívek részvétele nélkül mutatja be Jakab Lajos vágási plébános.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
szóljon hozzá!