
Kelemen Márton, a költségvetési bizottság elnöke
Fotó: Haáz Vince
Egyharmaddal kisebb lesz Marosvásárhely idei költségvetése a tavalyihoz képest. A jelentős csökkenés részben annak tudható be, hogy jóval kisebbek az uniós pályázatok nyomán érkező összegek.
2024. február 08., 13:202024. február 08., 13:20
Míg tavaly Marosvásárhely költségvetése 998 millió lej volt, idén, a tervek szerint 624 millió lej lesz. A végső formáját csütörtökön délután fogadják el a rendkívüli városi tanácsülésen.
Kelemen Márton, a költségvetési bizottság vezetője csütörtökön reggel, sajtótájékoztatón ismertette az idei büdzsét, elismerve, hogy jóval kisebb, mint előző évben. Mint kifejette,
Kevesebb pénzt fog kapni a város – mintegy harminc millió lejjel – a jövedelemadó és más illetékek visszaosztásából is. A tanácsos elmondta, mivel csökkenteni kellett a működési költségeket mintegy 15 százalékkal, több intézmény nem tud idén felújításokat eszközölni. Ez többek között
Kelemen Márton reményét fejezte ki, hogy a kormány visszatér majd a megszorítások feloldására és költségvetés-kiegészítéssel lehet majd pénzalapot biztostani a felújításokra, javításokra.
Frunda Csenge, a marosvásárhelyi RMDSZ-es tanácsosok frakciójának vezetője
Fotó: Haáz Vince
Frunda Csenge, az RMDSZ tanácsosi frakcióvezetője arról számolt be, hogy az idei költségvetést is úgy állították össze, hogy pénzt biztosítottak az oktatásra, a szociális igazgatóság tevékenységeire, de
Kiemelte, hogy a Park szálloda melletti földalatti parkoló mellett idén a Hátszeg és a Csalhó utcai emeletes parkolóházak építése is elkezdődhet. Ezek be vannak tervezve a költségvetésbe – előreláthatóan banki kölcsönből fogják megvalósítani ezeket. Mint elhangzott, Marosvásárhely eladósodása alacsony, 3 százalék körül van, míg a törvény 30 százalékot enged meg, így
lehetőségük van, akár 500 millió lejt is felvenni kölcsön formájában, hogy nagyobb léptékű fejlesztéseket végezhessenek.
Kovács Mihály Levente, a marosvásárhelyi RMDSZ elnöke.
Fotó: Haáz Vince
Az RMDSZ marosvásárhelyi elnöke, Kovács Mihály Levente elmondta, hogy a csütörtöki ülést megelőzően többórás egyeztetésen vettek részt az önkormányzati képviselők, próbáltak olyan költségvetést összeállítani, amiben a politikai pártok javaslatai közül minél több belekerül. Kifejtette:
Ennek kapcsán jelezte: a beruházásnak még nem készült el a műszaki terve, ezért nem kerülhetett be az idei költségvetésbe, ezt a liberálisoknak is elmondták, de a négy tanácsosuk ezt nem tudta, nem akarta elfogadni.
Az Amerikai Egyesült Államok harci repülőgépeket és katonákat telepítene a Konstanca megyei Mihail Kogălniceanu-légibázisra az Iránnal fennálló háborús helyzet miatt – értesült a Digi24 hírportál különböző információs forrásokból.
Hivatalos látogatást tesz Romániában március 12-én, csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amelynek során Nicușor Dan elnökkel találkozik – értesült a Digi24 hírportál.
A 2026-os állami költségvetés tervezete 127,7 milliárd lejes, GDP-arányosan 6,2 százalékos deficitre épít – derül ki a pénzügyminisztérium által kedden közzétett dokumentumból, amely szerint 2027-re a GDP 5,1 százalékára csökken a deficit.
Jelentős zavarokat okozhat az országos próba-képességvizsgák és a próbaérettségi lebonyolításában, hogy több mint 73 ezer tanügyi alkalmazott nem vesz részt a megszervezésükben.
Tűz ütött ki kedden egy lakóházban Libánfalván, a Fő utcában. Az épületből két gázpalackot hoztak ki a tűzoltók, és fennállt a veszélye annak, hogy a lángok két közeli lakóházra is átterjednek.
Megkezdődött a fakó keselyű romániai visszatelepítése: az első madarak március kilencedikén érkeztek meg a Fogarasi-havasokba. A Spanyolországból hozott példányokat az akklimatizációs időszak után fokozatosan engedik szabadon.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
Bemutatta új modelljét a Dacia: a Striker egyfajta átmenet a kompakt kombik és az SUV-ok között, tekintve, hogy formavilága mindkettőből ötvöz valamennyit.
Évről évre csökken a tarlótüzek száma a Hargita megyei Natura 2000-es területeken, ám az egy általános probléma, hogy éppen a védett területek felégetőit nehéz felelősségre vonni. A legtöbb ilyen tarlóégetési ügy eredménytelenül zárul.
A tanügyi szakszervezetek szerint bizonyos iskolaigazgatók és főtanfelügyelők nyomást gyakorolnak a tanárokra, hogy vegyenek részt az országos próbavizsgákon, miután egy belső referendumon ezek bojkottja mellett foglaltak állást a pedagógusok.
szóljon hozzá!