
Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Országos szinten a vizsgázók 67,8 százaléka kapott átmenő jegyet az érettségin, ez öt százalékkal nagyobb arány, mint az elmúlt évben – derül ki az oktatási minisztérium adataiból. Ehhez képest Székelyföldön országos átlag alatti az átmenési arány. Mi több, Hargita megye országos viszonylatban csak a fővárost, Bukarestet körülölelő Ilfov megyét előzi meg.
2021. július 05., 15:372021. július 05., 15:37
2021. július 05., 16:552021. július 05., 16:55
Hargita megyében az érettségizők – idei és elmúlt évfolyamok együtt – 51,6 százalékának sikerült az érettségije, és nem volt tízes átlag idén – tudtuk meg Sipos Istvántól, a Hargita megyei érettségi bizottság alelnökétől. A Hargita Megyei Tanfelügyelőség közleményéből az is kiderül, hogy az idei évfolyamon a diákok 56,4 százalékának sikerült a záróvizsgája, az elmúlt években végzettek esetében csak 21,25 százalékos az átmenési arány.
Maros megyében idén az érettségizők 63,8 százalékának sikerült a záróvizsgája, négy százalékkal többnek, mint tavaly, amikor 59,75 százalékos volt az átmenési arány. Az idei végzősök közül a diákok 70,1 százalékának sikerült az érettségije.
Kovászna megyében az érettségizők 61,72 százaléka vette sikerrel az érettségit, ez is valamivel jobb eredmény a tavalyhoz képest, amikor 60,89 százalékos volt az átmenési arány az óvások előtt. Az idei végzősök 67,78 százaléka ment át az érettségin – közölte az adatokat Kiss Imre, Kovászna megye főtanfelügyelője.

A háromszéki érettségizők 61,72 százaléka kapta meg az átmenő jegyet, vagyis a vizsgákon megjelent 1105 fiatal közül 682 érte el összesítésben a hatos átlagot és egyenként minden vizsgatantárgyból legalább az ötöst – derül ki az óvások előtti eredményekből.
A sikeres vizsga feltétele a hatos átlag volt, illetve minden vizsgatárgyból legalább ötöst kellett kapnia a diáknak az átmenéshez.
Kovászna megyében például a magyar vizsgázók közül 346 magyar tagozatos bukottból 211 diák – 61 százalékuk – csak román nyelv és irodalomból nem írta meg az ötös átmenőt, a többi tantárgyból ötös fölötti jegyet kapott.
Míg a román tagozaton csak öt százalékuk nem írta meg az ötöst románból – számolt be a részletekről a Székelyhonnak Kiss Imre.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
1 hozzászólás