
Sorbán Attila Örs. Egy asztalhoz ültetné az erdélyi magyarság képviselőit. Archív
Fotó: Pinti Attila
Egy asztalhoz ültetné, és összefogásra késztetné az erdélyi magyar nemzetpolitikában érdekelt összes szervezetet az Erdélyi Magyar Ifjak. Az augusztusi EMI-táborba hívják a pártok, és civil szervezetek képviselőit, és itt fektetnék le az alapjait egy nemzeti minimumnak, amelyet minden érintett magára kötelezőnek kell tekintsen.
2019. július 24., 15:542019. július 24., 15:54
2019. július 24., 15:552019. július 24., 15:55
Az erdélyi nemzeti oldal egységesítése a cél – mondta el a kezdeményezés kapcsán szerdán Sorbán Attila Örs, az EMI vezetője Gyergyószentmiklóson. Az 1987-es lakiteleki nyilatkozat ihlette a felhívást, hiszen úgy látja, hogy az erdélyi magyarság morálisan és szervezettség szempontjából ma olyan szinten van mint a magyarországi ellenzéki oldal az 1980-as években.
– fogalmaz Sorbán.
Az általa elképzelt Erdélyi Nemzeti Kerekasztal célja ez lenne: kovácsolódjanak össze a különböző szervezetek egy egységgé, és
„Együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség” – ez a Wass Albert idézet a kezdeményezés mottója.
A meghívás az EMI táborba szól, ahol augusztus 11-én 15 órakor zajlana az a találkozó, amely a későbbi együttműködés alapja lehetne. Az elképzelés szerint itt terítékre kerül az erdélyi nemzeti minimum kérdése.
Sorbán Örs közölte, hogy
Az itteni hozzáaszólások, vélemények, javaslatok alapján formálják majd tovább addig, amíg végleges formát ölt, és amelyet minden szervezet elfogad és maga számára kötelezőnek tekint.
A felhívás szerint az Erdélyi Nemzeti Kerekasztal több lehet, mint egy új erdélyi magyar egyeztető fórum:
A Képviselőház elfogadta 250 támogatói szavazattal azt a a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.
Nem csupán az utakon vált nehézkessé a közlekedés a kedd esti havazást követően: a vasúti közlekedésben is fennakadásokat okoztak a hóviharok, szerda reggel mintegy harminc vonatjáratot töröltek az országban.
Szerdán kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével.
Több mint 220 hóekével dolgoznak az országutak takarításán Hargita, Kovászna és Brassó megyében – közli a Brassói Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP).
Havazásra és erős szélre figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 25 megyére és Bukarestre. Az ország többi részén is hideg idő és havazás várható csütörtök reggelig.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, hogy a koalícióban nem volt szó a Szociáldemokrata Párt (PSD) szolidaritási csomagjáról, és egyetlen olyan javaslatot sem fognak támogatni, amelynek nincs biztosítva a finanszírozása.
A katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU) szerda reggeli összegzése szerint 21 megye 102 településén és Bukarestben okozott károkat a rossz idő az elmúlt 24 órában, és 205 településen több mint 166 ezer fogyasztó maradt áramszolgáltatás nélkül.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadvány is szerepel az alkotmánybíróság szerdai ülésének napirendjén.
Havazásra figyelmeztető vörös jelzésű riasztást adtak ki Bukarestre és Ilfov megyére szerdán reggel. A rendkívüli hóhelyzet miatt leállították forgalmat az A7-es autópálya egy szakaszán.
szóljon hozzá!