Az emberekkel van a legtöbb tennivaló – idő kell a bizalmatlanság leépítéséhez

A beavatkozások többsége az Őrkőre irányult, hiszen ott egy tömbben és mélyszegénységben, egy nagy részben infrastruktúra nélküli telepen él számos roma, a többi városrészben kevésbé súlyosak a problémák.

Mindehhez viszont az volt szükséges, hogy rengeteg terepmunkával, rendszeres jelenléttel és kommunikációval felépítsenek egy bizalmi légkört az érintett közösségekben.

– fogalmazott Veres Nagy Tímea. Idő kellett, hogy lebontsák azt a falat, ami az embereknek abból a benyomásából adódott, hogy „mindenki jött, ígért, aztán itt hagytak”. „Ha olyat is mondanak, ami nem igaz, nekünk azzal kell dolgoznunk, ami az ő percepciójuk” – fogalmazta meg a cselekvési elveket a projektmenedzser.

Az árral szemben: korjelenség az elidegenedés, ezért is kell a sok beszélgetés

„Az akciócsoport egy jó eszköz, kérdés, ki tudja úgy kihasználni, hogy a közösség nyerjen” – taglalta Tóth-Birtan Csaba alpolgármester, a Helyi Akciócsoport elnöke Az infrastruktúra kiépítése, ezzel egy időben a szociális fejlesztés és gondolkodás mindig az önkormányzat feladata. De az alpolgármester szerint is sarkalatos pontja a helyes cselekvési irány meghatározásának a sok beszélgetés az érintett közösség tagjaival, amelynek során kialakulnak a kapcsolatok: ilyenkor sok előítélet elhalványul, árnyalódnak az egyes jelenségek megítélései.

A közösségi központ építését hátráltatta sok tervezési módosítás szükségessége. A tervezett 50 szociális lakásból megépült 14 dupla lakás, a többi esetében viszont drénezésre, illetve talajmegerősítési munkálatokra van szükség, ezek jövőre tolódnak. Bár ezeket az építkezéseket le kellett volna zárni ez év végéig, a kormány lehetővé tette az átütemezésüket és a finanszírozás is átvihető a jövő évre, az pedig külön pozitívum, hogy ez nem eredményez más területekről való pénzelvonást sem. Az Őrkőn le vannak fektetve az ivóvízcsatorna fővezetékei, majd következik az utak, az esővíz-elvezető csatornák és a közvilágítás kiépítése. Ha ezek megépülnek, az önkormányzat legalább három évig köteles a működtetésüket biztosítani. Azt viszont, hogy az emberekkel való foglalkozásnak mekkora a jelentősége, jól szemlélteti az is, hogy az önkormányzat által városi vagy falusi szükséglakásokba költöztetett romák, miután nem tudták fizetni a számlákat, perekbe bonyolódtak, és más téren is sok konfliktus származott a hirtelen életmódváltásból.

A Csíki negyedben majdnem készen van az új sportpálya, a park felújítása is közel van a befejezéshez, a közösségi központban pedig már február óta működnek a Caritas-programok, a visszajelzések szerint nagy igény van a segélyszervezet szolgáltatásaira.

Túlteljesítették a célokat

Az akciócsoport hatéves tevékenységének tényszerű és számszerű összesítését Knop Ildikó, az egyesület monitoring szakértője végezte el. A különböző beavatkozásokra összesen 4,4 millió eurót költöttek el (a lehetséges 4,5-ből), ennyi a pályázat vissza nem térítendő része, miközben a fejlesztések összértéke óvatos becslések szerint is legalább 30 százalékkal nőtt, a különbözetet pedig az önkormányzatnak kellett felvállalnia, noha eredetileg csak 2 százalékos önrésze volt.

Tíz partnerszervezet vállalt részt az akciócsoport fejlesztési stratégiájának megvalósításában, az egyesületnek végül is a rendelkezésükre álló összeg 99,67 százalékát sikerült kipályáztatni, de majd csak január végén, mikor az utolsó számlákat leteszik, derül ki bizonyosan, mennyit sikerült elkölteni. Az már most is látható, hogy az eredetileg megcélzott személyeknél sokkal többhöz jutottak el a különböző szolgáltatásokkal (képzés, szakoktatás, tanácsadás, oktatás).

Az elmúlt hat évben a legtöbb energia a foglalkoztatás növelésére ment el, ez rengeteg emberi erőfeszítést kívánó és kevés sikerrel kecsegtető feladat, mert nagyon kevés szakmában képezhetők az alacsony iskolázottsággal rendelkezők. Eddig 120 embert sikerült állásba segíteni (azt nem tudni, megmaradtak-e munkahelyeiken), ők zöldövezet-gondozói, virágkötő, építőipari segédmunkási, asztalos-ács, kőműves, éjjeliőr és fodrász tanfolyamok végzettjei közül kerültek ki.

A Diakónia otthongondozói képzést indított e közösségekben, mert az ottani családokban az átlagot jóval meghaladó számban vannak halmozottan hátrányos helyzetű, krónikus betegek.

Az egyesület hét szociális szolgáltatás létesítését is vállalta: többek között egyéni és szülői tanácsadás, nappali központ indult az Őrkőn és a Csíki negyedben, egészségügyi szűréseket végeztek a célcsoportokban, amelyekben egészségügyi mediátorok dolgoztak. Az Együtt a közösségért program keretében az Oltmező utcai szociális lakások lakóival is dolgoztak a Máltai Szeretetszolgálat és partnerei. Egy szociális mosoda működik a Csíki negyedben, a másik az Őrkőn lesz, de még nem üzemképes. Az Integrahelp projekt keretében egy közösségi-egészségügyi mobilcsapat ment házhoz és segítették az embereket hozzájutni az egészségügyi szolgáltatásokhoz, monitorizálták helyzetüket, de ha kellett, a legszükségesebb otthongondozói tevékenységeket is felvállalták.