
Bármennyire is igyekeztek a gazdák megfelelően előkészíteni a talajt az őszi búza elvetéséhez, a szárazság miatt a magvak gyéren keltek ki
Fotó: Barabás Ákos
Az átlagosnál jobb volt az idei mezőgazdasági idény Hargita megyében, a termésátlagok több növénykultúra esetében is jobbak a tavalyiaknál. Az őszi búza elvetése azonban olyan rosszul sikerült a hosszú ideje tartó csapadékhiány miatt – ami ebben az időszakban egyáltalán nem megszokott jelenség a térségben –, hogy lehet, meg kell azt ismételni a búzaföldek egy részén.
2023. november 02., 12:192023. november 02., 12:19
2023. október 31., 17:402023. október 31., 17:40
Nagyjából befejeződött már a termény betakarítása Hargita megyében, és az termésátlagok alapján jó idényt zárnak a gazdák, több növénykultúra esetében is nagyobb az idei hozam, mint a tavalyi. Ezek közé tartozik a Hargita megyében legfontosabb haszonnövényként számon tartott krumpli is.
– tájékoztatott Romfeld Zsolt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője, megjegyezve, hogy az átlagtermés korábban 21 ezer kilogramm körül mozgott.
A szemes kukorica betakarítása is befejeződött már nagyjából – néhány parcellán van még folyamatban –, ebből az átlagtermés 4800 kilogramm hektáronként. Ez valamivel kevesebb a tavalyinál, akkor ugyanis 5000 kilogramm fölött volt a termésátlag. „Habár szárazság volt tavaly, de a szemes kukorica esetében akkor jobb termés volt” – mondta a mezőgazdasági igazgatóság vezetője. A cukorrépa hektáronkénti termésátlaga idén 43-45 tonna Hargita megyében.
Az őszi búza termésátlaga idén 3650 kiló volt hektáronként, az árpáé 3100, a tavaszi árpáé pedig 2750 – sorolta az adatokat Romfeld Zsolt. A takarmányként használt silókukorica termésátlaga idén 30–60 tonna között változott hektáronként. Ez alól kivételt képeznek azok a földek, amelyeken medvék által okozott terméskárok történtek, azok között ugyanis
– mutatott rá a megyei mezőgazdasági szakhatóság vezetője.
A termésátlagok jó részét tekintve összességében jobb volt az idei esztendő a tavalyinál. A mezőgazdasági idény végéről azonban ez nem mondható el – tudtuk meg Romfeld Zsolttól.
„Augusztus derekától mostanig csak jelentéktelen mennyiségű csapadék volt Hargita megyében, emiatt a föld nehezen megművelhető, a magágy is elég gyenge minőségű lett, bármennyire is igyekeztek a gazdák megfelelően előkészíteni. Emiatt
Ez még folyamatban van, ezután derül ki, hogy újravetésre szükség lesz-e, vagy elégséges csíraképes búza marad négyzetméterenként vagy hektáronként a földben. Sokan át is értékelték a jövő évi vetéstervet. Elég nagy szárazság van a megyében, hiszen több mint ötven napja nem volt csapadék” – részletezte a nehézségeket Romfeld Zsolt.
Kérdésünkre ugyanakkor elmondta: noha konkrétan erre az időszakra vonatkozó statisztikai adataik nincsenek, csak éves adatok, de a sokévi tapasztalatok alapján
Szeptembernek a fele általában esős szokott lenni, és októberben is el szokta érni a minimum 40–50 litert négyzetméterenként a csapadék mennyisége – érzékeltette azt, hogy mennyire rendhagyó az idei őszi szárazság. Hozzáfűzte azt is, hogy „beállt a pedológiai szárazság”, azaz kiszáradt a talaj felső rétege,
Az egyre gyakoribbá váló aszályos időszakok miatt már évekkel ezelőtt világossá vált, hogy a jövőben kiemelkedő fontosságúvá válik a vízmegtartó módszerek alkalmazása az agráriumban. Hargita megyében, az elképzelések szerint ezt részben tárolók kialakításával lehetne elérni, amelyekben a csapadékot és a tavaszi hólét is fel lehetne fogni és eltartalékolni a csapadékszegényebb időszakokra. Ezzel kapcsolatos kérdésünkre Romfeld Zsolt elmondta, lehetőség lesz pályázni az öntözőrendszerek kialakítására a 2023–2027-es időszakra vonatkozó új agrárstratégia részeként, ám a kiírásokra még nem került sor a Vidéki Beruházásokat Kifizető Ügynökségnél (AFIR).
Romániában is kimutatták a H3N2 influenzavariáns több országban terjedő K alvariánsát – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Hamm hosszú ideje aktív támogatója több közösségi és karitatív kezdeményezésnek. Többek között a Fuss Neki eseménysorozatnak, a véradóknak, az egyetemistáknak, valamint korábban a kórházi dolgozóknak is kedvezményeket biztosított.
Megkönnyebbüléssel fogadta a városvezetés a bíróság végleges döntését a Szejke-ügyben: Szakács-Paál István szerint a korábban emlegetett többmilliós teher helyett végül kezelhető nagyságrendű kárt szenvedett Székelyudvarhely.
Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint a villamos energia, a hőenergia ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
Hosszas előkészítés után hamarosan benyújtják a pályázatot a csíkszeredai vasút felett átívelő gyalogos és kerékpáros híd felépítésére. Ehhez naprakésszé tették a költségvetését 10 millió lejjel emelve a projekt korábban becsült értékét.
Novemberben 9,8 százalékon stagnált az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Olyan áramszolgáltatót keresel, akivel nemcsak a számlákról, hanem a hatékonyságról és a kényelmet növelő szolgáltatásokról is anyanyelveden tudsz konzultálni?
A Richter-skála szerint 3,9-es erősségű földrengés történt pénteken 3 óra 54 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Bár a helyi adók és illetékek emeléséről szóló új törvény még nem jelent meg a Hivatalos Közlönyben, az biztos, hogy épületadó-növekedésre kell számítani. Hátrányosan érinti a régi tömbházakban élőket, és káoszt okozhat az autóadók kiszámításában.
szóljon hozzá!