
Szilveszter Szabolcs, Kézdivásárhely alpolgármestere ismertette a projektet
Fotó: Szabó Barbara
A szárazság, a hőhullám és az árvíz hatásait fogják vizsgálni Kézdivásárhelyen egy nyertes pályázat pénzalapjából. Tudni fogják, hogy az éghajlatváltozás negatív hatásainak elkerüléséért a város egyes részeiben milyen változásokra lesz szükség.
2024. november 21., 15:032024. november 21., 15:03
Útjára indították Kézdivásárhelyen a KEZDI_adapt elnevezésű CLMIAAX-projektet, amelynek célja megvizsgálni különböző éghajlatváltozási hatásokat, és annak lenyomatát a helyi lakosságra nézve.
„Ha egy egyszerű példával szeretnénk élni, le tudjuk modellezni azt, hogy a városra milyen negatív hatásai lesznek annak, ha több napon keresztül kánikula van.
De látni fogjuk azt is, hogy hosszan tartó szárazságnak milyen negatív hatásai lesznek a terméshozamra, valamint ezt mennyire tudjuk kiküszöbölni öntözéssel például” – magyarázta Szilveszter Szabolcs, Kézdivásárhely alpolgármestere.
Az önkormányzat által benyújtott sikeres pályázat kapcsán aláírták a támogatási szerződést, ennek apropóján tartott sajtótájékoztatót csütörtökön az alpolgármester, a projekt kezdeményezője és irányítója. Mint mondta, az önkormányzat a 22 hónapos futamidejű pályázatnak köszönhetően a szárazság, a hőhullám és az árvíz hatásait fogja vizsgálni a városban.
A CLIMAAX-projekt, a Horizon Europe program keretében pénzügyi, elemzési és gyakorlati támogatást nyújt az éghajlatváltozáshoz köthető veszélyhelyzetek kockázatkezelésének javításához. Ehhez a Katalán Műegyetem egy adatalapú kockázatmenedzsment módszertant és eszköztárat dolgozott ki, amelynek tesztelését Kézdivásárhely önkormányzata elnyerte.
A közel 150 ezer eurós támogatásra európai országok régiói pályázhattak, amelyre összesen 119 angol nyelvű javaslat érkezett, ebből pedig 32 pályázat nyert a végén.
A projektben, nemzetközi szinten elismert klímaszakértő és adattudós szakemberek bevonásával, a kézdivásárhelyi önkormányzat csapata először megismeri a CLIMAAX eszköztárát, majd az elérhető adatok segítségével széleskörű szakmai és intézményi együttműködéssel, kockázatmenedzsment akciótervet dolgoz ki a város területére.
Majdnem harmadával nőtt a felső légúti megbetegedés miatt orvoshoz fordulók száma az elmúlt héten Hargita megyében. A kórházi kezelésre szorulók száma viszont enyhén csökkent.
A román hadsereg vezérkari főnöke, Gheorghiță Vlad keddi nagyszebeni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.
Egy Bákó megyei férfit hivatalosan arról értesítette a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóság (DGASPC), hogy elhunyt, és emiatt elveszítette egyes jogosultságait, miközben az érintett, Eugen Popa, él és jó egészségnek örvend.
Szigorúbb feltételekhez kötné a mezőgazdasági támogatások igénylését az állam. Egy közvitán lévő törvénytervezet szerint a helyiadó-tartozással rendelkező gazdák nem kaphatják majd meg a támogatásigényléshez szükséges egyik legfontosabb igazolást.
A kormány még nem döntött a roncsautóprogram idei sorsáról – jelentette ki kedden Ploiești-en a környezetvédelmi alapkezelő (AFM) elnöke.
A romániai gazdák követelik az Európai Unió és a Mercosur-államok közötti kereskedelmi megállapodás hatályba lépésének elhalasztását mindaddig, amíg a mezőgazdasági szakmai szervezetek a hozzájárulásukat adják az egyezményhez.
Székelyföld-szerte bemutatják az Ember Maradj – Az Ákos-sztori. Eddig. című zenés portréfilmet. Az eseményekhez közönségtalálkozó is kapcsolódik, ahol a nézők személyesen találkozhatnak Kovács Ákossal.
Ötéves rekordszinten van a gázfogyasztás Romániában – írja az MTI a Transgaz adatai alapján.
Fagyos időjárásra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kedden Románia egész területére.
Kelemen Hunor szerint az alkotmánybíróság már nem halogathatja sokáig a döntéshozatalt a bírák és ügyészek különnyugdíjáról szóló törvénytervezet ügyében.
szóljon hozzá!