
Szilveszter Szabolcs, Kézdivásárhely alpolgármestere ismertette a projektet
Fotó: Szabó Barbara
A szárazság, a hőhullám és az árvíz hatásait fogják vizsgálni Kézdivásárhelyen egy nyertes pályázat pénzalapjából. Tudni fogják, hogy az éghajlatváltozás negatív hatásainak elkerüléséért a város egyes részeiben milyen változásokra lesz szükség.
2024. november 21., 15:032024. november 21., 15:03
Útjára indították Kézdivásárhelyen a KEZDI_adapt elnevezésű CLMIAAX-projektet, amelynek célja megvizsgálni különböző éghajlatváltozási hatásokat, és annak lenyomatát a helyi lakosságra nézve.
„Ha egy egyszerű példával szeretnénk élni, le tudjuk modellezni azt, hogy a városra milyen negatív hatásai lesznek annak, ha több napon keresztül kánikula van.
De látni fogjuk azt is, hogy hosszan tartó szárazságnak milyen negatív hatásai lesznek a terméshozamra, valamint ezt mennyire tudjuk kiküszöbölni öntözéssel például” – magyarázta Szilveszter Szabolcs, Kézdivásárhely alpolgármestere.
Az önkormányzat által benyújtott sikeres pályázat kapcsán aláírták a támogatási szerződést, ennek apropóján tartott sajtótájékoztatót csütörtökön az alpolgármester, a projekt kezdeményezője és irányítója. Mint mondta, az önkormányzat a 22 hónapos futamidejű pályázatnak köszönhetően a szárazság, a hőhullám és az árvíz hatásait fogja vizsgálni a városban.
A CLIMAAX-projekt, a Horizon Europe program keretében pénzügyi, elemzési és gyakorlati támogatást nyújt az éghajlatváltozáshoz köthető veszélyhelyzetek kockázatkezelésének javításához. Ehhez a Katalán Műegyetem egy adatalapú kockázatmenedzsment módszertant és eszköztárat dolgozott ki, amelynek tesztelését Kézdivásárhely önkormányzata elnyerte.
A közel 150 ezer eurós támogatásra európai országok régiói pályázhattak, amelyre összesen 119 angol nyelvű javaslat érkezett, ebből pedig 32 pályázat nyert a végén.
A projektben, nemzetközi szinten elismert klímaszakértő és adattudós szakemberek bevonásával, a kézdivásárhelyi önkormányzat csapata először megismeri a CLIMAAX eszköztárát, majd az elérhető adatok segítségével széleskörű szakmai és intézményi együttműködéssel, kockázatmenedzsment akciótervet dolgoz ki a város területére.
A Hargita megyei tűzoltók összesen 18 sürgősségi esethez vonultak ki a hét első két napján, miközben 16 Ro-Alert figyelmeztetést is kiadtak a településeken megjelenő medvék miatt.
Két órára felfüggesztik tevékenységüket csütörtökön az ország igazságügyi orvosszakértői és a törvényszéki orvostani szolgálatok munkatársai. A tiltakozó akcióhoz a Hargita Megyei Törvényszéki Orvostani Szolgálat is csatlakozik.
A képviselőház szerdai ülésén döntő házként elfogadta az alapélelmiszerek árréskorlátozását december 31-éig meghosszabbító jogszabálytervezetet.
A TAROM légitársaság adóssága megközelíti a 930 millió lejt és 105 millió lejjel meghaladja a teljes vagyonát, a tavalyi évet pedig 186 millió lejes veszteséggel zárta.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szerdán az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) az ország 14 megyéjében.
Erősödött szerdán a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,42 banival (0,08 százalékkal) 5,2344 lejre csökkent a keddi 5,2386 lejről.
A kiskérődző-pestis miatt nem lehet Maros megyéből az uniós országokba exportálni a bárány- és juhhúst, nem lehet a megyéből kivinni az állatokat, és az áthaladó állatszállítókat is le kell fertőtleníteni. Ez utóbbit a rendőrség ellenőrzi.
Az Európai Unióban 2025-ben 0,1 százalékponttal, 6 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán.
Idén áprilisban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában, a halálozások száma az 1,8-szorosa volt az élve születésekének.
szóljon hozzá!