
Szilveszter Szabolcs, Kézdivásárhely alpolgármestere ismertette a projektet
Fotó: Szabó Barbara
A szárazság, a hőhullám és az árvíz hatásait fogják vizsgálni Kézdivásárhelyen egy nyertes pályázat pénzalapjából. Tudni fogják, hogy az éghajlatváltozás negatív hatásainak elkerüléséért a város egyes részeiben milyen változásokra lesz szükség.
2024. november 21., 15:032024. november 21., 15:03
Útjára indították Kézdivásárhelyen a KEZDI_adapt elnevezésű CLMIAAX-projektet, amelynek célja megvizsgálni különböző éghajlatváltozási hatásokat, és annak lenyomatát a helyi lakosságra nézve.
„Ha egy egyszerű példával szeretnénk élni, le tudjuk modellezni azt, hogy a városra milyen negatív hatásai lesznek annak, ha több napon keresztül kánikula van.
De látni fogjuk azt is, hogy hosszan tartó szárazságnak milyen negatív hatásai lesznek a terméshozamra, valamint ezt mennyire tudjuk kiküszöbölni öntözéssel például” – magyarázta Szilveszter Szabolcs, Kézdivásárhely alpolgármestere.
Az önkormányzat által benyújtott sikeres pályázat kapcsán aláírták a támogatási szerződést, ennek apropóján tartott sajtótájékoztatót csütörtökön az alpolgármester, a projekt kezdeményezője és irányítója. Mint mondta, az önkormányzat a 22 hónapos futamidejű pályázatnak köszönhetően a szárazság, a hőhullám és az árvíz hatásait fogja vizsgálni a városban.
A CLIMAAX-projekt, a Horizon Europe program keretében pénzügyi, elemzési és gyakorlati támogatást nyújt az éghajlatváltozáshoz köthető veszélyhelyzetek kockázatkezelésének javításához. Ehhez a Katalán Műegyetem egy adatalapú kockázatmenedzsment módszertant és eszköztárat dolgozott ki, amelynek tesztelését Kézdivásárhely önkormányzata elnyerte.
A közel 150 ezer eurós támogatásra európai országok régiói pályázhattak, amelyre összesen 119 angol nyelvű javaslat érkezett, ebből pedig 32 pályázat nyert a végén.
A projektben, nemzetközi szinten elismert klímaszakértő és adattudós szakemberek bevonásával, a kézdivásárhelyi önkormányzat csapata először megismeri a CLIMAAX eszköztárát, majd az elérhető adatok segítségével széleskörű szakmai és intézményi együttműködéssel, kockázatmenedzsment akciótervet dolgoz ki a város területére.
Százmillió lej értékű projekt zárult le Hargita megyében, amelynek keretében 83 oktatási intézmény több mint 220 egységének mintegy 1500 tanterme és oktatási tere gazdagodott korszerű felszerelésekkel.
Lemondott tisztségéről Elena Micicoi Temes megyei prefektus, miután péntek reggel házkutatást tartott a lakásán az Európai Ügyészség. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) politikusa a Facebook-oldalán jelentette be a lemondását.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Támogatásban részesül több Hargita, Maros és Kovászna megyei színház, néptáncegyüttes és kulturális intézmény a kormány döntése nyomán, amely az önkormányzati fenntartású előadó-művészeti intézmények működését segíti.
Erősödött pénteken a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,37 banival (0,07 százalékkal) 5,2353 lejre csökkent a csütörtöki 5,2390 lejről.
Tavaly a legalább tíz embert foglalkoztató európai uniós vállalkozások közel kétharmada (63,6 százaléka) használt valamilyen közösségi oldalt; Románia a sereghajtók közé tartozik e tekintetben.
Több mint háromszáz éves tölgy terebélyesedik a székelyudvarhelyi szovjet síremlék közelében, amely a város legidősebb élő fájának számít. Szakemberek vizsgálatokat végeznek, majd tervet dolgoznak ki a fa életének meghosszabbítására.
Megnyílt pénteken a forgalom előtt a Transzfogarasi út Piscul Negru és Bilea-vizesés közötti szakasza – jelentette be a brassói regionális útigazgatóság szóvivője, Elekes Róbert. A magashegyi úton 7 és 21 óra között lehet közlekedni.
A bukaresti ügyészség pénteken 60 napra hatósági felügyelet alá helyezte Makaveli néven ismert Alexandru Zidarut.
szóljon hozzá!