
Szilveszter Szabolcs, Kézdivásárhely alpolgármestere ismertette a projektet
Fotó: Szabó Barbara
A szárazság, a hőhullám és az árvíz hatásait fogják vizsgálni Kézdivásárhelyen egy nyertes pályázat pénzalapjából. Tudni fogják, hogy az éghajlatváltozás negatív hatásainak elkerüléséért a város egyes részeiben milyen változásokra lesz szükség.
2024. november 21., 15:032024. november 21., 15:03
Útjára indították Kézdivásárhelyen a KEZDI_adapt elnevezésű CLMIAAX-projektet, amelynek célja megvizsgálni különböző éghajlatváltozási hatásokat, és annak lenyomatát a helyi lakosságra nézve.
„Ha egy egyszerű példával szeretnénk élni, le tudjuk modellezni azt, hogy a városra milyen negatív hatásai lesznek annak, ha több napon keresztül kánikula van.
De látni fogjuk azt is, hogy hosszan tartó szárazságnak milyen negatív hatásai lesznek a terméshozamra, valamint ezt mennyire tudjuk kiküszöbölni öntözéssel például” – magyarázta Szilveszter Szabolcs, Kézdivásárhely alpolgármestere.
Az önkormányzat által benyújtott sikeres pályázat kapcsán aláírták a támogatási szerződést, ennek apropóján tartott sajtótájékoztatót csütörtökön az alpolgármester, a projekt kezdeményezője és irányítója. Mint mondta, az önkormányzat a 22 hónapos futamidejű pályázatnak köszönhetően a szárazság, a hőhullám és az árvíz hatásait fogja vizsgálni a városban.
A CLIMAAX-projekt, a Horizon Europe program keretében pénzügyi, elemzési és gyakorlati támogatást nyújt az éghajlatváltozáshoz köthető veszélyhelyzetek kockázatkezelésének javításához. Ehhez a Katalán Műegyetem egy adatalapú kockázatmenedzsment módszertant és eszköztárat dolgozott ki, amelynek tesztelését Kézdivásárhely önkormányzata elnyerte.
A közel 150 ezer eurós támogatásra európai országok régiói pályázhattak, amelyre összesen 119 angol nyelvű javaslat érkezett, ebből pedig 32 pályázat nyert a végén.
A projektben, nemzetközi szinten elismert klímaszakértő és adattudós szakemberek bevonásával, a kézdivásárhelyi önkormányzat csapata először megismeri a CLIMAAX eszköztárát, majd az elérhető adatok segítségével széleskörű szakmai és intézményi együttműködéssel, kockázatmenedzsment akciótervet dolgoz ki a város területére.
Az eJobson év eleje óta meghirdetett közel 150 ezer állásból 71 ezer, vagyis csaknem minden második Bukarestben volt elérhető – derül ki az állásközvetítő platform elemzéséből. A legkevesebb állást többek között Hargita és Kovászna megyében hirdették meg.
Kánikulára figyelmeztető riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Péntek estétől vasárnap estig zivatarok várhatók országszerte.
Forgalommal szemben vezetve okozott baleset egy idős sofőr az A1-es autópályán Arad és Temesvár között. A rendőrség közlése szerint a hetvenes éveiben járó sofőr Kovászna megyéből származik, noha az első információk még Hargita megyéről szóltak.
Arany- és rézkitermelésre készül a kanadai Euro Sun Mining Erdélyben, a Rovine nevű projekt finanszírozására szándéknyilatkozatot kötött a cég egy 400 millió dolláros hitelfelvételre – írja az MTI a Economica.net nyomán.
Majdnem másfélszer kevesebb a vadkár Hargita megyében, mint a múlt év azonos időszakában. A három éve tartó csökkenés eddig akár a szezonális változásokkal is magyarázható lett volna, de az idei visszaesés akkora, hogy ez inkább a trendet igazolja.
Kigyulladt egy lakóház Dédán a Băncii utcában szerda este. Többen pánikrohamot kaptak, mentőegységeket is riasztottak a helyszínre.
Útjavítás, kórházépítés, csatornahálózat-bővítés, autópályaszakaszok kivitelezése, és még számos kisebb-nagyobb beruházás készült el uniós támogatásból az elmúlt időszakban Romániában. Megnéztük, hogyan teljesítenek a székelyföldi megyék.
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) keretében működő Országos Cyberint Központ már 2021-ben figyelmeztette az Országos Kataszteri Hivatalt (ANCPI) az informatikai rendszereiben azonosított biztonsági résekről.
A Román Vasúttársaság teherszállító részlegének (CFR Marfă) mintegy 1550 alkalmazottja hónapok óta nem kapott fizetést, és továbbra sem látszik megoldás a helyzetükre – közölte szerdán a vasutasok szakszervezeti szövetsége (FNFMCV).
Románia nem küld harcoló alakulatokat az ukrajnai frontra, elsődleges célja saját állampolgárainak védelme – közölte szerdán az elnöki hivatal.
szóljon hozzá!