Az egészségügyi reform nem az orvoslásról szól

A magánnyugdíjpénztárakhoz hasonlította a kórházigazgató a törvénytervezetet, miszerint nagyobb teret kapnának a magán egészségügyi biztosítóházak, így az ellátás nem preferenciálisan kerül magánkézbe, hanem az országos pénztár osztja szét olyan magáninzétmények között, akiknek legalább egymillió biztosítottjuk van. A tervezet szerint egy sor jelentős változás történik majd, így az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és a kórházak között a magánpénztárak is lehetőséget kapnak a szolgáltatásaik elindítására. „Nem korrekt kiszolgáltatni az egészségügyi rendszert, hiszen ha ez a törvény megszületik, akkor kapitalista piaci törvények szerint fog működni minden, és ez nem jó. Sajnos ez a tervezet – vélményem szerint – nem a gyógyításról szól, hanem a haszonról, a pénzszerzésről” – mondta Antal Álmos szülész-nőgyógyász főorvos.

Arra a kérdésre, hogy mi történik a kórházakkal, ha megszavazzák a törvényt, az igazgató kifejtette: a sepsiszentgyörgyi kórház sürgősségi intézmény és szociális eseteket is ellát, épp ezért nem alakulhat ki versenyhelyzet egy magánkórházzal, hiszen nem ugyanaz a cél, az eszköz és a működési elv sem. A megyei kórháznak el kell látnia az eseteket, ezért fontos, hogy az alapcsomagot definiálják, amiből kiderül, milyen ellátás jár a betegnek, és mi az, amiért felülbiztosítást kell fizetni. A minimális csomag alapjaiban ugyanaz, mint a sürgősségi ellátás, a kórház pedig nem tesz, nem tehet különbséget a fizető és nem fizető beteg között – hangsúlyozta Antal. Véleménye szerint így azonban becsapják a biztosítottakat és lecsupaszítják a sürgősségi ellátást, ami óriási hiba, és sok gondot okoz majd az egészségügyi rendszerben. „A sürgősség elve ugyanúgy meg kellene maradjon, és ebben értek egyet Raed Arafattal, aki szerint a törvénytervezet konkurenciálisan szolgáltatja ki a sürgősséget a privát szereplőknek is. Az egész átláthatatlan lesz, és szelekció alakul ki, ahol már nem a beteg számít” –  emelte ki az orvos.

Emellett pénzgondok is felmerülhetnek, hiszen ha a magánbiztosító nem fizet, akkor nem lesz gyógyszer, nem lesz fizetés, és végül nem lesz orvos sem, aki ellássa a betegeket. A beszerzések terén is konfliktusok, gondok lesznek, hiszen a magánpénztár szabja majd a feltételeket, ez pedig a közpénz átadását jelenti magánkézbe, véli dr. Antal Álmos. Az biztos, hogy a rendszeren javítani kell, de teljesen magánkézbe adni, óriási hiba – mondta Antal, aki az amerikai példát hozta fel, ahol negyvenmillió beteget hagytak a rendszer hibájából az út szélén, mivel kizárták őket belőle.

A tervezetnek vannak ugyan jó oldalai, de teljességében nem fog működni, ezért is ért egyet az igazgató Raed Arafat lépésével, aki a sürgősségi ellátás szakembere, és ezt kimondottan jól is működtette. „A kórház kellene jobb legyen, hogy felnőjjön Arafat tevékenységéhez, és a beszállítás után is megfelelő ellátást kapjon a beteg. Sajnos nálunk már nincsenek általános orvosi ügyeletek, így hétvégeken csak és kizárólag a kórház működik, ahol a sürgősségi ellátás után is megfelelő kezelést kellene adni. Arafat jól látta a nem tisztességes konkurenciát, és ő ezt nem vállalta fel. Képzeljék el azt az esetet, amikor kómás állapotú beteghez vagy autóbalesethez érkezik a riszatás, ki dönti el, melyik mentő menjen, a magán vagy az állami, és hogy melyik kórházba utalják a beteget? A sürgősség egységes elvek szerint kellene működjön, csak így fenntartható” – értett egyet Antal Álmos Raed Arafat lemondásával.

Az egészségügy nem gyár – zárta beszélgetésünket az igazgató, ismételten kiemelve, hogy ez a törvénytervezet nem az orvoslásról és nem a betegekről szól, hanem a pénzközpontú magánbiztosítókról, akik csak a haszonra hajtanak.