Az „állam fiókjában” porosodnak a szociális ügyek

Azt azonban elérték, hogy pontosan az elmúlt pénteken kihirdessék a törvényt, amely többek között az úgynevezett védett műhelyek meghatározását is pontosítja. A jogszabály szerint a védett műhelyek lehetőséget biztosítanak a fogyatékkal élőknek a munkavállalásra: legalább három fogyatékkal élő alkalmazottal kell rendelkezniük, arányuknak legkevesebb 30 százaléknak kell lennie az alkalmazottak körében. Munkaidejük legkevesebb ötven százaléka lehet a többi alkalmazott ledolgozott munkaidejének.

A magánszervezetek az állam helyett végzik el a munkát

Ludescher László, a Gyulafehérvári Caritas ágazatvezetője az Európai Unió számos országában honos szociális rendszert hasonlította össze a hazaival, amelyből egyértelműen kiderül, hogy

A szociális segély és a szociális szolgáltatások között hatalmas a különbség: míg a szolgáltatások célja az, hogy ne termelődjön újra a mélyszegénység, és a rászorulók önerőből tudjanak megélni, addig a szociális segélyek növelésével az embereket egy politikai párthoz kötjük, és nem ad valódi esélyt arra, hogy kiszabaduljanak a helyzetből, amibe belekényszerültek – mutatott rá Ludescher László.

„A szociális szolgáltatások akkor hatékonyak, ha közösségfejlesztéssel párosulnak” – fejtette ki Ludescher László, aki úgy látja, Székelyföldön sokkal fogékonyabbak a közösségek a szociális tevékenységekre, sokkal több civil szervezet, egyesület, alapítvány fejt ki akkreditált tevékenységet, mint az ország többi részében.

Kádár Annamária szakemberként és örökbefogadó szülőként is megerősíti, hogy nem lehet a lépcsőfokokat kiugrani az örökbefogadásnál, végig kell járni azokat, hiszen számos kérdésre kapott ő maga is választ az örökbefogadási folyamat közben. Maros megyében évente mintegy negyven örökbefogadás történik – hangzott el a beszélgetésen.