Hirdetés
Hirdetés

Az áttörés – a svéd krimi, ami az egyszerűségétől nagyszerű

•  Fotó: Netflix

Fotó: Netflix

Svédország második legnagyobb bűnügyi nyomozását, egy 16 évig megoldatlan gyilkosság történetét mutatja be a Netflix kínálatába beemelt skandináv sorozat, Az áttörés, amiben az elkövető személyére egy rendhagyó módszer segítségével derült fény. Ajánló.

Tamás Attila

2025. január 16., 20:552025. január 16., 20:55

Kettős gyilkosság történik egy álmos svéd kisvárosban, Linköpingben: egy fiatal férfi halálra késeli a bevándorló szülők gyerekét, ezt követően pedig a gyilkosság szemtanúját, egy idős nőt, aki a kórházba szállítás után veszíti életét.

Hirdetés

A Svédország második legnagyobb bűnügyi nyomozását bemutató, mindössze négyrészes svéd minisorozat év elején érkezett a Netflixre, és

rövidsége, egyszerűsége, valamint a benne kibontott nyomozás történetének köszönhetően rögtön a legnézettebb tartalmak közé tornászta be magát,

ráadásul olyan nagyágyú mögé, mint az ismét rekordnézettséget hozó Squid Game második évada.

•  Fotó: Netflix Galéria

Fotó: Netflix

Az áttörés (The Breaktrough – Genombrottet) Anna Bodin újságíró és a Peter Sjölund családfakutató fikciós regényén alapszik, amely a valóságban megtörtént, és 16 évig felderítetlen gyilkossági ügyet tette elérhetővé a közvélemény számára is. Ebből készült a Netflixnél a minisorozat, amiben

John és Per nyomozását ismerhetjük meg a majdnem döglött aktává nyilvánított, az egész linkönpingi közösséget megrázó, brutális kettős gyilkosság ügyében.

2004 telén, egy álmos reggelen egy fiatalember rátámad, és halálra késeli az egyedül iskolába igyekvő Adnant, majd a tettét lesokkolódva végignéző Gunillát, ám az időközben a gyilkossági helyszín közelébe érkező Karint már nem öli meg, hanem a szörnyű tett elkövetése után elszalad, a helyszínen hagyva a gyilkos fegyvert: egy pillangókést.

•  Fotó: Netflix Galéria

Fotó: Netflix

A nyomozást az apaság előtt álló, első látásra a munkájának élő John veszi át, aki az események sokkfaktora következtében elhatározza, hogy mindenáron kézre keríti a gyilkost, ám

a nyomok hamar hűlni kezdenek, az egyetlen szemtanú nem tudja felidézni az elkövető arcát, és nagyon úgy tűnik, mintha az elkövetőt a föld nyelte volna el.

Mint a skandináv- és úgy általában a nyomozós krimik többségében, a főszereplő magánélete rámegy az ügy felgöngyölítésére, obszessziója az ügy lesz, emiatt a családja is elfordul tőle. És hiába vet be olyan unortodox módszert, mint a hipnózis, az elkövetőt csak nem sikerül kézre keríteni, a napok, hónapok és végül az évek egyre csak telnek, mígnem azt látjuk, hogy

16 év telt el a gyilkosság óta, amelynek még mindig nincs gyanúsítottja.

Ahogy a cím is sugallja, a mindössze négy epizódra bontott folytatásos történet tetőpontja maga az áttörés, vagyis az az unortodox módszer, amit nyomozónk a végső elkeseredésében „bevet”: megkeres egy DNS-családfakutatással foglalkozó szakembert, hogy segítsen be neki a rendelkezésükre álló profil alapján beazonosítani az elkövetőt, mielőtt a felettesei teljesen halottnak nyilvánítanák az ügyet azzal az indokkal, hogy

nincs több erőforrása a rendőrségnek a nyomozás finanszírozására.

•  Fotó: Netflix Galéria

Fotó: Netflix

A gyilkossági nyomozáshoz használandó családfakutatási módszer azonban nem GDPR-kompatibilis, és erkölcsi aggályokat vet fel azzal kapcsolatban, hogy nyilvános adatbázisokban is kutakodnak potenciális elkövetők után kutatva. Versenyfutás kezdődik az idővel, szívességekre van szükség, a folyamatot pedig az sem segíti az elején, hogy nagyon gyenge a rendőrségi DNS-profil áll a családfakutató rendelkezésére.

A folyamat szakmai része meglehetősen bonyolult, és a sorozat sem tudja teljesen érthetően átadni a néző számára a részleteket, viszont feszült és izgalmas záróepizódban követhetjük végig azt, hogy

miként is lehet genetikai családfakutatással eljutni egy gyilkosság elkövetőjéig, aki egyébként korábban még potenciális gyanúsítottként sem merült fel a rendőrség számára.

Ebben az ügyben nem is a gyilkos kiléte a nagy csavar, hanem hogy miként jutnak el idáig a bevettnek egyáltalán nem nevezhető módszerrel.

•  Fotó: Netflix Galéria

Fotó: Netflix

Az áttörés tényleg egy rendkívül egyszerű, fölösleges sallangoktól mentes krimisorozat, ami pont emiatt tudott átütő erejű lenni, és bekerülni a mainstream kínálatba, rengeteg néző figyelmét nyerve el. Aki tehát egy gyorsan ledarálható, kerek, egész skandináv krimisorozatot nézne, az biztosan nem csalódik ebben a néznivalóban, és talán még az olyan klasszikusokhoz is meghozza az ember kedvét, mint a The Killing, vagy a nagyra értékelt A híd (Bron/Broen). Aki viszont ezek után valami új, hasonló tematikájú sorozatba mártaná a fogait, az sem kell sokat várjon, ugyanis február 6-án érkezik a Netflix kínálatába a szintén svéd, The Åre Murders, ami bár egy kissé mainstreamebbnek tűnik az ajánlónk tárgyául szolgáló Az áttörésnél, de ez is olthatja a skandináv krimik iránt érdeklődők szomját.

Videó: Netflix

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 18., szerda

Fekete csuklyás közjáték zavarta meg a parlamenti ülést, amelyen Márton Áron-emlékévvé nyilvánították 2026-ot

Sorin Grindeanu képviselőházi elnök az alsóház szerdai ülésén azt mondta a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselőjének, Emanuel Ungureanunak, hogy többé nem engedi felszólalni a plénumban, ha nincs megfelelően felöltözve.

Fekete csuklyás közjáték zavarta meg a parlamenti ülést, amelyen Márton Áron-emlékévvé nyilvánították 2026-ot
Hirdetés
2026. február 18., szerda

Digitális ugrás Hargita megye könyvtáraiban

A Kájoni János Megyei Könyvtár digitális készségfejlesztési központtá válik a harmincnyolc Hargita megyei könyvtárat érintő projektje révén.

Digitális ugrás Hargita megye könyvtáraiban
2026. február 18., szerda

Éveknek kell eltelnie, hogy napirendre kerülhessen az euró bevezetése Romániában

Románia öt éven belül kezdhet érdemben tárgyalni az euróövezethez való csatlakozás időpontjáról, ha sikerül tartósan 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt – jelentette ki szerdán Mugur Isărescu.

Éveknek kell eltelnie, hogy napirendre kerülhessen az euró bevezetése Romániában
2026. február 18., szerda

Nagy bővítés előtt a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér

Elindították a közbeszerzést az ország legfiatalabb repülőterének infrastrukturális fejlesztésére. A tervben szerepel a forgalmi előtér bővítése is, ami a jelenlegi három helyett nyolc repülőgép egyidejű kiszolgálását teszi lehetővé.

Nagy bővítés előtt a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér
Hirdetés
2026. február 18., szerda

Gyergyói Magbörze: kiskertesek találkozása tizenegyedszerre is

Szombaton ismét a magoké és a kertészkedő közösségé a főszerep a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban. Magcserebere és szakmai előadás mellett és kistermelők bemutatkozására is sor kerül.

Gyergyói Magbörze: kiskertesek találkozása tizenegyedszerre is
2026. február 18., szerda

A fejlesztési minisztérium közzétette a közigazgatási intézkedéscsomag végleges tervezetét

A fejlesztési minisztérium közzétette szerdán a honlapján a közigazgatási intézkedéscsomag tervezetének a koalíció által elfogadott, végső változatát.

A fejlesztési minisztérium közzétette a közigazgatási intézkedéscsomag végleges tervezetét
2026. február 18., szerda

Kelemen Hunor, Nicușor Dan és Sorin Grindeanu is reagáltak az alkotmánybírósági döntésre

Nicușor Dan államfő szerdán üdvözölte az alkotmánybíróság döntését a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetről, amelyet a román társadalom által régóta várt méltányossági gesztusnak nevezett.

Kelemen Hunor, Nicușor Dan és Sorin Grindeanu is reagáltak az alkotmánybírósági döntésre
Hirdetés
2026. február 18., szerda

Alkotmánybírósági források: hat alkotmánybíró támogatta, három ellenezte a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását

Az alkotmánybíróság szerdai ülésén a kilenc bíró közül hatan támogatták, hárman pedig ellenezték a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását – értesült az Agerpres alkotmánybírósági forrásokból.

Alkotmánybírósági források: hat alkotmánybíró támogatta, három ellenezte a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását
2026. február 18., szerda

Üdvözölte a miniszterelnök az alkotmánybíróság döntését a bírói és ügyészi különnyugdíjak ügyében

Üdvözölte Ilie Bolojan miniszterelnök az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos döntését, amely szerinte megerősíti a kormány kezdeményezésének helyességét.

Üdvözölte a miniszterelnök az alkotmánybíróság döntését a bírói és ügyészi különnyugdíjak ügyében
2026. február 18., szerda

Márton Áron-emlékév lesz 2026

A Képviselőház elfogadta 250 támogatói szavazattal azt a a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.

Márton Áron-emlékév lesz 2026
Márton Áron-emlékév lesz 2026
2026. február 18., szerda

Márton Áron-emlékév lesz 2026

Hirdetés