
Fotó: Netflix
Svédország második legnagyobb bűnügyi nyomozását, egy 16 évig megoldatlan gyilkosság történetét mutatja be a Netflix kínálatába beemelt skandináv sorozat, Az áttörés, amiben az elkövető személyére egy rendhagyó módszer segítségével derült fény. Ajánló.
2025. január 16., 20:552025. január 16., 20:55
Kettős gyilkosság történik egy álmos svéd kisvárosban, Linköpingben: egy fiatal férfi halálra késeli a bevándorló szülők gyerekét, ezt követően pedig a gyilkosság szemtanúját, egy idős nőt, aki a kórházba szállítás után veszíti életét.
A Svédország második legnagyobb bűnügyi nyomozását bemutató, mindössze négyrészes svéd minisorozat év elején érkezett a Netflixre, és
ráadásul olyan nagyágyú mögé, mint az ismét rekordnézettséget hozó Squid Game második évada.
Fotó: Netflix
Az áttörés (The Breaktrough – Genombrottet) Anna Bodin újságíró és a Peter Sjölund családfakutató fikciós regényén alapszik, amely a valóságban megtörtént, és 16 évig felderítetlen gyilkossági ügyet tette elérhetővé a közvélemény számára is. Ebből készült a Netflixnél a minisorozat, amiben
2004 telén, egy álmos reggelen egy fiatalember rátámad, és halálra késeli az egyedül iskolába igyekvő Adnant, majd a tettét lesokkolódva végignéző Gunillát, ám az időközben a gyilkossági helyszín közelébe érkező Karint már nem öli meg, hanem a szörnyű tett elkövetése után elszalad, a helyszínen hagyva a gyilkos fegyvert: egy pillangókést.
Fotó: Netflix
A nyomozást az apaság előtt álló, első látásra a munkájának élő John veszi át, aki az események sokkfaktora következtében elhatározza, hogy mindenáron kézre keríti a gyilkost, ám
Mint a skandináv- és úgy általában a nyomozós krimik többségében, a főszereplő magánélete rámegy az ügy felgöngyölítésére, obszessziója az ügy lesz, emiatt a családja is elfordul tőle. És hiába vet be olyan unortodox módszert, mint a hipnózis, az elkövetőt csak nem sikerül kézre keríteni, a napok, hónapok és végül az évek egyre csak telnek, mígnem azt látjuk, hogy
Ahogy a cím is sugallja, a mindössze négy epizódra bontott folytatásos történet tetőpontja maga az áttörés, vagyis az az unortodox módszer, amit nyomozónk a végső elkeseredésében „bevet”: megkeres egy DNS-családfakutatással foglalkozó szakembert, hogy segítsen be neki a rendelkezésükre álló profil alapján beazonosítani az elkövetőt, mielőtt a felettesei teljesen halottnak nyilvánítanák az ügyet azzal az indokkal, hogy
Fotó: Netflix
A gyilkossági nyomozáshoz használandó családfakutatási módszer azonban nem GDPR-kompatibilis, és erkölcsi aggályokat vet fel azzal kapcsolatban, hogy nyilvános adatbázisokban is kutakodnak potenciális elkövetők után kutatva. Versenyfutás kezdődik az idővel, szívességekre van szükség, a folyamatot pedig az sem segíti az elején, hogy nagyon gyenge a rendőrségi DNS-profil áll a családfakutató rendelkezésére.
A folyamat szakmai része meglehetősen bonyolult, és a sorozat sem tudja teljesen érthetően átadni a néző számára a részleteket, viszont feszült és izgalmas záróepizódban követhetjük végig azt, hogy
Ebben az ügyben nem is a gyilkos kiléte a nagy csavar, hanem hogy miként jutnak el idáig a bevettnek egyáltalán nem nevezhető módszerrel.
Fotó: Netflix
Az áttörés tényleg egy rendkívül egyszerű, fölösleges sallangoktól mentes krimisorozat, ami pont emiatt tudott átütő erejű lenni, és bekerülni a mainstream kínálatba, rengeteg néző figyelmét nyerve el. Aki tehát egy gyorsan ledarálható, kerek, egész skandináv krimisorozatot nézne, az biztosan nem csalódik ebben a néznivalóban, és talán még az olyan klasszikusokhoz is meghozza az ember kedvét, mint a The Killing, vagy a nagyra értékelt A híd (Bron/Broen). Aki viszont ezek után valami új, hasonló tematikájú sorozatba mártaná a fogait, az sem kell sokat várjon, ugyanis február 6-án érkezik a Netflix kínálatába a szintén svéd, The Åre Murders, ami bár egy kissé mainstreamebbnek tűnik az ajánlónk tárgyául szolgáló Az áttörésnél, de ez is olthatja a skandináv krimik iránt érdeklődők szomját.
• Videó: Netflix
A kerékpárosok szabályszegései jelentik továbbra is a legsúlyosabb közúti balesetek fő okát Hargita megyében. Ez a jelenség már öt éve tart, azóta a gyorshajtás a második helyre szorult a baleseti okok között.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Elkezdődött Marosvásárhelyen a Bolyai nevet viselő Kárpát-medencei iskolák 22. találkozója. Kilenc intézmény tanárai és diákjai gyűltek össze, hogy közösen idézzék fel a Bolyaiak örökségét, megismerjék egymás kultúráját.
Közzétette a levélszavazatok legfrissebb adatait a Nemzeti Választási Iroda: eddig több mint 355 ezer levélszavazat érkezett be, ezek döntő többségét már fel is dolgozták.
Szerdán és csütörtökön is csökkent az üzemanyag ára a romániai töltőállomásokon a kőolaj világpiaci árának csökkenése következtében. Csütörtöktől a Petrom és az OMV kutakon is olcsóbban lehet tankolni az előző napokhoz képest.
Nem kényszerül elbocsátásokra Hargita Megye Tanácsa, miután az intézményt már tavaly nyáron átszervezték. Így az új közigazgatási reform nem érinti a működésüket: a sürgősségi kormányrendelet által előírt keretszámba „kényelmesen” beleférnek.
Huszonöt kutyát találtak a hatóságok egy bukaresti, negyedik kerületi tömbházlakásban – tájékoztatott szerdán a kóbor kutyákkal foglalkozó állatvédelmi felügyelet (ASPA).
Megérkeztek a próbaérettségi eredményei: Maros megyében a vizsgázók valamivel több mint fele átment, míg Háromszéken a részvétel hiányosságai torzítják az összképet. Hargita megyében nem készült nyilvános összesítés.
Telefonon tárgyalt szerdán Ilie Bolojan kormányfő Magyarország megválasztott miniszterelnökével, Magyar Péterrel.
Óránként 224 kilométeres sebességgel vezető 21 éves sofőrt füleltek le a közlekedési rendőrök az A1-es autópálya Râmnicu Vâlcea és Déva közötti szakaszán, ahol a megengedett sebességhatár 130 km/óra – tájékoztatott szerdán a Hunyad megyei rendőrség.
szóljon hozzá!