Hirdetés
Hirdetés

Az áttörés – a svéd krimi, ami az egyszerűségétől nagyszerű

•  Fotó: Netflix

Fotó: Netflix

Svédország második legnagyobb bűnügyi nyomozását, egy 16 évig megoldatlan gyilkosság történetét mutatja be a Netflix kínálatába beemelt skandináv sorozat, Az áttörés, amiben az elkövető személyére egy rendhagyó módszer segítségével derült fény. Ajánló.

Tamás Attila

2025. január 16., 20:552025. január 16., 20:55

Kettős gyilkosság történik egy álmos svéd kisvárosban, Linköpingben: egy fiatal férfi halálra késeli a bevándorló szülők gyerekét, ezt követően pedig a gyilkosság szemtanúját, egy idős nőt, aki a kórházba szállítás után veszíti életét.

Hirdetés

A Svédország második legnagyobb bűnügyi nyomozását bemutató, mindössze négyrészes svéd minisorozat év elején érkezett a Netflixre, és

rövidsége, egyszerűsége, valamint a benne kibontott nyomozás történetének köszönhetően rögtön a legnézettebb tartalmak közé tornászta be magát,

ráadásul olyan nagyágyú mögé, mint az ismét rekordnézettséget hozó Squid Game második évada.

•  Fotó: Netflix Galéria

Fotó: Netflix

Az áttörés (The Breaktrough – Genombrottet) Anna Bodin újságíró és a Peter Sjölund családfakutató fikciós regényén alapszik, amely a valóságban megtörtént, és 16 évig felderítetlen gyilkossági ügyet tette elérhetővé a közvélemény számára is. Ebből készült a Netflixnél a minisorozat, amiben

John és Per nyomozását ismerhetjük meg a majdnem döglött aktává nyilvánított, az egész linkönpingi közösséget megrázó, brutális kettős gyilkosság ügyében.

2004 telén, egy álmos reggelen egy fiatalember rátámad, és halálra késeli az egyedül iskolába igyekvő Adnant, majd a tettét lesokkolódva végignéző Gunillát, ám az időközben a gyilkossági helyszín közelébe érkező Karint már nem öli meg, hanem a szörnyű tett elkövetése után elszalad, a helyszínen hagyva a gyilkos fegyvert: egy pillangókést.

•  Fotó: Netflix Galéria

Fotó: Netflix

A nyomozást az apaság előtt álló, első látásra a munkájának élő John veszi át, aki az események sokkfaktora következtében elhatározza, hogy mindenáron kézre keríti a gyilkost, ám

a nyomok hamar hűlni kezdenek, az egyetlen szemtanú nem tudja felidézni az elkövető arcát, és nagyon úgy tűnik, mintha az elkövetőt a föld nyelte volna el.

Mint a skandináv- és úgy általában a nyomozós krimik többségében, a főszereplő magánélete rámegy az ügy felgöngyölítésére, obszessziója az ügy lesz, emiatt a családja is elfordul tőle. És hiába vet be olyan unortodox módszert, mint a hipnózis, az elkövetőt csak nem sikerül kézre keríteni, a napok, hónapok és végül az évek egyre csak telnek, mígnem azt látjuk, hogy

16 év telt el a gyilkosság óta, amelynek még mindig nincs gyanúsítottja.

Ahogy a cím is sugallja, a mindössze négy epizódra bontott folytatásos történet tetőpontja maga az áttörés, vagyis az az unortodox módszer, amit nyomozónk a végső elkeseredésében „bevet”: megkeres egy DNS-családfakutatással foglalkozó szakembert, hogy segítsen be neki a rendelkezésükre álló profil alapján beazonosítani az elkövetőt, mielőtt a felettesei teljesen halottnak nyilvánítanák az ügyet azzal az indokkal, hogy

nincs több erőforrása a rendőrségnek a nyomozás finanszírozására.

•  Fotó: Netflix Galéria

Fotó: Netflix

A gyilkossági nyomozáshoz használandó családfakutatási módszer azonban nem GDPR-kompatibilis, és erkölcsi aggályokat vet fel azzal kapcsolatban, hogy nyilvános adatbázisokban is kutakodnak potenciális elkövetők után kutatva. Versenyfutás kezdődik az idővel, szívességekre van szükség, a folyamatot pedig az sem segíti az elején, hogy nagyon gyenge a rendőrségi DNS-profil áll a családfakutató rendelkezésére.

A folyamat szakmai része meglehetősen bonyolult, és a sorozat sem tudja teljesen érthetően átadni a néző számára a részleteket, viszont feszült és izgalmas záróepizódban követhetjük végig azt, hogy

miként is lehet genetikai családfakutatással eljutni egy gyilkosság elkövetőjéig, aki egyébként korábban még potenciális gyanúsítottként sem merült fel a rendőrség számára.

Ebben az ügyben nem is a gyilkos kiléte a nagy csavar, hanem hogy miként jutnak el idáig a bevettnek egyáltalán nem nevezhető módszerrel.

•  Fotó: Netflix Galéria

Fotó: Netflix

Az áttörés tényleg egy rendkívül egyszerű, fölösleges sallangoktól mentes krimisorozat, ami pont emiatt tudott átütő erejű lenni, és bekerülni a mainstream kínálatba, rengeteg néző figyelmét nyerve el. Aki tehát egy gyorsan ledarálható, kerek, egész skandináv krimisorozatot nézne, az biztosan nem csalódik ebben a néznivalóban, és talán még az olyan klasszikusokhoz is meghozza az ember kedvét, mint a The Killing, vagy a nagyra értékelt A híd (Bron/Broen). Aki viszont ezek után valami új, hasonló tematikájú sorozatba mártaná a fogait, az sem kell sokat várjon, ugyanis február 6-án érkezik a Netflix kínálatába a szintén svéd, The Åre Murders, ami bár egy kissé mainstreamebbnek tűnik az ajánlónk tárgyául szolgáló Az áttörésnél, de ez is olthatja a skandináv krimik iránt érdeklődők szomját.

Videó: Netflix

szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 13., szerda

„Nem hittem, hogy valaha ilyet átélek” – megszólalt az ötéves gyermeket megtaláló légi mentőcsapat tagja

Megtalálták élve szerdán kora délután azt az ötéves kisfiút, aki hétfő délután tűnt el a Szeben megyei Oltalsósebes településről. A kiskorú eltűnését a fiú apja jelentette a rendőrségnek.

„Nem hittem, hogy valaha ilyet átélek” – megszólalt az ötéves gyermeket megtaláló légi mentőcsapat tagja
Hirdetés
2026. május 13., szerda

Egy hónap alatt több száz lejjel nőtt a nettó átlagbér – ki érezte meg?

Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.

Egy hónap alatt több száz lejjel nőtt a nettó átlagbér – ki érezte meg?
2026. május 13., szerda

Tragikus ütközés: az elöl ülő fiatalok bennégtek az autóban, a hátsó ülésről ketten kimenekültek

Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.

Tragikus ütközés: az elöl ülő fiatalok bennégtek az autóban, a hátsó ülésről ketten kimenekültek
2026. május 13., szerda

Árus Zsolt: működésképtelen a Diszkriminációellenes Tanács, ami a magyarságnak különösen rossz

Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.

Árus Zsolt: működésképtelen a Diszkriminációellenes Tanács, ami a magyarságnak különösen rossz
Hirdetés
2026. május 13., szerda

Megduplázták a hangos bulikért és a közrendzavarásért kiszabható bírságokat

A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.

Megduplázták a hangos bulikért és a közrendzavarásért kiszabható bírságokat
2026. május 13., szerda

Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt fogadta Nicușor Dan Bukarestben

Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt fogadta Nicușor Dan Bukarestben
2026. május 13., szerda

Orbán Viktor: mától liberális kormány vezeti Magyarországot

Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.

Orbán Viktor: mától liberális kormány vezeti Magyarországot
Hirdetés
2026. május 13., szerda

Szakértő: recesszióban van a romániai gazdaság

A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.

Szakértő: recesszióban van a romániai gazdaság
2026. május 13., szerda

Kelemen Hunor: nem a kormány idézte elő a magas inflációt

Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.

Kelemen Hunor: nem a kormány idézte elő a magas inflációt
2026. május 13., szerda

Azok drágultak a legjobban, amikre muszáj költenünk

A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.

Azok drágultak a legjobban, amikre muszáj költenünk
Hirdetés