
Fotó: Netflix
Svédország második legnagyobb bűnügyi nyomozását, egy 16 évig megoldatlan gyilkosság történetét mutatja be a Netflix kínálatába beemelt skandináv sorozat, Az áttörés, amiben az elkövető személyére egy rendhagyó módszer segítségével derült fény. Ajánló.
2025. január 16., 20:552025. január 16., 20:55
2025. február 02., 17:382025. február 02., 17:38
Kettős gyilkosság történik egy álmos svéd kisvárosban, Linköpingben: egy fiatal férfi halálra késeli a bevándorló szülők gyerekét, ezt követően pedig a gyilkosság szemtanúját, egy idős nőt, aki a kórházba szállítás után veszíti életét.
A Svédország második legnagyobb bűnügyi nyomozását bemutató, mindössze négyrészes svéd minisorozat év elején érkezett a Netflixre, és
ráadásul olyan nagyágyú mögé, mint az ismét rekordnézettséget hozó Squid Game második évada.
Fotó: Netflix
Az áttörés (The Breaktrough – Genombrottet) Anna Bodin újságíró és a Peter Sjölund családfakutató fikciós regényén alapszik, amely a valóságban megtörtént, és 16 évig felderítetlen gyilkossági ügyet tette elérhetővé a közvélemény számára is. Ebből készült a Netflixnél a minisorozat, amiben
2004 telén, egy álmos reggelen egy fiatalember rátámad, és halálra késeli az egyedül iskolába igyekvő Adnant, majd a tettét lesokkolódva végignéző Gunillát, ám az időközben a gyilkossági helyszín közelébe érkező Karint már nem öli meg, hanem a szörnyű tett elkövetése után elszalad, a helyszínen hagyva a gyilkos fegyvert: egy pillangókést.
Fotó: Netflix
A nyomozást az apaság előtt álló, első látásra a munkájának élő John veszi át, aki az események sokkfaktora következtében elhatározza, hogy mindenáron kézre keríti a gyilkost, ám
Mint a skandináv- és úgy általában a nyomozós krimik többségében, a főszereplő magánélete rámegy az ügy felgöngyölítésére, obszessziója az ügy lesz, emiatt a családja is elfordul tőle. És hiába vet be olyan unortodox módszert, mint a hipnózis, az elkövetőt csak nem sikerül kézre keríteni, a napok, hónapok és végül az évek egyre csak telnek, mígnem azt látjuk, hogy
Ahogy a cím is sugallja, a mindössze négy epizódra bontott folytatásos történet tetőpontja maga az áttörés, vagyis az az unortodox módszer, amit nyomozónk a végső elkeseredésében „bevet”: megkeres egy DNS-családfakutatással foglalkozó szakembert, hogy segítsen be neki a rendelkezésükre álló profil alapján beazonosítani az elkövetőt, mielőtt a felettesei teljesen halottnak nyilvánítanák az ügyet azzal az indokkal, hogy
Fotó: Netflix
A gyilkossági nyomozáshoz használandó családfakutatási módszer azonban nem GDPR-kompatibilis, és erkölcsi aggályokat vet fel azzal kapcsolatban, hogy nyilvános adatbázisokban is kutakodnak potenciális elkövetők után kutatva. Versenyfutás kezdődik az idővel, szívességekre van szükség, a folyamatot pedig az sem segíti az elején, hogy nagyon gyenge a rendőrségi DNS-profil áll a családfakutató rendelkezésére.
A folyamat szakmai része meglehetősen bonyolult, és a sorozat sem tudja teljesen érthetően átadni a néző számára a részleteket, viszont feszült és izgalmas záróepizódban követhetjük végig azt, hogy
Ebben az ügyben nem is a gyilkos kiléte a nagy csavar, hanem hogy miként jutnak el idáig a bevettnek egyáltalán nem nevezhető módszerrel.
Fotó: Netflix
Az áttörés tényleg egy rendkívül egyszerű, fölösleges sallangoktól mentes krimisorozat, ami pont emiatt tudott átütő erejű lenni, és bekerülni a mainstream kínálatba, rengeteg néző figyelmét nyerve el. Aki tehát egy gyorsan ledarálható, kerek, egész skandináv krimisorozatot nézne, az biztosan nem csalódik ebben a néznivalóban, és talán még az olyan klasszikusokhoz is meghozza az ember kedvét, mint a The Killing, vagy a nagyra értékelt A híd (Bron/Broen). Aki viszont ezek után valami új, hasonló tematikájú sorozatba mártaná a fogait, az sem kell sokat várjon, ugyanis február 6-án érkezik a Netflix kínálatába a szintén svéd, The Åre Murders, ami bár egy kissé mainstreamebbnek tűnik az ajánlónk tárgyául szolgáló Az áttörésnél, de ez is olthatja a skandináv krimik iránt érdeklődők szomját.
• Videó: Netflix
Arad nemcsak a gyász helye, a vértanúk bátorsága nemzedékeknek mutatott példát és adott erőt, ezért Arad arra is emlékeztet, hogy amit az ember a közösségéért tesz, kitörölhetetlenül tovább él – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke Aradon.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc öröksége nem egyetlen párté, politikai oldalé, hanem a teljes magyar nemzeté – mondta a miniszterelnök kedden Gyulán, az aradi vértanúk emléknapján tartott megemlékezésen.
A Székely himnusz születését, történelmi hátterét és közösségi jelentőségét bemutató vándorkiállítás nyílt meg a csíkszeredai Mikó-vár udvarán. A tárlat év végéig látogatható.
Csíkszeredában is megemlékeztek október 6-án az aradi vértanúkról, akik a szabadságért a legnagyobb áldozatot hozták.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátusi frakcióvezetője, Petrișor Peiu kedden kijelentette, hogy a parlamenti képviselők és szenátorok többsége támogatná az előre hozott választások megtartását.
Több mint ötven ember jelenlétében zajlott az aradi vértanúkra való emlékezés kivégzésük 177. évfordulóján Sepsiszentgyörgyön. Talán azért, mert a veszteségeket nehezebben viseljük – jelentette ki Pénzes Lóránd történelemtanár az ünnepségen.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) országos elnöksége kedden felhatalmazta a párt vezetőit, hogy tárgyalásokat kezdjen Luca Niculescu kijelölt miniszterelnökkel.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) számára prioritás, hogy Romániának legyen teljes jogkörű kormánya, és az ne függjön a szélsőséges pártok támogatásától.
A kézdivásárhelyi Nagy Mózes Főgimnázium udvarán több százan hajtottak fejet kedd délután a szabadságharc vértanúinak emléke előtt. Az iskola tanulói S ők élni fognak, élni mindörökkön című összeállításukat adták elő, beszédek nem hangzottak el.
Hatvan napos hatósági felügyelet alá helyezték Călin Georgescu egyik támogatóját, aki a gyanú szerint hétfőn megtámadott két TV operatőrt a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) székháza előtt.
szóljon hozzá!