Hirdetés
Hirdetés

Az áttörés – a svéd krimi, ami az egyszerűségétől nagyszerű

•  Fotó: Netflix

Fotó: Netflix

Svédország második legnagyobb bűnügyi nyomozását, egy 16 évig megoldatlan gyilkosság történetét mutatja be a Netflix kínálatába beemelt skandináv sorozat, Az áttörés, amiben az elkövető személyére egy rendhagyó módszer segítségével derült fény. Ajánló.

Tamás Attila

2025. január 16., 20:552025. január 16., 20:55

2025. február 02., 17:382025. február 02., 17:38

Kettős gyilkosság történik egy álmos svéd kisvárosban, Linköpingben: egy fiatal férfi halálra késeli a bevándorló szülők gyerekét, ezt követően pedig a gyilkosság szemtanúját, egy idős nőt, aki a kórházba szállítás után veszíti életét.

Hirdetés

A Svédország második legnagyobb bűnügyi nyomozását bemutató, mindössze négyrészes svéd minisorozat év elején érkezett a Netflixre, és

rövidsége, egyszerűsége, valamint a benne kibontott nyomozás történetének köszönhetően rögtön a legnézettebb tartalmak közé tornászta be magát,

ráadásul olyan nagyágyú mögé, mint az ismét rekordnézettséget hozó Squid Game második évada.

•  Fotó: Netflix Galéria

Fotó: Netflix

Az áttörés (The Breaktrough – Genombrottet) Anna Bodin újságíró és a Peter Sjölund családfakutató fikciós regényén alapszik, amely a valóságban megtörtént, és 16 évig felderítetlen gyilkossági ügyet tette elérhetővé a közvélemény számára is. Ebből készült a Netflixnél a minisorozat, amiben

John és Per nyomozását ismerhetjük meg a majdnem döglött aktává nyilvánított, az egész linkönpingi közösséget megrázó, brutális kettős gyilkosság ügyében.

2004 telén, egy álmos reggelen egy fiatalember rátámad, és halálra késeli az egyedül iskolába igyekvő Adnant, majd a tettét lesokkolódva végignéző Gunillát, ám az időközben a gyilkossági helyszín közelébe érkező Karint már nem öli meg, hanem a szörnyű tett elkövetése után elszalad, a helyszínen hagyva a gyilkos fegyvert: egy pillangókést.

•  Fotó: Netflix Galéria

Fotó: Netflix

A nyomozást az apaság előtt álló, első látásra a munkájának élő John veszi át, aki az események sokkfaktora következtében elhatározza, hogy mindenáron kézre keríti a gyilkost, ám

a nyomok hamar hűlni kezdenek, az egyetlen szemtanú nem tudja felidézni az elkövető arcát, és nagyon úgy tűnik, mintha az elkövetőt a föld nyelte volna el.

Mint a skandináv- és úgy általában a nyomozós krimik többségében, a főszereplő magánélete rámegy az ügy felgöngyölítésére, obszessziója az ügy lesz, emiatt a családja is elfordul tőle. És hiába vet be olyan unortodox módszert, mint a hipnózis, az elkövetőt csak nem sikerül kézre keríteni, a napok, hónapok és végül az évek egyre csak telnek, mígnem azt látjuk, hogy

16 év telt el a gyilkosság óta, amelynek még mindig nincs gyanúsítottja.

Ahogy a cím is sugallja, a mindössze négy epizódra bontott folytatásos történet tetőpontja maga az áttörés, vagyis az az unortodox módszer, amit nyomozónk a végső elkeseredésében „bevet”: megkeres egy DNS-családfakutatással foglalkozó szakembert, hogy segítsen be neki a rendelkezésükre álló profil alapján beazonosítani az elkövetőt, mielőtt a felettesei teljesen halottnak nyilvánítanák az ügyet azzal az indokkal, hogy

nincs több erőforrása a rendőrségnek a nyomozás finanszírozására.

•  Fotó: Netflix Galéria

Fotó: Netflix

A gyilkossági nyomozáshoz használandó családfakutatási módszer azonban nem GDPR-kompatibilis, és erkölcsi aggályokat vet fel azzal kapcsolatban, hogy nyilvános adatbázisokban is kutakodnak potenciális elkövetők után kutatva. Versenyfutás kezdődik az idővel, szívességekre van szükség, a folyamatot pedig az sem segíti az elején, hogy nagyon gyenge a rendőrségi DNS-profil áll a családfakutató rendelkezésére.

A folyamat szakmai része meglehetősen bonyolult, és a sorozat sem tudja teljesen érthetően átadni a néző számára a részleteket, viszont feszült és izgalmas záróepizódban követhetjük végig azt, hogy

miként is lehet genetikai családfakutatással eljutni egy gyilkosság elkövetőjéig, aki egyébként korábban még potenciális gyanúsítottként sem merült fel a rendőrség számára.

Ebben az ügyben nem is a gyilkos kiléte a nagy csavar, hanem hogy miként jutnak el idáig a bevettnek egyáltalán nem nevezhető módszerrel.

•  Fotó: Netflix Galéria

Fotó: Netflix

Az áttörés tényleg egy rendkívül egyszerű, fölösleges sallangoktól mentes krimisorozat, ami pont emiatt tudott átütő erejű lenni, és bekerülni a mainstream kínálatba, rengeteg néző figyelmét nyerve el. Aki tehát egy gyorsan ledarálható, kerek, egész skandináv krimisorozatot nézne, az biztosan nem csalódik ebben a néznivalóban, és talán még az olyan klasszikusokhoz is meghozza az ember kedvét, mint a The Killing, vagy a nagyra értékelt A híd (Bron/Broen). Aki viszont ezek után valami új, hasonló tematikájú sorozatba mártaná a fogait, az sem kell sokat várjon, ugyanis február 6-án érkezik a Netflix kínálatába a szintén svéd, The Åre Murders, ami bár egy kissé mainstreamebbnek tűnik az ajánlónk tárgyául szolgáló Az áttörésnél, de ez is olthatja a skandináv krimik iránt érdeklődők szomját.

Videó: Netflix

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 17., szerda

Hollywood kulisszatitkai Gyergyószentmiklóson

Különleges filmes élményben lehet része az érdeklődőknek június 19-én, pénteken 18 órától a Godako Rendezvényteremben, ahol Gergely László látványtechnikus tart interaktív előadást a hollywoodi filmgyártás kulisszatitkairól.

Hollywood kulisszatitkai Gyergyószentmiklóson
Hirdetés
2026. június 17., szerda

PNL-kongresszus vasárnap: a párt jövőjéről és irányvonaláról dönthetnek

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) országos politikai bürója szerdán úgy döntött, hogy vasárnapra összehívja a párt kongresszusát, miközben tovább mélyül a feszültség Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök és a párt vezetése között.

PNL-kongresszus vasárnap: a párt jövőjéről és irányvonaláról dönthetnek
2026. június 17., szerda

Az USR sem támogatja, előfordulhat, hogy végül csak a PSD szavazza meg Adrian Veștea kormányát

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) nem támogatja a Veștea-kormányt – jelentette ki szerdai sajtótájékoztatóján Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter.

Az USR sem támogatja, előfordulhat, hogy végül csak a PSD szavazza meg Adrian Veștea kormányát
2026. június 17., szerda

Pártforrások szerint lemondott Cătălin Predoiu a PNL első alelnöki tisztségéről

Cătălin Predoiu szerdán lemondott a Nemzeti Liberális Párt (PNL) első alelnöki tisztségéről – közölték liberális források.

Pártforrások szerint lemondott Cătălin Predoiu a PNL első alelnöki tisztségéről
Hirdetés
2026. június 17., szerda

Útfestés miatt forgalomkorlátozásra kell számítani a székelyudvarhelyi Bethlen Gábor utcában

Székelyudvarhelyen a Bethlen Gábor utcában útfestési munkálatok kezdődnek. Emiatt kisebb forgalomkorlátozások lesznek.

Útfestés miatt forgalomkorlátozásra kell számítani a székelyudvarhelyi Bethlen Gábor utcában
2026. június 17., szerda

Elfogadta a szenátus a gyermekpornográfiát érintő törvénymódosítást

Elfogadta a büntető törvénykönyv módosításáról szóló törvénytervezetet a szenátus szerdán, amely újradefiniálja a gyermekpornográfia fogalmát, és a cselekmények súlyához igazítja a büntetési tételeket.

Elfogadta a szenátus a gyermekpornográfiát érintő törvénymódosítást
2026. június 17., szerda

Kelemen Hunor szerint egy PNL-USR-RMDSZ kisebbségi kormány lenne az egyik megoldás

Kelemen Hunor szerdán kijelentette, hogy egyeztetett a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) vezetőivel kisebbségikormány-alakítási lehetőségekről, köztük egy PNL-USR-RMDSZ-kormányról.

Kelemen Hunor szerint egy PNL-USR-RMDSZ kisebbségi kormány lenne az egyik megoldás
Hirdetés
2026. június 17., szerda

Kelemen Hunor: az RMDSZ honatyái nem lesznek a teremben a Veștea-kormányról szóló szavazáskor

Kelemen Hunor szerdán közölte, hogy az RMDSZ képviselői és szenátorai nem fogják támogatni a Veștea-kormány esetleges beiktatását.

Kelemen Hunor: az RMDSZ honatyái nem lesznek a teremben a Veștea-kormányról szóló szavazáskor
2026. június 17., szerda

„A hallgatás nem fogja csillapítani a tanügyi alkalmazottak jogos lázadását”

Az oktatási szakszervezetek több ezer tagja tüntetett szerdán a kormány székhelye előtt az új bértörvény tervezete ellen, majd elindultak a parlament előtti tér felé.

„A hallgatás nem fogja csillapítani a tanügyi alkalmazottak jogos lázadását”
2026. június 17., szerda

Havi 500 lej körüli az a plusz szociális juttatás, amit a legszegényebb nyugdíjasok kapnak

Idén májusban 882 177 nyugdíjas részesült szociális juttatásban, 606-tal több, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szerdán közzétett adataiból.

Havi 500 lej körüli az a plusz szociális juttatás, amit a legszegényebb nyugdíjasok kapnak
Hirdetés