
Erre a tanévre 557 gyereket irattak be szüleik a bölcsődébe Marosvásárhelyen, de nem mindenkit visznek már szeptembertől. Illusztráció
Fotó: Boda L. Gergely
Több bölcsődei helyre lenne igény országszerte, hiszen csak hároméves koruktól fogadják az óvodák hivatalosan a gyerekeket, ám a szülők már jóval előbb kénytelenek munkába állni. Az RMDSZ törvénytervezetet iktatott azért, hogy az összes bölcsőde állami finanszírozásban részesüljön, ezáltal biztatva az egyházakat, önkormányzatokat, különböző szervezeteket a bölcsődék létrehozására.
2017. december 27., 15:372017. december 27., 15:37
Sok kisgyerekes szülő éli meg igazi dilemmaként az édesanya munkába állását, hiszen ha nem számíthat a nagyszülők segítségére, mert azok még dolgoznak vagy távol élnek, akkor marad a bölcsőde vagy a bébiszitter. Ez utóbbira rámegy egy alapfizetés, az állami bölcsődék száma viszont országszerte alacsony, és ezért nem tudják lefedni teljes egészében az igényeket.
Maradnak a magánbölcsődék, ám nem minden városban van erre sem lehetőség. Marosvásárhelyen összesen hat állami bölcsőde működik 337 hellyel, ám többen iratkoznak be minden évben, mint ahány hely van – tudtuk meg a marosvásárhelyi bölcsődékért felelős igazgatótól, Ferencz Emőkétől.
– mondta el lapunknak a bölcsődék igazgatója.
Marosvásárhelyen nincsenek magánbölcsődék, és viszonylag kevés alternatíva van az állami bölcsődéken kívül az egy-három év közötti gyerek intézményes felügyeletére. Ilyen alternatíva például a Lurkó-Kuckó Egyesület ötödik éve működtetett délelőtti csoportos foglalkozása, ahol napi szinten két pedagógus foglalkozik körülbelül tíz gyerekkel – tudtuk meg Imre Teklától, a marosvásárhelyi fejlesztő- és játszóház vezetőjétől. Itt viszont nincs lehetőség hosszú programra, ugyanis délután másfajta – például gyógypedagógiai, logopédiai, nyelvórák – fejlesztő foglalkozások vannak az egyesületnél. Általában másfél éves koruk után hozzák el gyerekeiket ide a szülők, és a kicsik beszokása is egyénileg változó, de mivel kisebb létszámú csoportról van szó, amellyel két pedagógus foglalkozik, így több idő és figyelem jut minden gyerekre, sok szülő számára pedig ez is fontos szempont.
A szülők anyagi hozzájárulása havonta 400 lej, ám ez nem fedezné az összes költséget – a pedagógusok bérét, a programokat, fogyó anyagokat, a helyiséget – ezért egyéb, külső támogatásokkal tudnak csak működni – mondta el Imre Tekla.
Van a városban még néhány óvoda, ahova három év alatti gyerekeket is bevesznek elvegyülve a három éves kor fölötti gyerekek csoportjában, de hivatalosan csak három év fölötti gyerekeknek hozhatnak létre külön óvodai csoportokat.
„Tekintettel arra, hogy az állami bölcsődék száma alacsony, és nem fedi az igényeket, valamint, hogy számos egyházi és magánbölcsőde próbál megoldást nyújtani erre a hiányra, szükségesnek tartottuk törvénybe foglalni az összes bölcsőde állami finanszírozását. Az RMDSZ parlamenti csoportja törvénytervezetet dolgozott ki és iktatott a bölcsődei oktatás pénzügyi támogatására. Ezáltal garantálva lesz a finanszírozásuk, és arra bátorítjuk az önkormányzatokat, oktatási szervezeteket, illetve az egyházakat, hogy bátran létesítsenek újabb bölcsődéket. Azokon a szülőkön tudunk segíteni, akik a jelenlegi helyszűke miatt nem tudják bölcsődébe adni gyermeküket. Ha a parlament elfogadja a kezdeményezésünket, nőni fog a bölcsődei helyek száma” – nyilatkozta közleményében Szabó Ödön, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezető-helyettese azt követően, hogy a parlamentben iktatta a tervezetet, amelyet prioritásként jelölt meg a szövetség az őszi parlamenti ülésszak elején.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
szóljon hozzá!