
Erre a tanévre 557 gyereket irattak be szüleik a bölcsődébe Marosvásárhelyen, de nem mindenkit visznek már szeptembertől. Illusztráció
Fotó: Boda L. Gergely
Több bölcsődei helyre lenne igény országszerte, hiszen csak hároméves koruktól fogadják az óvodák hivatalosan a gyerekeket, ám a szülők már jóval előbb kénytelenek munkába állni. Az RMDSZ törvénytervezetet iktatott azért, hogy az összes bölcsőde állami finanszírozásban részesüljön, ezáltal biztatva az egyházakat, önkormányzatokat, különböző szervezeteket a bölcsődék létrehozására.
2017. december 27., 15:372017. december 27., 15:37
Sok kisgyerekes szülő éli meg igazi dilemmaként az édesanya munkába állását, hiszen ha nem számíthat a nagyszülők segítségére, mert azok még dolgoznak vagy távol élnek, akkor marad a bölcsőde vagy a bébiszitter. Ez utóbbira rámegy egy alapfizetés, az állami bölcsődék száma viszont országszerte alacsony, és ezért nem tudják lefedni teljes egészében az igényeket.
Maradnak a magánbölcsődék, ám nem minden városban van erre sem lehetőség. Marosvásárhelyen összesen hat állami bölcsőde működik 337 hellyel, ám többen iratkoznak be minden évben, mint ahány hely van – tudtuk meg a marosvásárhelyi bölcsődékért felelős igazgatótól, Ferencz Emőkétől.
– mondta el lapunknak a bölcsődék igazgatója.
Marosvásárhelyen nincsenek magánbölcsődék, és viszonylag kevés alternatíva van az állami bölcsődéken kívül az egy-három év közötti gyerek intézményes felügyeletére. Ilyen alternatíva például a Lurkó-Kuckó Egyesület ötödik éve működtetett délelőtti csoportos foglalkozása, ahol napi szinten két pedagógus foglalkozik körülbelül tíz gyerekkel – tudtuk meg Imre Teklától, a marosvásárhelyi fejlesztő- és játszóház vezetőjétől. Itt viszont nincs lehetőség hosszú programra, ugyanis délután másfajta – például gyógypedagógiai, logopédiai, nyelvórák – fejlesztő foglalkozások vannak az egyesületnél. Általában másfél éves koruk után hozzák el gyerekeiket ide a szülők, és a kicsik beszokása is egyénileg változó, de mivel kisebb létszámú csoportról van szó, amellyel két pedagógus foglalkozik, így több idő és figyelem jut minden gyerekre, sok szülő számára pedig ez is fontos szempont.
A szülők anyagi hozzájárulása havonta 400 lej, ám ez nem fedezné az összes költséget – a pedagógusok bérét, a programokat, fogyó anyagokat, a helyiséget – ezért egyéb, külső támogatásokkal tudnak csak működni – mondta el Imre Tekla.
Van a városban még néhány óvoda, ahova három év alatti gyerekeket is bevesznek elvegyülve a három éves kor fölötti gyerekek csoportjában, de hivatalosan csak három év fölötti gyerekeknek hozhatnak létre külön óvodai csoportokat.
„Tekintettel arra, hogy az állami bölcsődék száma alacsony, és nem fedi az igényeket, valamint, hogy számos egyházi és magánbölcsőde próbál megoldást nyújtani erre a hiányra, szükségesnek tartottuk törvénybe foglalni az összes bölcsőde állami finanszírozását. Az RMDSZ parlamenti csoportja törvénytervezetet dolgozott ki és iktatott a bölcsődei oktatás pénzügyi támogatására. Ezáltal garantálva lesz a finanszírozásuk, és arra bátorítjuk az önkormányzatokat, oktatási szervezeteket, illetve az egyházakat, hogy bátran létesítsenek újabb bölcsődéket. Azokon a szülőkön tudunk segíteni, akik a jelenlegi helyszűke miatt nem tudják bölcsődébe adni gyermeküket. Ha a parlament elfogadja a kezdeményezésünket, nőni fog a bölcsődei helyek száma” – nyilatkozta közleményében Szabó Ödön, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezető-helyettese azt követően, hogy a parlamentben iktatta a tervezetet, amelyet prioritásként jelölt meg a szövetség az őszi parlamenti ülésszak elején.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!