
Erre a tanévre 557 gyereket irattak be szüleik a bölcsődébe Marosvásárhelyen, de nem mindenkit visznek már szeptembertől. Illusztráció
Fotó: Boda L. Gergely
Több bölcsődei helyre lenne igény országszerte, hiszen csak hároméves koruktól fogadják az óvodák hivatalosan a gyerekeket, ám a szülők már jóval előbb kénytelenek munkába állni. Az RMDSZ törvénytervezetet iktatott azért, hogy az összes bölcsőde állami finanszírozásban részesüljön, ezáltal biztatva az egyházakat, önkormányzatokat, különböző szervezeteket a bölcsődék létrehozására.
2017. december 27., 15:372017. december 27., 15:37
Sok kisgyerekes szülő éli meg igazi dilemmaként az édesanya munkába állását, hiszen ha nem számíthat a nagyszülők segítségére, mert azok még dolgoznak vagy távol élnek, akkor marad a bölcsőde vagy a bébiszitter. Ez utóbbira rámegy egy alapfizetés, az állami bölcsődék száma viszont országszerte alacsony, és ezért nem tudják lefedni teljes egészében az igényeket.
Maradnak a magánbölcsődék, ám nem minden városban van erre sem lehetőség. Marosvásárhelyen összesen hat állami bölcsőde működik 337 hellyel, ám többen iratkoznak be minden évben, mint ahány hely van – tudtuk meg a marosvásárhelyi bölcsődékért felelős igazgatótól, Ferencz Emőkétől.
– mondta el lapunknak a bölcsődék igazgatója.
Marosvásárhelyen nincsenek magánbölcsődék, és viszonylag kevés alternatíva van az állami bölcsődéken kívül az egy-három év közötti gyerek intézményes felügyeletére. Ilyen alternatíva például a Lurkó-Kuckó Egyesület ötödik éve működtetett délelőtti csoportos foglalkozása, ahol napi szinten két pedagógus foglalkozik körülbelül tíz gyerekkel – tudtuk meg Imre Teklától, a marosvásárhelyi fejlesztő- és játszóház vezetőjétől. Itt viszont nincs lehetőség hosszú programra, ugyanis délután másfajta – például gyógypedagógiai, logopédiai, nyelvórák – fejlesztő foglalkozások vannak az egyesületnél. Általában másfél éves koruk után hozzák el gyerekeiket ide a szülők, és a kicsik beszokása is egyénileg változó, de mivel kisebb létszámú csoportról van szó, amellyel két pedagógus foglalkozik, így több idő és figyelem jut minden gyerekre, sok szülő számára pedig ez is fontos szempont.
A szülők anyagi hozzájárulása havonta 400 lej, ám ez nem fedezné az összes költséget – a pedagógusok bérét, a programokat, fogyó anyagokat, a helyiséget – ezért egyéb, külső támogatásokkal tudnak csak működni – mondta el Imre Tekla.
Van a városban még néhány óvoda, ahova három év alatti gyerekeket is bevesznek elvegyülve a három éves kor fölötti gyerekek csoportjában, de hivatalosan csak három év fölötti gyerekeknek hozhatnak létre külön óvodai csoportokat.
„Tekintettel arra, hogy az állami bölcsődék száma alacsony, és nem fedi az igényeket, valamint, hogy számos egyházi és magánbölcsőde próbál megoldást nyújtani erre a hiányra, szükségesnek tartottuk törvénybe foglalni az összes bölcsőde állami finanszírozását. Az RMDSZ parlamenti csoportja törvénytervezetet dolgozott ki és iktatott a bölcsődei oktatás pénzügyi támogatására. Ezáltal garantálva lesz a finanszírozásuk, és arra bátorítjuk az önkormányzatokat, oktatási szervezeteket, illetve az egyházakat, hogy bátran létesítsenek újabb bölcsődéket. Azokon a szülőkön tudunk segíteni, akik a jelenlegi helyszűke miatt nem tudják bölcsődébe adni gyermeküket. Ha a parlament elfogadja a kezdeményezésünket, nőni fog a bölcsődei helyek száma” – nyilatkozta közleményében Szabó Ödön, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezető-helyettese azt követően, hogy a parlamentben iktatta a tervezetet, amelyet prioritásként jelölt meg a szövetség az őszi parlamenti ülésszak elején.
Üdvözölte Ilie Bolojan miniszterelnök az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos döntését, amely szerinte megerősíti a kormány kezdeményezésének helyességét.
A Képviselőház elfogadta 250 támogatói szavazattal azt a a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.
Nem csupán az utakon vált nehézkessé a közlekedés a kedd esti havazást követően: a vasúti közlekedésben is fennakadásokat okoztak a hóviharok, szerda reggel mintegy harminc vonatjáratot töröltek az országban.
Szerdán kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével.
Több mint 220 hóekével dolgoznak az országutak takarításán Hargita, Kovászna és Brassó megyében – közli a Brassói Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP).
Havazásra és erős szélre figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 25 megyére és Bukarestre. Az ország többi részén is hideg idő és havazás várható csütörtök reggelig.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, hogy a koalícióban nem volt szó a Szociáldemokrata Párt (PSD) szolidaritási csomagjáról, és egyetlen olyan javaslatot sem fognak támogatni, amelynek nincs biztosítva a finanszírozása.
A katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU) szerda reggeli összegzése szerint 21 megye 102 településén és Bukarestben okozott károkat a rossz idő az elmúlt 24 órában, és 205 településen több mint 166 ezer fogyasztó maradt áramszolgáltatás nélkül.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadvány is szerepel az alkotmánybíróság szerdai ülésének napirendjén.
szóljon hozzá!