Hirdetés
Hirdetés

Az adatvarázsló

Salamon Evelin. Sok munkát fektetett az adatvizualizációba •  Fotó: Salamon Evelin/Facebook

Salamon Evelin. Sok munkát fektetett az adatvizualizációba

Fotó: Salamon Evelin/Facebook

Lezárult az első Székelydata adatvizualizációs pályázat, melyet a Transindex egyik specifikus blogja írt ki abból a célból, hogy felmérje, a big data korában milyen kezekben van az objektív adatkezelés jövője, amelyből a társadalmi-politikai-gazdasági problémák körvonalazódnak.

Kosztolányi Kata

2018. augusztus 03., 18:002018. augusztus 03., 18:00

A verseny győztesének Salamon Evelint és Rapa Eriket kiáltották ki, a Tudásbázis alapú tisztítás és adatvizualizálás című munkáért, a fődíjhoz a Székelyhon is hozzájárult. Interjúnk a húszéves Salamon Evelinnel készült, aki kilyénfalvi származású, intenzív informatikai osztályt végzett, jelenleg pedig a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem hallgatója Marosvásárhelyen.

– Hogyan csöppent bele lányként az adatok világába?

– Mindig is vonzott az informatika, így nem is volt kérdés, milyen szakot választok majd. Sosem okozott gondot, hogy lányként reál beállítottságú vagyok, sőt nem is tudnám elképzelni magamat másképp. 

Hirdetés

– Mit kell tudni az adatelemzésről és -vizualizációról, s mire jó? 

– Az a folyamat, ami alatt rengeteg, sokszor átláthatatlan adatból sikerül valami olyat alkotni, amiből azonnal kitűnik, miről is szólt az adathalmaz és milyen következtetések/összefüggések vonhatók le.

Egy vizualizáció bárki számára érthető, nem kell különleges tudás hozzá, ezáltal rengeteg emberhez el tudjuk juttatni a mondanivalónkat.

Vizualizációval saját magunknak is könnyen tudunk statisztikákat készíteni. 

– Mi indította arra, hogy jelentkezzen a pályázatra? 

– A pályázatról édesanyám értesített, később az adatbázis-tanárnőnk kötelező feladatként adta ki minden diákjának, hogy foglalkozzon a pályázattal és készítsen vizualizációt, miközben rengeteg tippet és segítséget adott. A pályázat azért keltette fel az érdeklődésemet, mert az erdélyi magyarokról szól és valós adatokkal dolgozhattunk.

– Milyen ötlettel álltak elő? 

– Először bemutatjuk, hogy a hét leggyakoribb szakterületen (vezető, egészségügy, oktatás, vendéglátás, szállítás, informatika és mérnöki szakmák) milyen arányban vannak jelen az emberek és honnan származnak. A második részben kiderül, hogy milyen a házasok és nem házasok megoszlása. A végén pedig egy diagram található a 2003 és 2013 között végzett hallgatókról. 

– Milyen nehézségekkel szembesült a munka során? 

– Az adatok tisztítása során a legnagyobb problémának a különböző megfogalmazások és a helyesírási hibák bizonyultak. Például ha valaki a szakmájának megadta, hogy „aszisztens”, „asszissztens” vagy „assistante”, az mind ugyanazt jelentette, nekünk azonban ezt rengeteg munkával sikerült egységesítenünk. 

– Hogyan értékelte a zsűri a munkájukat? 

– Nagyon pozitívan. Olyan véleményeket fogalmaztak meg, hogy egyértelműen mi készítettük a legjobb elemzést, mi fordítottuk a legtöbb energiát és időt a versenyre, hogy a tisztítási folyamat zseniális, és hogy nagyon ötletes, szép, jól funkcionáló s még szórakoztató is a vizu.

– Mi lesz a pályamű sorsa? 

– Én szeretném folytatni a munkát, mivel eddigi feladataim közül ez fogott meg leginkább, ezt is választottam államvizsga-témámnak. 

– Fel tudja használni ezt a fajta gondolkodást a hétköznapokban, hogy eligazodjon a tekervényes összefüggések, viszonyok között? 

– A munkánk mindenképpen segített abban, hogy újfajta nézőpontot alakítsak ki. Azóta könnyebben tudok alkalmazkodni olyan helyzetekhez, amelyek sok vagy zavaros információkat tartalmaznak, és nagyobb a kitartásom is ilyen helyzetekben, mivel már megtapasztaltam, hogy állhatatos, kemény munkával minden sikerülhet.

A nyertes adatelemzésről röviden
A vizualizációkból egyértelműen látszik, hogy a szakmájukat megadó személyek legnagyobb része (16,79%, 1606 szakember) vezető pozíciót tölt be, legtöbbjük kolozsvári vagy marosvásárhelyi születésű. A második leggyakoribb szakterület az egészségügyben dolgozó, itt marosvásárhelyi és kovásznai születésűek vannak többségben, a harmadik pedig az oktatás, ahol kovásznai és sepsiszentgyörgyi a többség. Gyakori szakterületnek számít még a vendéglátás (ahol a kovásznaiak és a marosvásárhelyiek száma jelentős), a szállítás (zömében csíkszeredaiak, kézdivásárhelyiek és kovásznaiak), az  informatika és a mérnöki szakmák (mindkét esetben a marosvásárhelyiekkel és kolozsváriakkal az élen). Az adatokból kiderült az is, hogy az emberek 16,2%-a (8003 fő) vallotta magát házasnak. Készítettünk egy kimutatást is a 2003 és 2013 között egyetemet végzett személyekről, akiknek zöme a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen tanult. Második legtöbb hallgatója a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek volt.
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 29., szerda

RMDSZ-es javaslat: csökkenne a gyermekpénz, de iskolalátogatás esetén összességében többet kapnának a családok

Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.

RMDSZ-es javaslat: csökkenne a gyermekpénz, de iskolalátogatás esetén összességében többet kapnának a családok
Hirdetés
2026. április 29., szerda

Máris átlépte a pszichológiai küszöböt a lejjel szemben az euró

A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.

Máris átlépte a pszichológiai küszöböt a lejjel szemben az euró
2026. április 29., szerda

Magyar Péter: hamarosan érkeznek az uniós források Magyarországra

Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.

Magyar Péter: hamarosan érkeznek az uniós források Magyarországra
2026. április 29., szerda

Betilthatják a mobilokat az iskolákban – a szenátus rábólintott a tervezetre

Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.

Betilthatják a mobilokat az iskolákban – a szenátus rábólintott a tervezetre
Hirdetés
2026. április 29., szerda

Dán kiskereskedelmi üzletlánc lép be a román piacra

Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.

Dán kiskereskedelmi üzletlánc lép be a román piacra
2026. április 29., szerda

Megkapta az utolsó döfést a Novák-törvény

Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.

Megkapta az utolsó döfést a Novák-törvény
2026. április 29., szerda

Elhunyt Czegő Zoltán költő, író, újságíró

Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.

Elhunyt Czegő Zoltán költő, író, újságíró
Hirdetés
2026. április 29., szerda

Igazat adott az AUR-nak az alkotmánybíróság: több helyre jogosultak a közmédia vezetőségében

Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.

Igazat adott az AUR-nak az alkotmánybíróság: több helyre jogosultak a közmédia vezetőségében
2026. április 29., szerda

Ötvenezer lejébe került egy cégnek az illegális szemétlerakás

Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.

Ötvenezer lejébe került egy cégnek az illegális szemétlerakás
2026. április 29., szerda

Szülőföld utáni sóvárgás levelekbe öntve

A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.

Szülőföld utáni sóvárgás levelekbe öntve
Hirdetés