
Az ARKUM cégcsoport neve gazdasági körökben jól hangzó brand, székelyföldi és erdélyi viszonylatban is. László János tulajdonos neve pedig még ismertebb, közösségi vállalásai miatt is. Vele beszélgetünk többek között arról is, hogy miként lehet megvalósítani egy jelentős cégcsoport vezetésében a generációváltást.
2021. április 16., 09:002021. április 16., 09:00
– Több mint 30 éve vállalkozik. Most már egy jelentős vagyonnal rendelkező cégcsoportról beszélünk, jó eredményekkel. De évtizedes távlatokban fontos kérdés, hogy honnan is indult ez az egész? Hogyan jutunk el az Arkum-csoportig?
– Egy vállalkozás indulásához ötlet kell és minimális tőke, illetve az abban való hit, hogy sikerülni fog. Meglesz az első alkalmazott, akit követnek az újabbak, akiknek az integrálása nagyon fontos, hiszen ettől is függ, hogy sikerül-e közülük vezetőt kinevelni. Formailag hiába indult be egy cég, annak erőt és tartalmat kell adni, a piacon helyet kell találni neki, illetve stratégiát kell építeni.
Mi az Imparral indultunk, amely kezdetben autóalkatrészek, kenőanyagok forgalmazásával foglalkozott, helyben. Lassan regionálissá váltunk, majd országos hálózattá bővültünk, és ez hozta meg annak lehetőségét, hogy újabb és újabb befektetések következzenek: turisztikai vállalkozások, médiavállalkozások, ingatlanfejlesztés, autókereskedelem, majd a mezőgazdaság, azaz halastavak.
– Milyen előkészítés vagy felkészülés kellett ahhoz, hogy az Impartól eltérő profilú területekre bemerészkedjen? Ez hogyan működött az Ön esetében?
– Úgy fogalmaznék, hogy adódtak különböző befektetési lehetőségek a régióban, én meg éltem ezekkel akkor is, ha eltértek az Impar tevékenységi területétől. És ugyanúgy építettem fel őket, mint az első cégem, az Impart.
– Csak teljesen más területen…
– Pontosan. De a modell ugyanaz volt: kompetens munkatársakat alkalmazni, majd megtalálni az új vállalkozás piacát a régióban.
Az Arkum Invest a cégeink humán erőforrásait, azok marketingpolitikáját hangolja össze, illetve elkészíti a különböző gazdasági elemzéseket, tehát az Arkum Invest látja el a cégcsoport menedzsmentjét.
– Az első magyar nyelvű kereskedelmi rádió, a Príma Rádió is Önhöz köthető. A rádiót működtető cég hozta létre a Székelyudvarhelyen az Őszi Vásárt, illetve Prímapolgár-díjat is alapított. Ezek nem egészen gazdasági vállalkozások, inkább közösségépítési, nem profitorientált kezdeményezések. Miért tartotta fontosnak, hogy ezen a területen is vállalkozzon?
– 1996-ban székelyudvarhelyi önkormányzati képviselő, illetve a helyi vállalkozók szövetségének az elnöke lettem. Érdekelt a közélet, az akkori viszonyok szükségessé tették, hogy médiavállalkozással is támogassam azt az értékvilágot, amely hozzám közel áll, amelyben hiszek. Így születtek a médiavállalkozásaim: a Príma Rádió és az UdvarhelySzék hetilap.
– Székelyföldön jellemző probléma, hogy a 20–30 év alatt felépített vállalkozások tulajdonosai-vezetői gondban vannak a generációváltással. Bajban lehet az a vállalkozás, ahol nem készülnek tudatosan a tulajdonosok-vezetők utánpótlásáról. Ön is eléri lassan a nyugdíjas kort, foglalkoztatja Önt is ez a probléma?
– A cégcsoportnak 230–250 alkalmazottja van. Annak idején egyedül kezdtem, de fokozatosan sikerült kialakítani egy olyan motivált munkaközösséget, amelyből aztán megszülettek a jó vezetők és menedzserek. Persze, volt lemorzsolódás is, de ez természetes. Az viszont
ezért közép- és felső vezetőink bérezése – székelyföldi viszonylatban mindenképp – magas, ami természetes, ha életpályamodellben is gondolkodunk. Hogy
Viszont nem csak az anyagiak számítanak, hanem a biztonságos közérzet és a jövőkép is, hogy mondjuk húsz év múltán is el tudja-e képzelni magát valaki ennél a cégcsoportnál. Ez akkor is fontos, ha van, aki időközben elhagyja a céget, saját vállalkozást indít, vagy esetleg azért távozik, mert képességei szerint nem tudott felső vezetői szintre jutni. Ezek természetes dolgok, miként az is, hogy
Viszont nagyon fontos a nyitottság is, az, hogy időben tudj érdemi döntéseket hozni, ha változnak a piaci körülmények, ha válság van, mint most a vírusjárvány idején. A 1990-es, de még a 2000-es években is a szakemberhiány volt a legnagyobb problémánk, ha sikerül kinevelni a szakembereket és megtartani, akkor felkészült egy vállalkozás a sikerre, de a túlélésre is.
– Az Arkum cégcsoportnak melyek a közép- és hosszútávú céljai? Mi várható, mi lesz a következő mérföldkő a csoport életében?
– Számunkra a legfontosabb most a generációváltás. Nemcsak tulajdonosi szinten, hanem a menedzsmentben is. Azok közül, akikkel kezdtem, sokan már nyugdíjasok. Az utánpótlás nélkülözhetetlen, mégpedig úgy, hogy alkalmasak legyenek élni az új informatikai vállalatirányítási rendszerek használatára, de azok megújítására is, ha szükséges – ez az egyik biztosíték. A másik a fejlődés képessége, a befektetések. Igaz, hogy gazdasági válság van, de ez újabb lehetőségeket is teremt; élni kell a különböző uniós és állami vállalkozásélénkítő programokkal, különben lépéshátrányba kerülhetünk.
Apropó generációváltás, amikor befektettem a turizmus-vendéglátásba, akkor már a lányom tudatosan választott ilyen szakirányú egyetemet, a közgazdasági egyetem mellet a turisztikai képzést is vállalta. A vejem automatizálási mérnök, ő is hozza azt a szintű szakmai felkészültséget és látásmódot, amely a befektetésekhez szükséges. Szóval
– Természetesen, igyekszünk majd alkalmat és módot teremteni arra, hogy ne csak beszéljünk az ARKUM cégcsoportba érkező új generációról, hanem meg is lehessen ismerni őket.
(X – fizetett hirdetés)
Románia csatlakozik az Egyesült Államok által kezdeményezett PURL (Priority Ukraine Requirements List) programhoz, és 50 millió euróval járul hozzá Ukrajna katonai védelmének támogatásához – jelentette be szerdán a külügyminisztérium.
A fogyatékossággal élő felnőtteknek az intézményi ellátásból a közösségi életbe való átmenetét segítő intézkedéseket vezet be a kormány egy kedden elfogadott sürgősségi rendelettel.
Szigorúbb ellenőrzési és finanszírozási szabályokat vezet be a kormány a betegszabadságok területén egy kedden elfogadott sürgősségi rendelettel.
A keddi kormányülés utáni sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan kijelentette, hogy a koalícióban politikai megállapodás született a reformok folytatásáról 2026-ban.
Az Európai Bizottság több mint 586 millió eurót utalt át Romániának a 2021-2027-es Közlekedési Program keretében a Kohéziós Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) forrásaiból – jelentette be kedden Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Egy alsóidecsi lakóház gyulladt ki kedden délután, a szászrégeni tűzoltóság vonult a helyszínre oltani.
Műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében. A csomagolást a látogatók dobták be az állatok ketrecébe – számolt be kedden a News.ro.
Bankkölcsönt vesz fel a sepsiszentgyörgyi önkormányzat azért, hogy fedezni tudja a Tamási Áron Színház korszerűsítési munkálatait. A helyi tanács soron kívüli ülésen napirendre került a Mikes Kelemen Elméleti Líceum bentlakásának felújítása is.
Ilie Bolojan miniszterelnök és holland hivatali partnere, Dick Schoof kedden meglátogatta az aranyosgyéresi légitámaszpontot, ahol a küldetéseikről és szolgálati körülményeikről tárgyaltak a katonákkal.
Tekintettel a télies időjárásra, a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztálya (DSU) kedden több biztonsági intézkedés betartását tanácsolta a Facebook-oldalán a szélsőséges időjárási körülmények között utazó személyeknek.