Az a cél, hogy a profit helyben hasznosuljon Pr-cikk

Az ARKUM cégcsoport neve gazdasági körökben jól hangzó brand, székelyföldi és erdélyi viszonylatban is. László János tulajdonos neve pedig még ismertebb, közösségi vállalásai miatt is. Vele beszélgetünk többek között arról is, hogy miként lehet megvalósítani egy jelentős cégcsoport vezetésében a generációváltást.

Támogatói tartalom

2021. április 16., 09:002021. április 16., 09:00

– Több mint 30 éve vállalkozik. Most már egy jelentős vagyonnal rendelkező cégcsoportról beszélünk, jó eredményekkel. De évtizedes távlatokban fontos kérdés, hogy honnan is indult ez az egész? Hogyan jutunk el az Arkum-csoportig?

– Egy vállalkozás indulásához ötlet kell és minimális tőke, illetve az abban való hit, hogy sikerülni fog. Meglesz az első alkalmazott, akit követnek az újabbak, akiknek az integrálása nagyon fontos, hiszen ettől is függ, hogy sikerül-e közülük vezetőt kinevelni. Formailag hiába indult be egy cég, annak erőt és tartalmat kell adni, a piacon helyet kell találni neki, illetve stratégiát kell építeni.

Egy bizonyos idő után, ha sikerült életképessé válni a humán erőforrás és a gazdasági erő szempontjából is, akkor érdemes megnézni, hogy az ún. profitot hová lehetne befektetni.

Mi az Imparral indultunk, amely kezdetben autóalkatrészek, kenőanyagok forgalmazásával foglalkozott, helyben. Lassan regionálissá váltunk, majd országos hálózattá bővültünk, és ez hozta meg annak lehetőségét, hogy újabb és újabb befektetések következzenek: turisztikai vállalkozások, médiavállalkozások, ingatlanfejlesztés, autókereskedelem, majd a mezőgazdaság, azaz halastavak.

Ami számomra fontos volt, hogy az új befektetések helyben vagy a szűkebb régióban valósuljanak meg, mert akkor azok a helyi közösséget szolgálják, többek között munkahelyteremtéssel is.

–  Milyen előkészítés vagy felkészülés kellett ahhoz, hogy az Impartól eltérő profilú területekre bemerészkedjen? Ez hogyan működött az Ön esetében?

– Úgy fogalmaznék, hogy adódtak különböző befektetési lehetőségek a régióban, én meg éltem ezekkel akkor is, ha eltértek az Impar tevékenységi területétől. És ugyanúgy építettem fel őket, mint az első cégem, az Impart.

– Csak teljesen más területen…

– Pontosan. De a modell ugyanaz volt: kompetens munkatársakat alkalmazni, majd megtalálni az új vállalkozás piacát a régióban.

2005-ben kristályosodott ki, hogy valamilyen módon ezeknek a cégeknek már érdemes egységes arculatot adni. Így született meg az ARKUM, mely összefogja ezeket a vállalkozásokat, közös brandként.

Az Arkum Invest a cégeink humán erőforrásait, azok marketingpolitikáját hangolja össze, illetve elkészíti a különböző gazdasági elemzéseket, tehát az Arkum Invest látja el a cégcsoport menedzsmentjét.

– Az első magyar nyelvű kereskedelmi rádió, a Príma Rádió is Önhöz köthető. A rádiót működtető cég hozta létre a Székelyudvarhelyen az Őszi Vásárt, illetve Prímapolgár-díjat is alapított. Ezek nem egészen gazdasági vállalkozások, inkább közösségépítési, nem profitorientált kezdeményezések. Miért tartotta fontosnak, hogy ezen a területen is vállalkozzon?

– 1996-ban székelyudvarhelyi önkormányzati képviselő, illetve a helyi vállalkozók szövetségének az elnöke lettem. Érdekelt a közélet, az akkori viszonyok szükségessé tették, hogy médiavállalkozással is támogassam azt az értékvilágot, amely hozzám közel áll, amelyben hiszek. Így születtek a médiavállalkozásaim: a Príma Rádió és az UdvarhelySzék hetilap.

– Székelyföldön jellemző probléma, hogy a 20–30 év alatt felépített vállalkozások tulajdonosai-vezetői gondban vannak a generációváltással. Bajban lehet az a vállalkozás, ahol nem készülnek tudatosan a tulajdonosok-vezetők utánpótlásáról. Ön is eléri lassan a nyugdíjas kort, foglalkoztatja Önt is ez a probléma?

– A cégcsoportnak 230–250 alkalmazottja van. Annak idején egyedül kezdtem, de fokozatosan sikerült kialakítani egy olyan motivált munkaközösséget, amelyből aztán megszülettek a jó vezetők és menedzserek. Persze, volt lemorzsolódás is, de ez természetes. Az viszont

tudatos volt, hogy a vállalataim operatív döntéseit önállóan tudják meghozni a vezetők akkor is, ha fontosabb kérdésekben én teszem föl a pontot az i-re. Ezeket a munkatársakat meg kell becsülni,

ezért közép- és felső vezetőink bérezése – székelyföldi viszonylatban mindenképp – magas, ami természetes, ha életpályamodellben is gondolkodunk. Hogy

itt fejlődjön, gyarapodjon a munkavállaló, anyagi, egzisztenciális szempontból is.

Viszont nem csak az anyagiak számítanak, hanem a biztonságos közérzet és a jövőkép is, hogy mondjuk húsz év múltán is el tudja-e képzelni magát valaki ennél a cégcsoportnál. Ez akkor is fontos, ha van, aki időközben elhagyja a céget, saját vállalkozást indít, vagy esetleg azért távozik, mert képességei szerint nem tudott felső vezetői szintre jutni. Ezek természetes dolgok, miként az is, hogy

tudatosan készülni kell a generációváltásra.

Viszont nagyon fontos a nyitottság is, az, hogy időben tudj érdemi döntéseket hozni, ha változnak a piaci körülmények, ha válság van, mint most a vírusjárvány idején. A 1990-es, de még a 2000-es években is a szakemberhiány volt a legnagyobb problémánk, ha sikerül kinevelni a szakembereket és megtartani, akkor felkészült egy vállalkozás a sikerre, de a túlélésre is.

– Az Arkum cégcsoportnak melyek a közép- és hosszútávú céljai? Mi várható, mi lesz a következő mérföldkő a csoport életében?

– Számunkra a legfontosabb most a generációváltás. Nemcsak tulajdonosi szinten, hanem a menedzsmentben is. Azok közül, akikkel kezdtem, sokan már nyugdíjasok. Az utánpótlás nélkülözhetetlen, mégpedig úgy, hogy alkalmasak legyenek élni az új informatikai vállalatirányítási rendszerek használatára, de azok megújítására is, ha szükséges – ez az egyik biztosíték. A másik a fejlődés képessége, a befektetések. Igaz, hogy gazdasági válság van, de ez újabb lehetőségeket is teremt; élni kell a különböző uniós és állami vállalkozásélénkítő programokkal, különben lépéshátrányba kerülhetünk.

Apropó generációváltás, amikor befektettem a turizmus-vendéglátásba, akkor már a lányom tudatosan választott ilyen szakirányú egyetemet, a közgazdasági egyetem mellet a turisztikai képzést is vállalta. A vejem automatizálási mérnök, ő is hozza azt a szintű szakmai felkészültséget és látásmódot, amely a befektetésekhez szükséges. Szóval

generációváltáskor az új tulajdonsok nem tisztségeket örökölnek, hanem képzettségük szerint foglalják el azokat. Előre „menekülünk”, azaz ez egy tudatosan épített folyamat.

– Természetesen, igyekszünk majd alkalmat és módot teremteni arra, hogy ne csak beszéljünk az ARKUM cégcsoportba érkező új generációról, hanem meg is lehessen ismerni őket.

(X – fizetett hirdetés)

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 22., péntek

Négy év bujkálás után börtönbe került a Colectiv-ügy egyik elítéltje

A Colectiv-ügyben elítélt katonai tűzoltók egyikét, Antonina Radut, aki négy évvel ezelőtt, az ítélet kihirdetése előtt elszökött Romániából, bebörtönözték egy moldovai börtönben, ahol a román bíróságok által kiszabottnál enyhébb büntetést fog letölteni.

Négy év bujkálás után börtönbe került a Colectiv-ügy egyik elítéltje
Hirdetés
2026. május 22., péntek

Mire meggyógyult az aradi beteg, máshonnan jelentettek egy hantavírusgyanús esetet

Hantavírusgyanús esetet jelentettek Krassó-Szörény megyéből – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).

Mire meggyógyult az aradi beteg, máshonnan jelentettek egy hantavírusgyanús esetet
2026. május 22., péntek

Robbanás történt a Mol tiszaújvárosi üzemében, egy ember életét vesztette

Robbanás történt a Mol tiszaújvárosi üzemében, egy ember életét vesztette, több súlyos sérült van – írja az MTI Magyar Péter miniszterelnök péntek délelőtti Facebook-bejelentésére hivatkozva.

Robbanás történt a Mol tiszaújvárosi üzemében, egy ember életét vesztette
2026. május 22., péntek

Két sarkalatos pont a 2027 januárjától érkező új közalkalmazotti bértörvényben

Az elnöki hivatal pénteken bejelentette, hogy a PSD, a PNL, az USR és az RMDSZ aláírt egy megállapodást, amelyben vállalják, hogy a parlamenti ülésszak végéig elfogadják az új közalkalmazotti bértörvényt.

Két sarkalatos pont a 2027 januárjától érkező új közalkalmazotti bértörvényben
Hirdetés
2026. május 22., péntek

Kijött a legfrissebb időjárási riasztás pünkösd szombatjának estéig

Jelentős mennyiségű csapadékra és szélre figyelmeztető előrejelzést adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).

Kijött a legfrissebb időjárási riasztás pünkösd szombatjának estéig
2026. május 22., péntek

A másik román lány holttestét is megtalálták a Németországban összedőlt épület romjai alatt

A görlitzi többlakásos épület összeomlása után eltűntnek nyilvánított mindkét román turista holttestét megtalálták a romok alatt.

A másik román lány holttestét is megtalálták a Németországban összedőlt épület romjai alatt
2026. május 22., péntek

Aláírta az Európai Bizottság Románia SAFE-hitelről szóló megállapodását

A hitelszerződés értelmében Románia 16,68 milliárd euró SAFE-forrást használhat fel. Lengyelország után ez a második legnagyobb tagállami keret.

Aláírta az Európai Bizottság Románia SAFE-hitelről szóló megállapodását
Hirdetés
2026. május 22., péntek

Közzétette a kegyelmi ügy dokumentumait a Sándor-palota

Közzétette a kegyelmi ügy dokumentumait honlapján a Sándor-palota péntek reggel.

Közzétette a kegyelmi ügy dokumentumait a Sándor-palota
2026. május 21., csütörtök

Ugyanabban a faluban támadt a medve, ahol két hete megölt egy nőt

Csütörtök délután egy 72 éves férfit megtámadott és megharapott egy medve a Beszterce-Naszód megyei Bükkös (Bichigiu) település külterületén, ahol két héttel ezelőtt egy nőt ölt meg a nagyvad.

Ugyanabban a faluban támadt a medve, ahol két hete megölt egy nőt
2026. május 21., csütörtök

Az államfő megtámadta az alkotmánybíróságon a medvekilövési kvótát megduplázó törvényt

Nicușor Dan államelnök csütörtökön megtámadta az alkotmánybíróságon azt a törvényt, amely szerint idén országos szinten 859 barnamedve megelőző célú kilövését engedélyezik a populáció szabályozása érdekében.

Az államfő megtámadta az alkotmánybíróságon a medvekilövési kvótát megduplázó törvényt
Hirdetés