Az a cél, hogy a profit helyben hasznosuljon Pr-cikk

Az ARKUM cégcsoport neve gazdasági körökben jól hangzó brand, székelyföldi és erdélyi viszonylatban is. László János tulajdonos neve pedig még ismertebb, közösségi vállalásai miatt is. Vele beszélgetünk többek között arról is, hogy miként lehet megvalósítani egy jelentős cégcsoport vezetésében a generációváltást.

Támogatói tartalom

2021. április 16., 09:002021. április 16., 09:00

– Több mint 30 éve vállalkozik. Most már egy jelentős vagyonnal rendelkező cégcsoportról beszélünk, jó eredményekkel. De évtizedes távlatokban fontos kérdés, hogy honnan is indult ez az egész? Hogyan jutunk el az Arkum-csoportig?

– Egy vállalkozás indulásához ötlet kell és minimális tőke, illetve az abban való hit, hogy sikerülni fog. Meglesz az első alkalmazott, akit követnek az újabbak, akiknek az integrálása nagyon fontos, hiszen ettől is függ, hogy sikerül-e közülük vezetőt kinevelni. Formailag hiába indult be egy cég, annak erőt és tartalmat kell adni, a piacon helyet kell találni neki, illetve stratégiát kell építeni.

Egy bizonyos idő után, ha sikerült életképessé válni a humán erőforrás és a gazdasági erő szempontjából is, akkor érdemes megnézni, hogy az ún. profitot hová lehetne befektetni.

Mi az Imparral indultunk, amely kezdetben autóalkatrészek, kenőanyagok forgalmazásával foglalkozott, helyben. Lassan regionálissá váltunk, majd országos hálózattá bővültünk, és ez hozta meg annak lehetőségét, hogy újabb és újabb befektetések következzenek: turisztikai vállalkozások, médiavállalkozások, ingatlanfejlesztés, autókereskedelem, majd a mezőgazdaság, azaz halastavak.

Ami számomra fontos volt, hogy az új befektetések helyben vagy a szűkebb régióban valósuljanak meg, mert akkor azok a helyi közösséget szolgálják, többek között munkahelyteremtéssel is.

–  Milyen előkészítés vagy felkészülés kellett ahhoz, hogy az Impartól eltérő profilú területekre bemerészkedjen? Ez hogyan működött az Ön esetében?

– Úgy fogalmaznék, hogy adódtak különböző befektetési lehetőségek a régióban, én meg éltem ezekkel akkor is, ha eltértek az Impar tevékenységi területétől. És ugyanúgy építettem fel őket, mint az első cégem, az Impart.

– Csak teljesen más területen…

– Pontosan. De a modell ugyanaz volt: kompetens munkatársakat alkalmazni, majd megtalálni az új vállalkozás piacát a régióban.

2005-ben kristályosodott ki, hogy valamilyen módon ezeknek a cégeknek már érdemes egységes arculatot adni. Így született meg az ARKUM, mely összefogja ezeket a vállalkozásokat, közös brandként.

Az Arkum Invest a cégeink humán erőforrásait, azok marketingpolitikáját hangolja össze, illetve elkészíti a különböző gazdasági elemzéseket, tehát az Arkum Invest látja el a cégcsoport menedzsmentjét.

– Az első magyar nyelvű kereskedelmi rádió, a Príma Rádió is Önhöz köthető. A rádiót működtető cég hozta létre a Székelyudvarhelyen az Őszi Vásárt, illetve Prímapolgár-díjat is alapított. Ezek nem egészen gazdasági vállalkozások, inkább közösségépítési, nem profitorientált kezdeményezések. Miért tartotta fontosnak, hogy ezen a területen is vállalkozzon?

– 1996-ban székelyudvarhelyi önkormányzati képviselő, illetve a helyi vállalkozók szövetségének az elnöke lettem. Érdekelt a közélet, az akkori viszonyok szükségessé tették, hogy médiavállalkozással is támogassam azt az értékvilágot, amely hozzám közel áll, amelyben hiszek. Így születtek a médiavállalkozásaim: a Príma Rádió és az UdvarhelySzék hetilap.

– Székelyföldön jellemző probléma, hogy a 20–30 év alatt felépített vállalkozások tulajdonosai-vezetői gondban vannak a generációváltással. Bajban lehet az a vállalkozás, ahol nem készülnek tudatosan a tulajdonosok-vezetők utánpótlásáról. Ön is eléri lassan a nyugdíjas kort, foglalkoztatja Önt is ez a probléma?

– A cégcsoportnak 230–250 alkalmazottja van. Annak idején egyedül kezdtem, de fokozatosan sikerült kialakítani egy olyan motivált munkaközösséget, amelyből aztán megszülettek a jó vezetők és menedzserek. Persze, volt lemorzsolódás is, de ez természetes. Az viszont

tudatos volt, hogy a vállalataim operatív döntéseit önállóan tudják meghozni a vezetők akkor is, ha fontosabb kérdésekben én teszem föl a pontot az i-re. Ezeket a munkatársakat meg kell becsülni,

ezért közép- és felső vezetőink bérezése – székelyföldi viszonylatban mindenképp – magas, ami természetes, ha életpályamodellben is gondolkodunk. Hogy

itt fejlődjön, gyarapodjon a munkavállaló, anyagi, egzisztenciális szempontból is.

Viszont nem csak az anyagiak számítanak, hanem a biztonságos közérzet és a jövőkép is, hogy mondjuk húsz év múltán is el tudja-e képzelni magát valaki ennél a cégcsoportnál. Ez akkor is fontos, ha van, aki időközben elhagyja a céget, saját vállalkozást indít, vagy esetleg azért távozik, mert képességei szerint nem tudott felső vezetői szintre jutni. Ezek természetes dolgok, miként az is, hogy

tudatosan készülni kell a generációváltásra.

Viszont nagyon fontos a nyitottság is, az, hogy időben tudj érdemi döntéseket hozni, ha változnak a piaci körülmények, ha válság van, mint most a vírusjárvány idején. A 1990-es, de még a 2000-es években is a szakemberhiány volt a legnagyobb problémánk, ha sikerül kinevelni a szakembereket és megtartani, akkor felkészült egy vállalkozás a sikerre, de a túlélésre is.

– Az Arkum cégcsoportnak melyek a közép- és hosszútávú céljai? Mi várható, mi lesz a következő mérföldkő a csoport életében?

– Számunkra a legfontosabb most a generációváltás. Nemcsak tulajdonosi szinten, hanem a menedzsmentben is. Azok közül, akikkel kezdtem, sokan már nyugdíjasok. Az utánpótlás nélkülözhetetlen, mégpedig úgy, hogy alkalmasak legyenek élni az új informatikai vállalatirányítási rendszerek használatára, de azok megújítására is, ha szükséges – ez az egyik biztosíték. A másik a fejlődés képessége, a befektetések. Igaz, hogy gazdasági válság van, de ez újabb lehetőségeket is teremt; élni kell a különböző uniós és állami vállalkozásélénkítő programokkal, különben lépéshátrányba kerülhetünk.

Apropó generációváltás, amikor befektettem a turizmus-vendéglátásba, akkor már a lányom tudatosan választott ilyen szakirányú egyetemet, a közgazdasági egyetem mellet a turisztikai képzést is vállalta. A vejem automatizálási mérnök, ő is hozza azt a szintű szakmai felkészültséget és látásmódot, amely a befektetésekhez szükséges. Szóval

generációváltáskor az új tulajdonsok nem tisztségeket örökölnek, hanem képzettségük szerint foglalják el azokat. Előre „menekülünk”, azaz ez egy tudatosan épített folyamat.

– Természetesen, igyekszünk majd alkalmat és módot teremteni arra, hogy ne csak beszéljünk az ARKUM cégcsoportba érkező új generációról, hanem meg is lehessen ismerni őket.

(X – fizetett hirdetés)

A rovat további cikkei

2026. augusztus 13., csütörtök

Drón maradványait filmezték le turisták egy costinești-i strandon

Riasztást rendeltek el csütörtökön reggel az egyik costinești-i strandon, miután a turisták egy drón maradványait fedezték fel a tenger vizében, nagyon közel a parthoz. A hatóságok most intézkednek.

Drón maradványait filmezték le turisták egy costinești-i strandon
Hirdetés
2026. augusztus 13., csütörtök

Megkezdték a csernavodai atomerőmű 2-es reaktorának leállítását

A Nuclearelectrica csütörtök reggel megkezdte a csernavodai atomerőmű 2-es reaktorának ellenőrzött leállítását.

Megkezdték a csernavodai atomerőmű 2-es reaktorának leállítását
2026. augusztus 13., csütörtök

Szabadlábon védekezhet a Brassóban három turistát elgázoló sofőr

Szabadlábon védekezhet az a sofőr, aki kedd este Brassó belvárosában a járdára hajtva három turistát gázolt el – közölte a brassói ügyészség.

Szabadlábon védekezhet a Brassóban három turistát elgázoló sofőr
2026. augusztus 13., csütörtök

Benézett Romániába is mára virradóan az a harci drón, amely végül Ukrajnában robbanhatott fel

A hadsereg radarrendszere csütörtökön 1 óra 27 perckor drónokat észlelt az ukrán–román folyami határ közelében, az ukrajnai Izmajil térségében. A román légierő két F-16-os vadászgépe felszállt a Borcea 86-os légibázisról – közölte a védelmi minisztérium.

Benézett Romániába is mára virradóan az a harci drón, amely végül Ukrajnában robbanhatott fel
Hirdetés
2026. augusztus 12., szerda

Közös ivóvízhálózat-fejlesztést tervez Felsőboldogfalva és Székelyudvarhely

Társulási szerződést készül kötni Felsőboldogfalva és Székelyudvarhely a farcádi és a székelyudvarhelyi Lejtő utcai ivóvízhálózat bővítése és felújítása érdekében. A beruházásra pályázati forrást keresnének, az útfelújításról pedig csak később lehet szó.

Közös ivóvízhálózat-fejlesztést tervez Felsőboldogfalva és Székelyudvarhely
2026. augusztus 12., szerda

Nem marad áram nélkül Románia a csernavodai erőmű leállása után

Van elég tartalék az országos villamosenergia-rendszerben a csernavodai atomerőmű 2-es reaktorának leállása után kieső áram pótlására – tájékoztatott szerda este az energiaügyi minisztérium.

Nem marad áram nélkül Románia a csernavodai erőmű leállása után
2026. augusztus 12., szerda

Szakértő: túljutottunk az inflációs csúcson, ősszel tovább mérséklődhet a drágulás

Románia túljutott az inflációs csúcson, és az éves infláció ősszel 5,5 százalék körüli szintre, év végére akár 5 százalék közelébe is csökkenhet, ha az új kormány nem hoz árfelhajtó intézkedéseket – nyilatkozta Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó.

Szakértő: túljutottunk az inflációs csúcson, ősszel tovább mérséklődhet a drágulás
Hirdetés
2026. augusztus 12., szerda

Rövidebb lesz az augusztus 20-i tűzijáték Budapesten

Háromnapos rendezvénysorozattal készül a magyar kormány az augusztus 20-i nemzet ünnepre, amelyen rövidebb lesz a tűzijáték a szokásosnál – mondta Magyar Éva kormányszóvivő a programokat ismertető szerdai budapesti rendezvényen.

Rövidebb lesz az augusztus 20-i tűzijáték Budapesten
2026. augusztus 12., szerda

Csökkentik az iskolaigazgatók kötelező óraszámát

Rendkívüli ülésen szavazta meg a képviselőház az RMDSZ törvénytervezetét, amely heti 8 tanórára csökkenti az iskolaigazgatók és tanfelügyelők kötelező óraszámát, hogy több időt fordíthassanak az intézmények vezetésére és az ezzel járó feladatokra.

Csökkentik az iskolaigazgatók kötelező óraszámát
2026. augusztus 12., szerda

Háromszéki cégek: alig nőtt a forgalom, a létszám azonban csökkent 

Közel ezer emberrel foglalkoztatnak kevesebbet a háromszéki cégek, mint egy évvel korábban – elemezte a háromszéki gazdaság fő számait a Kovászna megyei Kereskedelmi Kamara elnöke, Edler András.

Háromszéki cégek: alig nőtt a forgalom, a létszám azonban csökkent 
Hirdetés