Az a cél, hogy a profit helyben hasznosuljon Pr-cikk

Az ARKUM cégcsoport neve gazdasági körökben jól hangzó brand, székelyföldi és erdélyi viszonylatban is. László János tulajdonos neve pedig még ismertebb, közösségi vállalásai miatt is. Vele beszélgetünk többek között arról is, hogy miként lehet megvalósítani egy jelentős cégcsoport vezetésében a generációváltást.

Támogatói tartalom

2021. április 16., 09:002021. április 16., 09:00

– Több mint 30 éve vállalkozik. Most már egy jelentős vagyonnal rendelkező cégcsoportról beszélünk, jó eredményekkel. De évtizedes távlatokban fontos kérdés, hogy honnan is indult ez az egész? Hogyan jutunk el az Arkum-csoportig?

– Egy vállalkozás indulásához ötlet kell és minimális tőke, illetve az abban való hit, hogy sikerülni fog. Meglesz az első alkalmazott, akit követnek az újabbak, akiknek az integrálása nagyon fontos, hiszen ettől is függ, hogy sikerül-e közülük vezetőt kinevelni. Formailag hiába indult be egy cég, annak erőt és tartalmat kell adni, a piacon helyet kell találni neki, illetve stratégiát kell építeni.

Egy bizonyos idő után, ha sikerült életképessé válni a humán erőforrás és a gazdasági erő szempontjából is, akkor érdemes megnézni, hogy az ún. profitot hová lehetne befektetni.

Mi az Imparral indultunk, amely kezdetben autóalkatrészek, kenőanyagok forgalmazásával foglalkozott, helyben. Lassan regionálissá váltunk, majd országos hálózattá bővültünk, és ez hozta meg annak lehetőségét, hogy újabb és újabb befektetések következzenek: turisztikai vállalkozások, médiavállalkozások, ingatlanfejlesztés, autókereskedelem, majd a mezőgazdaság, azaz halastavak.

Ami számomra fontos volt, hogy az új befektetések helyben vagy a szűkebb régióban valósuljanak meg, mert akkor azok a helyi közösséget szolgálják, többek között munkahelyteremtéssel is.

–  Milyen előkészítés vagy felkészülés kellett ahhoz, hogy az Impartól eltérő profilú területekre bemerészkedjen? Ez hogyan működött az Ön esetében?

– Úgy fogalmaznék, hogy adódtak különböző befektetési lehetőségek a régióban, én meg éltem ezekkel akkor is, ha eltértek az Impar tevékenységi területétől. És ugyanúgy építettem fel őket, mint az első cégem, az Impart.

– Csak teljesen más területen…

– Pontosan. De a modell ugyanaz volt: kompetens munkatársakat alkalmazni, majd megtalálni az új vállalkozás piacát a régióban.

2005-ben kristályosodott ki, hogy valamilyen módon ezeknek a cégeknek már érdemes egységes arculatot adni. Így született meg az ARKUM, mely összefogja ezeket a vállalkozásokat, közös brandként.

Az Arkum Invest a cégeink humán erőforrásait, azok marketingpolitikáját hangolja össze, illetve elkészíti a különböző gazdasági elemzéseket, tehát az Arkum Invest látja el a cégcsoport menedzsmentjét.

– Az első magyar nyelvű kereskedelmi rádió, a Príma Rádió is Önhöz köthető. A rádiót működtető cég hozta létre a Székelyudvarhelyen az Őszi Vásárt, illetve Prímapolgár-díjat is alapított. Ezek nem egészen gazdasági vállalkozások, inkább közösségépítési, nem profitorientált kezdeményezések. Miért tartotta fontosnak, hogy ezen a területen is vállalkozzon?

– 1996-ban székelyudvarhelyi önkormányzati képviselő, illetve a helyi vállalkozók szövetségének az elnöke lettem. Érdekelt a közélet, az akkori viszonyok szükségessé tették, hogy médiavállalkozással is támogassam azt az értékvilágot, amely hozzám közel áll, amelyben hiszek. Így születtek a médiavállalkozásaim: a Príma Rádió és az UdvarhelySzék hetilap.

– Székelyföldön jellemző probléma, hogy a 20–30 év alatt felépített vállalkozások tulajdonosai-vezetői gondban vannak a generációváltással. Bajban lehet az a vállalkozás, ahol nem készülnek tudatosan a tulajdonosok-vezetők utánpótlásáról. Ön is eléri lassan a nyugdíjas kort, foglalkoztatja Önt is ez a probléma?

– A cégcsoportnak 230–250 alkalmazottja van. Annak idején egyedül kezdtem, de fokozatosan sikerült kialakítani egy olyan motivált munkaközösséget, amelyből aztán megszülettek a jó vezetők és menedzserek. Persze, volt lemorzsolódás is, de ez természetes. Az viszont

tudatos volt, hogy a vállalataim operatív döntéseit önállóan tudják meghozni a vezetők akkor is, ha fontosabb kérdésekben én teszem föl a pontot az i-re. Ezeket a munkatársakat meg kell becsülni,

ezért közép- és felső vezetőink bérezése – székelyföldi viszonylatban mindenképp – magas, ami természetes, ha életpályamodellben is gondolkodunk. Hogy

itt fejlődjön, gyarapodjon a munkavállaló, anyagi, egzisztenciális szempontból is.

Viszont nem csak az anyagiak számítanak, hanem a biztonságos közérzet és a jövőkép is, hogy mondjuk húsz év múltán is el tudja-e képzelni magát valaki ennél a cégcsoportnál. Ez akkor is fontos, ha van, aki időközben elhagyja a céget, saját vállalkozást indít, vagy esetleg azért távozik, mert képességei szerint nem tudott felső vezetői szintre jutni. Ezek természetes dolgok, miként az is, hogy

tudatosan készülni kell a generációváltásra.

Viszont nagyon fontos a nyitottság is, az, hogy időben tudj érdemi döntéseket hozni, ha változnak a piaci körülmények, ha válság van, mint most a vírusjárvány idején. A 1990-es, de még a 2000-es években is a szakemberhiány volt a legnagyobb problémánk, ha sikerül kinevelni a szakembereket és megtartani, akkor felkészült egy vállalkozás a sikerre, de a túlélésre is.

– Az Arkum cégcsoportnak melyek a közép- és hosszútávú céljai? Mi várható, mi lesz a következő mérföldkő a csoport életében?

– Számunkra a legfontosabb most a generációváltás. Nemcsak tulajdonosi szinten, hanem a menedzsmentben is. Azok közül, akikkel kezdtem, sokan már nyugdíjasok. Az utánpótlás nélkülözhetetlen, mégpedig úgy, hogy alkalmasak legyenek élni az új informatikai vállalatirányítási rendszerek használatára, de azok megújítására is, ha szükséges – ez az egyik biztosíték. A másik a fejlődés képessége, a befektetések. Igaz, hogy gazdasági válság van, de ez újabb lehetőségeket is teremt; élni kell a különböző uniós és állami vállalkozásélénkítő programokkal, különben lépéshátrányba kerülhetünk.

Apropó generációváltás, amikor befektettem a turizmus-vendéglátásba, akkor már a lányom tudatosan választott ilyen szakirányú egyetemet, a közgazdasági egyetem mellet a turisztikai képzést is vállalta. A vejem automatizálási mérnök, ő is hozza azt a szintű szakmai felkészültséget és látásmódot, amely a befektetésekhez szükséges. Szóval

generációváltáskor az új tulajdonsok nem tisztségeket örökölnek, hanem képzettségük szerint foglalják el azokat. Előre „menekülünk”, azaz ez egy tudatosan épített folyamat.

– Természetesen, igyekszünk majd alkalmat és módot teremteni arra, hogy ne csak beszéljünk az ARKUM cégcsoportba érkező új generációról, hanem meg is lehessen ismerni őket.

(X – fizetett hirdetés)

A rovat további cikkei

2026. augusztus 21., péntek

Munkabeszüntetésre készülnek a bírósági és ügyészségi jegyzők

A bírósági és ügyészségi jegyzők szakszervezete azzal fenyegetőzik, hogy szeptember 1-jétől határozatlan időre megbénítja a romániai bíróságok és ügyészségek működését.

Munkabeszüntetésre készülnek a bírósági és ügyészségi jegyzők
Hirdetés
2026. augusztus 21., péntek

Hargita megye a világsajtóban: a The Guardian lap a Dolomitoknál is jobb úti célnak látja

A nemzetközi sajtó figyelmébe került Hargita megye: az egyik legismertebb brit lap, a The Guardian egy terjedelmes cikkben mutatta be a térséget, Erdély egyik látványos, de még kevésbé ismert úticéljaként.

Hargita megye a világsajtóban: a The Guardian lap a Dolomitoknál is jobb úti célnak látja
2026. augusztus 21., péntek

Feltehetően drónból származó roncsdarabot találtak a Fekete-tengerben

Feltehetően légi drónból származó roncsdarabot találtak pénteken a Fekete-tengerben, a Midia kikötő déli hullámtörő gátjától mintegy 25 méterre – közölte a védelmi minisztérium.

Feltehetően drónból származó roncsdarabot találtak a Fekete-tengerben
2026. augusztus 21., péntek

Tíz nap maradt több mint háromezer beruházás lezárására

Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök pénteken közölte, hogy az augusztus 31-i határidőig hátralévő tíz napban a helyreállítási tervbe (PNRR) foglalt több mint háromezer munkálat műszaki átadás-átvételét kell még lezárni.

Tíz nap maradt több mint háromezer beruházás lezárására
Hirdetés
2026. augusztus 21., péntek

Újraszabnák a pártok működésének szabályait, közvitára került a tervezet

Közvitára bocsátotta az Állandó Választási Hatóság (AEP) a politikai pártokról szóló új törvény tervezetét – jelentette be pénteken az intézmény elnöke, Adrian Țuțuianu.

Újraszabnák a pártok működésének szabályait, közvitára került a tervezet
2026. augusztus 21., péntek

A Sanitas szerint elfogadhatatlan az új bértörvény-tervezet, a sztrájkot is újraindíthatják

Elutasítja a Sanitas a közalkalmazotti bértörvény tervezetének csütörtökön nyilvánosságra került legújabb változatát, és arra kéri a parlamenti pártokat, hogy ne szavazzák meg a jogszabályjavaslatot – közölte pénteken a szakszervezeti szövetség.

A Sanitas szerint elfogadhatatlan az új bértörvény-tervezet, a sztrájkot is újraindíthatják
2026. augusztus 21., péntek

Romániában drágult a legtöbbet az üzemanyag, míg Magyarországon picit olcsóbb is lett

Az Európai Unióban 2026 júliusában éves összevetésben átlagosan 16,9 százalékkal emelkedett a személyi közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok ára; a tagállamok közül Romániában volt a legnagyobb a drágulás – közölte pénteken az Eurostat.

Romániában drágult a legtöbbet az üzemanyag, míg Magyarországon picit olcsóbb is lett
Hirdetés
2026. augusztus 21., péntek

Ismét elmaradt az ítélethirdetés Borbolyék perében

Akárcsak pár nappal ezelőtt, pénteken is elmaradt a jogerős ítélet kihirdetése a Borboly Csaba és 12 másik személy ellen indult büntetőperben. A Marosvásárhelyi Ítélőtábla még nem tudta előkészíteni a döntést, ezért későbbi időpontot jelölt ki.

Ismét elmaradt az ítélethirdetés Borbolyék perében
2026. augusztus 21., péntek

New Yorkban, az ENSZ közgyűlésén mond beszédet Románia elnöke

Nicușor Dan államelnök vezeti a román küldöttséget az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 81. közgyűlésének szeptemberben, New Yorkban szervezendő munkálatain – közölte pénteken az államelnöki hivatal.

New Yorkban, az ENSZ közgyűlésén mond beszédet Románia elnöke
Hirdetés