Az a cél, hogy a profit helyben hasznosuljon Pr-cikk

Az ARKUM cégcsoport neve gazdasági körökben jól hangzó brand, székelyföldi és erdélyi viszonylatban is. László János tulajdonos neve pedig még ismertebb, közösségi vállalásai miatt is. Vele beszélgetünk többek között arról is, hogy miként lehet megvalósítani egy jelentős cégcsoport vezetésében a generációváltást.

Támogatói tartalom

2021. április 16., 09:002021. április 16., 09:00

– Több mint 30 éve vállalkozik. Most már egy jelentős vagyonnal rendelkező cégcsoportról beszélünk, jó eredményekkel. De évtizedes távlatokban fontos kérdés, hogy honnan is indult ez az egész? Hogyan jutunk el az Arkum-csoportig?

– Egy vállalkozás indulásához ötlet kell és minimális tőke, illetve az abban való hit, hogy sikerülni fog. Meglesz az első alkalmazott, akit követnek az újabbak, akiknek az integrálása nagyon fontos, hiszen ettől is függ, hogy sikerül-e közülük vezetőt kinevelni. Formailag hiába indult be egy cég, annak erőt és tartalmat kell adni, a piacon helyet kell találni neki, illetve stratégiát kell építeni.

Egy bizonyos idő után, ha sikerült életképessé válni a humán erőforrás és a gazdasági erő szempontjából is, akkor érdemes megnézni, hogy az ún. profitot hová lehetne befektetni.

Mi az Imparral indultunk, amely kezdetben autóalkatrészek, kenőanyagok forgalmazásával foglalkozott, helyben. Lassan regionálissá váltunk, majd országos hálózattá bővültünk, és ez hozta meg annak lehetőségét, hogy újabb és újabb befektetések következzenek: turisztikai vállalkozások, médiavállalkozások, ingatlanfejlesztés, autókereskedelem, majd a mezőgazdaság, azaz halastavak.

Ami számomra fontos volt, hogy az új befektetések helyben vagy a szűkebb régióban valósuljanak meg, mert akkor azok a helyi közösséget szolgálják, többek között munkahelyteremtéssel is.

–  Milyen előkészítés vagy felkészülés kellett ahhoz, hogy az Impartól eltérő profilú területekre bemerészkedjen? Ez hogyan működött az Ön esetében?

– Úgy fogalmaznék, hogy adódtak különböző befektetési lehetőségek a régióban, én meg éltem ezekkel akkor is, ha eltértek az Impar tevékenységi területétől. És ugyanúgy építettem fel őket, mint az első cégem, az Impart.

– Csak teljesen más területen…

– Pontosan. De a modell ugyanaz volt: kompetens munkatársakat alkalmazni, majd megtalálni az új vállalkozás piacát a régióban.

2005-ben kristályosodott ki, hogy valamilyen módon ezeknek a cégeknek már érdemes egységes arculatot adni. Így született meg az ARKUM, mely összefogja ezeket a vállalkozásokat, közös brandként.

Az Arkum Invest a cégeink humán erőforrásait, azok marketingpolitikáját hangolja össze, illetve elkészíti a különböző gazdasági elemzéseket, tehát az Arkum Invest látja el a cégcsoport menedzsmentjét.

– Az első magyar nyelvű kereskedelmi rádió, a Príma Rádió is Önhöz köthető. A rádiót működtető cég hozta létre a Székelyudvarhelyen az Őszi Vásárt, illetve Prímapolgár-díjat is alapított. Ezek nem egészen gazdasági vállalkozások, inkább közösségépítési, nem profitorientált kezdeményezések. Miért tartotta fontosnak, hogy ezen a területen is vállalkozzon?

– 1996-ban székelyudvarhelyi önkormányzati képviselő, illetve a helyi vállalkozók szövetségének az elnöke lettem. Érdekelt a közélet, az akkori viszonyok szükségessé tették, hogy médiavállalkozással is támogassam azt az értékvilágot, amely hozzám közel áll, amelyben hiszek. Így születtek a médiavállalkozásaim: a Príma Rádió és az UdvarhelySzék hetilap.

– Székelyföldön jellemző probléma, hogy a 20–30 év alatt felépített vállalkozások tulajdonosai-vezetői gondban vannak a generációváltással. Bajban lehet az a vállalkozás, ahol nem készülnek tudatosan a tulajdonosok-vezetők utánpótlásáról. Ön is eléri lassan a nyugdíjas kort, foglalkoztatja Önt is ez a probléma?

– A cégcsoportnak 230–250 alkalmazottja van. Annak idején egyedül kezdtem, de fokozatosan sikerült kialakítani egy olyan motivált munkaközösséget, amelyből aztán megszülettek a jó vezetők és menedzserek. Persze, volt lemorzsolódás is, de ez természetes. Az viszont

tudatos volt, hogy a vállalataim operatív döntéseit önállóan tudják meghozni a vezetők akkor is, ha fontosabb kérdésekben én teszem föl a pontot az i-re. Ezeket a munkatársakat meg kell becsülni,

ezért közép- és felső vezetőink bérezése – székelyföldi viszonylatban mindenképp – magas, ami természetes, ha életpályamodellben is gondolkodunk. Hogy

itt fejlődjön, gyarapodjon a munkavállaló, anyagi, egzisztenciális szempontból is.

Viszont nem csak az anyagiak számítanak, hanem a biztonságos közérzet és a jövőkép is, hogy mondjuk húsz év múltán is el tudja-e képzelni magát valaki ennél a cégcsoportnál. Ez akkor is fontos, ha van, aki időközben elhagyja a céget, saját vállalkozást indít, vagy esetleg azért távozik, mert képességei szerint nem tudott felső vezetői szintre jutni. Ezek természetes dolgok, miként az is, hogy

tudatosan készülni kell a generációváltásra.

Viszont nagyon fontos a nyitottság is, az, hogy időben tudj érdemi döntéseket hozni, ha változnak a piaci körülmények, ha válság van, mint most a vírusjárvány idején. A 1990-es, de még a 2000-es években is a szakemberhiány volt a legnagyobb problémánk, ha sikerül kinevelni a szakembereket és megtartani, akkor felkészült egy vállalkozás a sikerre, de a túlélésre is.

– Az Arkum cégcsoportnak melyek a közép- és hosszútávú céljai? Mi várható, mi lesz a következő mérföldkő a csoport életében?

– Számunkra a legfontosabb most a generációváltás. Nemcsak tulajdonosi szinten, hanem a menedzsmentben is. Azok közül, akikkel kezdtem, sokan már nyugdíjasok. Az utánpótlás nélkülözhetetlen, mégpedig úgy, hogy alkalmasak legyenek élni az új informatikai vállalatirányítási rendszerek használatára, de azok megújítására is, ha szükséges – ez az egyik biztosíték. A másik a fejlődés képessége, a befektetések. Igaz, hogy gazdasági válság van, de ez újabb lehetőségeket is teremt; élni kell a különböző uniós és állami vállalkozásélénkítő programokkal, különben lépéshátrányba kerülhetünk.

Apropó generációváltás, amikor befektettem a turizmus-vendéglátásba, akkor már a lányom tudatosan választott ilyen szakirányú egyetemet, a közgazdasági egyetem mellet a turisztikai képzést is vállalta. A vejem automatizálási mérnök, ő is hozza azt a szintű szakmai felkészültséget és látásmódot, amely a befektetésekhez szükséges. Szóval

generációváltáskor az új tulajdonsok nem tisztségeket örökölnek, hanem képzettségük szerint foglalják el azokat. Előre „menekülünk”, azaz ez egy tudatosan épített folyamat.

– Természetesen, igyekszünk majd alkalmat és módot teremteni arra, hogy ne csak beszéljünk az ARKUM cégcsoportba érkező új generációról, hanem meg is lehessen ismerni őket.

(X – fizetett hirdetés)

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 27., hétfő

Több mint kétszáz gyorshajtót bírságoltak meg négy óra alatt a 15-ös országúton

Mindössze négy óra alatt 239 közlekedési szabálysértést állapítottak meg a Hargita megyei közlekedési rendőrök a 15-ös országúton tartott fokozott ellenőrzés során. A szabálytalanságok döntő többségét a gyorshajtás tette ki.

Több mint kétszáz gyorshajtót bírságoltak meg négy óra alatt a 15-ös országúton
Hirdetés
2026. július 27., hétfő

Sorra buktak le a szabályszegő sofőrök Hargita megyében

Alig néhány óra leforgása alatt három olyan sofőrt is kiszűrtek a Hargita megyei rendőrök, akik súlyosan veszélyeztették a közlekedés biztonságát.

Sorra buktak le a szabályszegő sofőrök Hargita megyében
2026. július 27., hétfő

Könnyítettek a Hargita megyei vidéki buszjáratokra kiírt közbeszerzés szigorú feltételein

A korábbi, eredménytelen közbeszerzések után új feltételekkel próbálják a fuvarozókat jelentkezésre bírni a Hargita megyei vidéki buszjáratok működtetésére. A szerződések idejét két évre csökkentették, és megszüntették az útvonalak csoportosítását.

Könnyítettek a Hargita megyei vidéki buszjáratokra kiírt közbeszerzés szigorú feltételein
2026. július 27., hétfő

Kiszámolták, mennyibe került Romániának a három drón lelövése

A román hadsereg három, az ország légterébe engedély nélkül behatoló drónt semmisített meg az elmúlt napokban, mindegyiket F–16-os vadászgépekről indított rakétákkal.

Kiszámolták, mennyibe került Romániának a három drón lelövése
Hirdetés
2026. július 27., hétfő

Véglegesítő vizsga: közel hat százalékkal javult az átmenési arány az óvások elbírálása után

Közzétették hétfőn a tanárok véglegesítő vizsgájának óvások elbírálása utáni végleges eredményeit.

Véglegesítő vizsga: közel hat százalékkal javult az átmenési arány az óvások elbírálása után
2026. július 27., hétfő

Kéthetes előrejelzés: szerencsések, akik eddig vártak a nyaralással

Elkészült a következő kéthetes, július 27. és augusztus 9. közötti időszak időjárási előrejelzése. Nagyon úgy tűnik, visszakapjuk a nyarat az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfői jelentése szerint.

Kéthetes előrejelzés: szerencsések, akik eddig vártak a nyaralással
2026. július 27., hétfő

Facebook-köztársaság, TikTok-nemzedék és a figyelemért vívott háború

Miközben egyes országok tiltani próbálják a közösségi médiát a fiataloknak, máshol már választásokat nyernek a platformokon. A Tusványos egyik múlt heti médiapanelje a jövő nyilvánosságáról és a figyelem új gazdaságáról szólt.

Facebook-köztársaság, TikTok-nemzedék és a figyelemért vívott háború
Hirdetés
2026. július 27., hétfő

Jelezzünk vagy sem? – vitatott kérdést tisztázott a közlekedési rendőrség

A körforgalomban való közlekedés gyakran okoz nehézséget a járművezetőknek, az egyik leggyakoribb dilemma pedig, hogy kell-e indexelni a kereszteződésbe való behajtáskor. A rendőrség videóban adott egyértelmű választ.

Jelezzünk vagy sem? – vitatott kérdést tisztázott a közlekedési rendőrség
2026. július 27., hétfő

Székelyföld teljes területét érinti a mai viharriasztás

Zivatarokra és szélre figyelmeztető sárga jelzésű riasztásokat adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia több megyéjére.

Székelyföld teljes területét érinti a mai viharriasztás
2026. július 27., hétfő

Ismét drón hatolt be Románia légterébe, de ezúttal nem kellett lelőni

A védelmi minisztérium radarrendszere hétfőn egy drónt észlelt, amely Sulinától keletre behatolt Románia légterébe. A helyzet megfigyelésére 8 óra 53 perckor két F-16-os vadászgép szállt fel a fetești 86-os légi támaszpontról.

Ismét drón hatolt be Románia légterébe, de ezúttal nem kellett lelőni
Hirdetés