
Nem mindenhol működik olajozottan a rendszer. A környezetőrség több olyan boltot talált, ahol meg sem volt szervezve a palackvisszaváltás.
Fotó: Bálint Eszter
Több mint kilenc hónappal az italcsomagolások betétdíjas visszaváltó rendszerének bevezetése után is akadnak még olyan boltok, amelyek nem váltják vissza a palackokat. A környezetőrség munkatársai több ilyet is találtak a Hargita megyei kereskedelmi egységek körében július és augusztus során elvégzett ellenőrzéseik során.
2024. augusztus 27., 21:032024. augusztus 27., 21:03
Múlt év novemberének végén vezették be Romániában az italcsomagolások betétdíjas visszaváltó rendszerét, de úgy tűnik, egyes boltokban ennyi idő sem volt elég a palackvisszaváltás megszervezésére. Egy országos akció részeként a Hargita Megyei Környezetőrség 90 kereskedelmi egységben vizsgálta meg szerte a megyében, hogy megfelelően működik-e a rendszer, és több olyat is találtak, ahol egyáltalán nem váltották vissza az italcsomagolásokat.
Amint arról Domokos Szilárd, a Hargita Megyei Környezetőrség helyettes vezetője tájékoztatta a Székelyhont, az általuk ellenőrzött kereskedelmi egységek között 8 olyant találtak, ahol nem volt megszervezve a visszaváltás, azaz ezekben egyáltalán nem működött a rendszer.
– közölte Domokos Szilárd.
Fotó: Bálint Eszter
Alapvetően nem találtak nagy problémákat az ellenőrzés során, igaz, többnyire a nagyobb boltokat, bolthálózatok kirendeltségeit ellenőrizték, de voltak köztük kisebb helyi üzletek is, ezek közül került az említett 8 egység is. Noha erről statisztikai adatok nincsenek, de a megyei környezetőrség helyettes vezetője szerint
De vannak még problémák, kaptak is bejelentéseket – igaz, nem sokat – a lakosság és a cégek részéről egyaránt – mondta el.
Fotó: Borbély Fanni
A lakossági panaszok leggyakrabban arról szólnak, hogy egyes üzletekben nem, vagy a nap nem minden részében veszik át az üveg- és pillepalackokat, illetve a fém italosdobozokat. Ez általában helyi probléma még egy üzlethálózat esetében is, nem cégpolitika. Azt tudni kell – folytatta Domokos Szilárd –, hogy a problémák egy része a fogyasztóvédelem hatáskörébe tartozik:
Gyakori az is, hogy a visszaváltó automaták meghibásodnak vagy megtelnek és az emberek pillepalackokkal teli szatyrokkal, zsákokkal vándorolnak egyik boltból a másikba, működő automatát keresve. Ilyen jellegű panaszt nem kaptak, de ha valahol van automata, csak nem működik, az szintén a fogyasztóvédelem hatáskörébe tartozó panasz – válaszolta kérdésünkre Domokos Szilárd.
Fotó: László Ildikó
Előfordultak olyan esetek is – és ezek miatt üzletektől kapott panaszt a környezetőrség –, amikor egy bolt önhibáján kívül kell szüneteltesse a visszaváltást: volt olyan bolt, ahonnan annyira megkésve szállították el a RetuRO (a visszaváltási rendszert adminisztráló társaság) munkatársai az összegyűlt italcsomagolásokat, hogy a kereskedelmi egység addig fel kellett függessze a visszaváltást, mert már nem volt ahol elraktározza az üres palackokat.
És amikor egy alkalmazott elkezdi számolni, megtörténik, hogy átcsúszik egy-egy ilyen csomagolóanyag, és azt persze nem fizetik ki a boltnak. Ezek a kereskedők panaszai” – elevenített fel néhány panaszt a megyei környezetőrség helyettes vezetője.
Fotó: Borbély Fanni
Ezért is jó – fűzte hozzá –, ha a kisebb boltok élnek a társulás lehetőségével és közösen hoznak létre automatával ellátott visszaváltópontot. Hargita megyében ilyenre nem tud példát, de olyanra igen, hogy az önkormányzat szerzett be egy automatát, amelyet használhatnak a község lakói.
– mondta Domokos Szilárd.
Fotó: Borbély Fanni
Kitért ugyanakkor arra is, hogy mivel az önkormányzatoknak kötelezettségei vannak a szelektív hulladékgazdálkodást tekintve, az adott település vezetősége számára is hasznos lehet egy ilyen beruházás, ugyanis így az italcsomagolás is szelektíven begyűjtött hulladékká válik, és ez beleszámít a kvótába.
A képviselőház szerdai ülésén döntő házként elfogadta az alapélelmiszerek árréskorlátozását december 31-éig meghosszabbító jogszabálytervezetet.
A TAROM légitársaság adóssága megközelíti a 930 millió lejt és 105 millió lejjel meghaladja a teljes vagyonát, a tavalyi évet pedig 186 millió lejes veszteséggel zárta.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szerdán az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) az ország 14 megyéjében.
Erősödött szerdán a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,42 banival (0,08 százalékkal) 5,2344 lejre csökkent a keddi 5,2386 lejről.
A kiskérődző-pestis miatt nem lehet Maros megyéből az uniós országokba exportálni a bárány- és juhhúst, nem lehet a megyéből kivinni az állatokat, és az áthaladó állatszállítókat is le kell fertőtleníteni. Ez utóbbit a rendőrség ellenőrzi.
Az Európai Unióban 2025-ben 0,1 százalékponttal, 6 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán.
Idén áprilisban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában, a halálozások száma az 1,8-szorosa volt az élve születésekének.
A Zsögödben észlelt medvékről is szó esett a csíkszeredai önkormányzati képviselők rendkívüli ülésén szerdán, a tanácsosok egy digitális fejlesztési projekt és a Szabadság téri tömbházak hőszigetelésének aktualizált költségvetését is jóváhagyták.
Szerdán folytatódik az érettségi vizsga szóbeli szakasza a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok anyanyelvi kommunikációs készségeinek a felmérésével.
1 hozzászólás