
Fotó: Haáz Vince
Két új projektet indított Marosvásárhelyen az Alpha Transilvana Alapítvány a segítő szakmában dolgozó szakembereknek, valamint az 1 és 6 éves kor közötti gyerekekkel foglalkozó pedagógusoknak. Az előbbi a szakmai kiégést hivatott megelőzni, míg a második az autizmus korai jeleit segít felismertetni.
2021. október 04., 18:372021. október 04., 18:37
A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal szociális osztályának támogatásával húsz segítő szakmában dolgozó személy vesz részt a december 31-ig tartó, A kiégéstől a pozitív érzelmekig elnevezésű projektben. Ők az Alpha Transilvana Alapítvány munkatársai, akik sajátos igényű személyekkel, gyerekekkel, fiatal felnőttekkel dolgoznak, és gyakran szembesülnek a pszichoszociális stresszorok széles skálájával, ezért
A program során megtanulják felismerni azokat a helyzeteket, amelyek a szakmai kiégéshez vezetnek, kezelni a munkahelyi stresszt, az ehhez szükséges adottságokat fejleszteni. Stresszkezelő tréningeken vesznek részt, relaxációs technikákat sajátítanak el.
Ugyancsak októberben indult és az év végéig tart a városháza szociális osztályának támogatásával és a Maros megyei tanfelügyelőséggel együttműködve szervezett, az autizmus korai felismerésének elősegítését célzó programsorozat, amelynek célcsoportja a bölcsődék és óvodák munkatársai.
A korai diagnózis és a korai gyógyuláshoz való hozzáférés megkönnyíti a tünetek enyhítését, és lehetővé teszi a gyermekek számára, hogy
Az Alpha Transilvana Alapítvány szakemberei tájékoztatják az óvodapedagógusokat az autizmusról és az autizmus spektrum zavarairól, annak korai jeleiről, a hatékony csoportmunka stratégiákról, arról, hogy mennyire fontos az autizmussal élő gyermekek integrálása az általános oktatásba.
A program során ezer marosvásárhelyi, 1 és 6 év közötti gyereket mérnek fel, megvizsgálva az interakcióra, a nonverbális kommunikációra és az érzelmi rezonanciára való képességét.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!