
Elhanyagolttá válhat a Szent Anna-tó is, ha kiveszik a civil szervezetek kezéből a gondnokságot. Archív
Fotó: Sándor Csilla
A természetvédelmi területeket, a védett fajok élőhelyeit féltik a Hargita megyei zöldek, miután a kormány sürgősségi rendelettel módosította a természetvédelmi területek kezeléséről szóló szabályozást. A természetvédők és a Natura 2000-es területeket kezelő civil szervezetek attól tartanak, hogy az állam nem lesz megfelelő gondnoka ezeknek a területeknek.
2018. augusztus 09., 20:392018. augusztus 09., 20:39
2018. augusztus 09., 20:402018. augusztus 09., 20:40
„Fekete csütörtökként tartjuk számon mi természetvédők azt a napot, amelyen a kormány a 75-ös számú sürgősségi kormányrendelettel módosította a természetvédelmi területek kezelésére vonatkozó szabályozást. Ez a változtatás pedig nagy valószínűséggel a védett területek helyzetének a romlását fogja okozni, hiszen
– adott hangot elégedetlenségének Potozky László, a Polgár-Társ Alapítvány igazgatója. Az alapítvány csíkszeredai székhelyén tartott csütörtöki sajtótájékoztatón jelen volt több Hargita megyei természetvédelmi terület gondnoka is, akik szintén a sürgősségi kormányrendelet várható negatív következményeire hívták fel a figyelmet.
Kifogásolták, hogy a jogszabályt úgy módosították, hogy a döntés folyamatába nem vonták be az érintetteket. „Ha kiveszik a gondnokságot a civil szerveztek kezéből, akkor annak a természet, a védett fajok látják majd kárát, például azért, mert
– fogalmazott Potozky.
Hadâmbaș Gabriel, a Szent Anna-tó és a Mohos-tőzegláp rezervátumának igazgatója szerint a változtatások következménye a leghamarabb Hargita megyében a Szent Anna-tónál lesz megtapasztalható. A turisták által nagyon gyakran látogatott helyen ugyanis rendszeresen nagy mennyiségű szemét halmozódik fel, amelyet eddig a terület gondozói gyűjtöttek össze. Kétséges azonban, hogy ezt a munkát az állami alkalmazottak is el fogják végezni.
Imecs István, az Accent Geoökológiai Szervezet vezetője szerint a jogszabály módosításának következtében több civil szervezet is megszűnhet, ráadásul
„Országos szinten 1100 személy dolgozott ilyen területen, de ideális lenne 2–3 ezer személy, ehhez képest úgy tudjuk, ennél jóval kevesebb alkalmazottja lesz annak a hatóságnak, amelyik átveszi a területkezelői feladatokat” – mondta.
Isán Csongor, a Zöldfolyosó Egyesület elnöke, a Nagygalambfalván lévő természetvédelmi területek gondnoka kiemelte, eddig a román állam nem fektetett bele semmit a területek kezelési terveinek elkészítésébe, a területek gondozásába. Domokos Péter, a Pogány-havas Kistérségi Társulás részéről pedig arról beszélt, hogy
Helyzetük azért is különleges, mert az egyesület tagjai csíkszéki önkormányzatok, azaz állami intézmények.
A sürgősségi kormányrendelettel kizárták a civil szervezeteket az ügykezelői jogkörök gyakorlásából, és a két éve létrehozott Természetvédelmi Területek Országos Hatóságára (ANANP) bízták a gondnokságot, amelynek egyelőre nincsen elegendő alkalmazottja és nincsenek területi kirendeltségei. Szép Róbert államtitkár, a környezetőrség helyettes főbiztosa szerint
Szép Róbert kifejtette, az ANANP működését szabályozó kormányrendeletbe valószínűleg belefoglalják a köz- és magánszféra együttműködésére vonatkozó előírásokat, ez pedig lehetőséget ad a civileknek tevékenységük folytatására.
A Hargita megyei tűzoltók összesen 18 sürgősségi esethez vonultak ki a hét első két napján, miközben 16 Ro-Alert figyelmeztetést is kiadtak a településeken megjelenő medvék miatt.
Két órára felfüggesztik tevékenységüket csütörtökön az ország igazságügyi orvosszakértői és a törvényszéki orvostani szolgálatok munkatársai. A tiltakozó akcióhoz a Hargita Megyei Törvényszéki Orvostani Szolgálat is csatlakozik.
A képviselőház szerdai ülésén döntő házként elfogadta az alapélelmiszerek árréskorlátozását december 31-éig meghosszabbító jogszabálytervezetet.
A TAROM légitársaság adóssága megközelíti a 930 millió lejt és 105 millió lejjel meghaladja a teljes vagyonát, a tavalyi évet pedig 186 millió lejes veszteséggel zárta.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szerdán az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) az ország 14 megyéjében.
Erősödött szerdán a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,42 banival (0,08 százalékkal) 5,2344 lejre csökkent a keddi 5,2386 lejről.
A kiskérődző-pestis miatt nem lehet Maros megyéből az uniós országokba exportálni a bárány- és juhhúst, nem lehet a megyéből kivinni az állatokat, és az áthaladó állatszállítókat is le kell fertőtleníteni. Ez utóbbit a rendőrség ellenőrzi.
Az Európai Unióban 2025-ben 0,1 százalékponttal, 6 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán.
Idén áprilisban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában, a halálozások száma az 1,8-szorosa volt az élve születésekének.
szóljon hozzá!