
Elhanyagolttá válhat a Szent Anna-tó is, ha kiveszik a civil szervezetek kezéből a gondnokságot. Archív
Fotó: Sándor Csilla
A természetvédelmi területeket, a védett fajok élőhelyeit féltik a Hargita megyei zöldek, miután a kormány sürgősségi rendelettel módosította a természetvédelmi területek kezeléséről szóló szabályozást. A természetvédők és a Natura 2000-es területeket kezelő civil szervezetek attól tartanak, hogy az állam nem lesz megfelelő gondnoka ezeknek a területeknek.
2018. augusztus 09., 20:392018. augusztus 09., 20:39
2018. augusztus 09., 20:402018. augusztus 09., 20:40
„Fekete csütörtökként tartjuk számon mi természetvédők azt a napot, amelyen a kormány a 75-ös számú sürgősségi kormányrendelettel módosította a természetvédelmi területek kezelésére vonatkozó szabályozást. Ez a változtatás pedig nagy valószínűséggel a védett területek helyzetének a romlását fogja okozni, hiszen
– adott hangot elégedetlenségének Potozky László, a Polgár-Társ Alapítvány igazgatója. Az alapítvány csíkszeredai székhelyén tartott csütörtöki sajtótájékoztatón jelen volt több Hargita megyei természetvédelmi terület gondnoka is, akik szintén a sürgősségi kormányrendelet várható negatív következményeire hívták fel a figyelmet.
Kifogásolták, hogy a jogszabályt úgy módosították, hogy a döntés folyamatába nem vonták be az érintetteket. „Ha kiveszik a gondnokságot a civil szerveztek kezéből, akkor annak a természet, a védett fajok látják majd kárát, például azért, mert
– fogalmazott Potozky.
Hadâmbaș Gabriel, a Szent Anna-tó és a Mohos-tőzegláp rezervátumának igazgatója szerint a változtatások következménye a leghamarabb Hargita megyében a Szent Anna-tónál lesz megtapasztalható. A turisták által nagyon gyakran látogatott helyen ugyanis rendszeresen nagy mennyiségű szemét halmozódik fel, amelyet eddig a terület gondozói gyűjtöttek össze. Kétséges azonban, hogy ezt a munkát az állami alkalmazottak is el fogják végezni.
Imecs István, az Accent Geoökológiai Szervezet vezetője szerint a jogszabály módosításának következtében több civil szervezet is megszűnhet, ráadásul
„Országos szinten 1100 személy dolgozott ilyen területen, de ideális lenne 2–3 ezer személy, ehhez képest úgy tudjuk, ennél jóval kevesebb alkalmazottja lesz annak a hatóságnak, amelyik átveszi a területkezelői feladatokat” – mondta.
Isán Csongor, a Zöldfolyosó Egyesület elnöke, a Nagygalambfalván lévő természetvédelmi területek gondnoka kiemelte, eddig a román állam nem fektetett bele semmit a területek kezelési terveinek elkészítésébe, a területek gondozásába. Domokos Péter, a Pogány-havas Kistérségi Társulás részéről pedig arról beszélt, hogy
Helyzetük azért is különleges, mert az egyesület tagjai csíkszéki önkormányzatok, azaz állami intézmények.
A sürgősségi kormányrendelettel kizárták a civil szervezeteket az ügykezelői jogkörök gyakorlásából, és a két éve létrehozott Természetvédelmi Területek Országos Hatóságára (ANANP) bízták a gondnokságot, amelynek egyelőre nincsen elegendő alkalmazottja és nincsenek területi kirendeltségei. Szép Róbert államtitkár, a környezetőrség helyettes főbiztosa szerint
Szép Róbert kifejtette, az ANANP működését szabályozó kormányrendeletbe valószínűleg belefoglalják a köz- és magánszféra együttműködésére vonatkozó előírásokat, ez pedig lehetőséget ad a civileknek tevékenységük folytatására.
Konkrét intézkedésekkel kell védeni a pedagógusok tekintélyét és az iskolai biztonságot, a tanároknak pedig tudniuk kell, hogy számíthatnak az intézmények támogatására, ha munkájuk során bántalmazzák őket – jelentette ki az oktatási miniszter.
A munkába önként visszatérő szülők a gyermek életkorától függően további három vagy hat hónapig megkaphatnák a gyermekgondozási díjat, a két év alatti gyermeket nevelő anyákat pedig mentesítenék az egészségbiztosítási járulék (CASS) fizetése alól.
Mi a feladata egy történelmi filmnek, milyen várt és váratlan hatásai voltak a Hunyadi-filmsorozatnak? – többek között erről is beszélt Bán János, írói nevén Bán Mór, a film alapjául szolgáló történelmi regényciklus szerzője Sepsiszentgyörgyön.
A nyugdíjak inflációhoz igazítása, az új közalkalmazotti bértörvény kidolgozása és a minimálbér 12 havonta történő felülvizsgálata is szerepel a Luca Niculescu-kormány 2026-2028-as programjában.
Hétfőn és kedden hallgatják meg a parlamenti szakbizottságok a Luca Niculescu-kormány miniszterjelöltjeit, az új kabinet beiktatásáról pedig kedden 14 órától kezdődő együttes ülésén szavaz a képviselőház és a szenátus.
Elvileg ugyan számos helyi adó és illeték kifizethető online, a gyakorlatban sok településen a virtuális ügyfélszolgálati ablakig sem jut el az adófizető, az ablak ugyanis nem létezik. Sok pénzt veszíthetnek ez miatt az önkormányzatok.
Nagy volt az érdeklődés a pénzügyminisztérium csütörtöki állampapír-aukcióján: a befektetők a meghirdetett összeg ötszörösére, mintegy 2,5 milliárd lejre nyújtottak be ajánlatot – számolt be Facebook-oldalán Alexandru Nazare.
Székelyföldi értékmentőket és értékteremtőket tüntettek ki Orbán Balázs-díjjal Marosvásárhelyen. Bocskay Vince szovátai szobrászművész, Vargha Mihály sepsiszentgyörgyi intézményvezető és dr. Bernád Rita Magdolna levéltáros vette át az elismerést.
Luca Niculescu csütörtök este kijelentette, hogy 2027-ben nem szeretne adókat emelni, de erre addig nem tehet ígéretet, amíg nem ismeri pontosan a költségvetés helyzetét.
Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök csütörtökön benyújtotta a parlamentnek az általa javasolt kormány névsorát és a kormányprogramot. A kabinet 17 miniszterből áll, közülük ketten tárca nélküli, külön feladatkörrel megbízott miniszterek.
szóljon hozzá!