
Elhanyagolttá válhat a Szent Anna-tó is, ha kiveszik a civil szervezetek kezéből a gondnokságot. Archív
Fotó: Sándor Csilla
A természetvédelmi területeket, a védett fajok élőhelyeit féltik a Hargita megyei zöldek, miután a kormány sürgősségi rendelettel módosította a természetvédelmi területek kezeléséről szóló szabályozást. A természetvédők és a Natura 2000-es területeket kezelő civil szervezetek attól tartanak, hogy az állam nem lesz megfelelő gondnoka ezeknek a területeknek.
2018. augusztus 09., 20:392018. augusztus 09., 20:39
2018. augusztus 09., 20:402018. augusztus 09., 20:40
„Fekete csütörtökként tartjuk számon mi természetvédők azt a napot, amelyen a kormány a 75-ös számú sürgősségi kormányrendelettel módosította a természetvédelmi területek kezelésére vonatkozó szabályozást. Ez a változtatás pedig nagy valószínűséggel a védett területek helyzetének a romlását fogja okozni, hiszen
– adott hangot elégedetlenségének Potozky László, a Polgár-Társ Alapítvány igazgatója. Az alapítvány csíkszeredai székhelyén tartott csütörtöki sajtótájékoztatón jelen volt több Hargita megyei természetvédelmi terület gondnoka is, akik szintén a sürgősségi kormányrendelet várható negatív következményeire hívták fel a figyelmet.
Kifogásolták, hogy a jogszabályt úgy módosították, hogy a döntés folyamatába nem vonták be az érintetteket. „Ha kiveszik a gondnokságot a civil szerveztek kezéből, akkor annak a természet, a védett fajok látják majd kárát, például azért, mert
– fogalmazott Potozky.
Hadâmbaș Gabriel, a Szent Anna-tó és a Mohos-tőzegláp rezervátumának igazgatója szerint a változtatások következménye a leghamarabb Hargita megyében a Szent Anna-tónál lesz megtapasztalható. A turisták által nagyon gyakran látogatott helyen ugyanis rendszeresen nagy mennyiségű szemét halmozódik fel, amelyet eddig a terület gondozói gyűjtöttek össze. Kétséges azonban, hogy ezt a munkát az állami alkalmazottak is el fogják végezni.
Imecs István, az Accent Geoökológiai Szervezet vezetője szerint a jogszabály módosításának következtében több civil szervezet is megszűnhet, ráadásul
„Országos szinten 1100 személy dolgozott ilyen területen, de ideális lenne 2–3 ezer személy, ehhez képest úgy tudjuk, ennél jóval kevesebb alkalmazottja lesz annak a hatóságnak, amelyik átveszi a területkezelői feladatokat” – mondta.
Isán Csongor, a Zöldfolyosó Egyesület elnöke, a Nagygalambfalván lévő természetvédelmi területek gondnoka kiemelte, eddig a román állam nem fektetett bele semmit a területek kezelési terveinek elkészítésébe, a területek gondozásába. Domokos Péter, a Pogány-havas Kistérségi Társulás részéről pedig arról beszélt, hogy
Helyzetük azért is különleges, mert az egyesület tagjai csíkszéki önkormányzatok, azaz állami intézmények.
A sürgősségi kormányrendelettel kizárták a civil szervezeteket az ügykezelői jogkörök gyakorlásából, és a két éve létrehozott Természetvédelmi Területek Országos Hatóságára (ANANP) bízták a gondnokságot, amelynek egyelőre nincsen elegendő alkalmazottja és nincsenek területi kirendeltségei. Szép Róbert államtitkár, a környezetőrség helyettes főbiztosa szerint
Szép Róbert kifejtette, az ANANP működését szabályozó kormányrendeletbe valószínűleg belefoglalják a köz- és magánszféra együttműködésére vonatkozó előírásokat, ez pedig lehetőséget ad a civileknek tevékenységük folytatására.
A közigazgatási átszervezésnek, amely a székelyföldi községek településszerkezetét megváltoztatná, van jobb alternatívája is: az együttműködés, a tudásmegosztás – jelentette ki csütörtökön Tamás Sándor Kovászna Megye Tanácsának elnöke.
A lakossági adók akár 50 százalékos csökkentésével ösztönözné a kormány az önkéntes település-összevonásokat – jelentette be csütörtökön Buzăuban Alexandru Stoica fejlesztési miniszter.
Személyes interjún választják ki azokat, akik a marosvásárhelyi rendőrségen szeretnének önkénteskedni. A jelentkezőket november 16-tól várják.
Őrizetbe vettek egy 46 éves férfit, aki arra buzdította Călin Georgescu támogatóit, hogy hatoljanak be a bukaresti fogdába, végezzenek az ott dolgozókkal, és helikopterrel szabadítsák ki a volt államfőjelöltet.
Féléves felkészülési időszakot vezetnének be az új Hargita megyei hulladékgazdálkodási rendszerben. Ebben az átmeneti időszakban egységes díjszabás lenne érvényben: vidéken személyenként havi 21 lej, városi környezetben pedig 26 lej.
Decemberben újraindítja belföldi járatait Romániában a Wizz Air – írja az economedia.ro beszámolója nyomán az MTI.
Huszonkét diákot szállítottak kórházba csütörtökön a Neamț megyei Szabófalván, miután egy hatodik osztály több tanulója fejfájásra, torokirritációra és szédülésre panaszkodott.
A bruttó átlagbér 9532 lej volt idén szeptemberben Romániában. Ami pedig a 2025-ös éves átlagot illeti, az EU-ban nem Románia az utolsó, sőt még az utolsó három között sincs. Jól élünk, csak nem vettük észre?
Heves esőzésekre és erős szélre figyelmeztető riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A hét végén jelentősen lehűl az idő.
szóljon hozzá!