
Elhanyagolttá válhat a Szent Anna-tó is, ha kiveszik a civil szervezetek kezéből a gondnokságot. Archív
Fotó: Sándor Csilla
A természetvédelmi területeket, a védett fajok élőhelyeit féltik a Hargita megyei zöldek, miután a kormány sürgősségi rendelettel módosította a természetvédelmi területek kezeléséről szóló szabályozást. A természetvédők és a Natura 2000-es területeket kezelő civil szervezetek attól tartanak, hogy az állam nem lesz megfelelő gondnoka ezeknek a területeknek.
2018. augusztus 09., 20:392018. augusztus 09., 20:39
2018. augusztus 09., 20:402018. augusztus 09., 20:40
„Fekete csütörtökként tartjuk számon mi természetvédők azt a napot, amelyen a kormány a 75-ös számú sürgősségi kormányrendelettel módosította a természetvédelmi területek kezelésére vonatkozó szabályozást. Ez a változtatás pedig nagy valószínűséggel a védett területek helyzetének a romlását fogja okozni, hiszen
– adott hangot elégedetlenségének Potozky László, a Polgár-Társ Alapítvány igazgatója. Az alapítvány csíkszeredai székhelyén tartott csütörtöki sajtótájékoztatón jelen volt több Hargita megyei természetvédelmi terület gondnoka is, akik szintén a sürgősségi kormányrendelet várható negatív következményeire hívták fel a figyelmet.
Kifogásolták, hogy a jogszabályt úgy módosították, hogy a döntés folyamatába nem vonták be az érintetteket. „Ha kiveszik a gondnokságot a civil szerveztek kezéből, akkor annak a természet, a védett fajok látják majd kárát, például azért, mert
– fogalmazott Potozky.
Hadâmbaș Gabriel, a Szent Anna-tó és a Mohos-tőzegláp rezervátumának igazgatója szerint a változtatások következménye a leghamarabb Hargita megyében a Szent Anna-tónál lesz megtapasztalható. A turisták által nagyon gyakran látogatott helyen ugyanis rendszeresen nagy mennyiségű szemét halmozódik fel, amelyet eddig a terület gondozói gyűjtöttek össze. Kétséges azonban, hogy ezt a munkát az állami alkalmazottak is el fogják végezni.
Imecs István, az Accent Geoökológiai Szervezet vezetője szerint a jogszabály módosításának következtében több civil szervezet is megszűnhet, ráadásul
„Országos szinten 1100 személy dolgozott ilyen területen, de ideális lenne 2–3 ezer személy, ehhez képest úgy tudjuk, ennél jóval kevesebb alkalmazottja lesz annak a hatóságnak, amelyik átveszi a területkezelői feladatokat” – mondta.
Isán Csongor, a Zöldfolyosó Egyesület elnöke, a Nagygalambfalván lévő természetvédelmi területek gondnoka kiemelte, eddig a román állam nem fektetett bele semmit a területek kezelési terveinek elkészítésébe, a területek gondozásába. Domokos Péter, a Pogány-havas Kistérségi Társulás részéről pedig arról beszélt, hogy
Helyzetük azért is különleges, mert az egyesület tagjai csíkszéki önkormányzatok, azaz állami intézmények.
A sürgősségi kormányrendelettel kizárták a civil szervezeteket az ügykezelői jogkörök gyakorlásából, és a két éve létrehozott Természetvédelmi Területek Országos Hatóságára (ANANP) bízták a gondnokságot, amelynek egyelőre nincsen elegendő alkalmazottja és nincsenek területi kirendeltségei. Szép Róbert államtitkár, a környezetőrség helyettes főbiztosa szerint
Szép Róbert kifejtette, az ANANP működését szabályozó kormányrendeletbe valószínűleg belefoglalják a köz- és magánszféra együttműködésére vonatkozó előírásokat, ez pedig lehetőséget ad a civileknek tevékenységük folytatására.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
szóljon hozzá!