Hirdetés
Hirdetés

Aszály, árvíz, kánikula, mindezek már Székelyföldön is

Az elhangzottak alapján Kézdivásárhely és környékére leginkább a szárazság, a kánikula és az árvíz jelenthet veszélyforrást •  Fotó: Dénes Botond/Kézdivásárhely Önkormányzata

Az elhangzottak alapján Kézdivásárhely és környékére leginkább a szárazság, a kánikula és az árvíz jelenthet veszélyforrást

Fotó: Dénes Botond/Kézdivásárhely Önkormányzata

Kovászna megye a krumpli egyik hazája, azonban a mezőgazdaságot rendkívül érzékenyen érinti az utóbbi időben egyre gyakoribbá váló aszály. Kézdivásárhelyre és annak környékére leginkább a szárazság, a kánikula és az árvíz jelenthet veszélyt.

Bartha Zsófia

2025. március 25., 18:512025. március 25., 18:51

A klímaváltozás jelenségével, annak hatásaival egyre gyakrabban szembesülünk. Ennek a társadalomra, a lakosságra kiható következményeit – aszály, árvíz, kánikula – vizsgálja az a nagyszabású projekt, amelyet kedden mutattak be Kézdivásárhelyen.

Hirdetés

Vészhelyzeti kockázatkezelési stratégiák kidolgozását tűzte ki célul a CLIMAAX (Climate Risk and Vulnerability Assessment Framework and Toolbox) pályázat részeként megvalósuló KÉZDI_adapt elnevezésű projekt. Tulajdonképpen

a különböző éghajlatváltozási hatásokat vizsgálja, különös tekintettel azok lenyomatára a helyi lakosságra nézve.

A projektet irányító Szilveszter Szabolcs, Kézdivásárhely alpolgármestere a keddi bemutatón elmondta, Európa 32, eredményesen pályázó régiójának egyike Kézdivásárhely, Romániából összesen három pályázat nyert. A négyéves projekt indítójának kapcsán elhangzott:

Kézdivásárhelyre és annak környékére leginkább a szárazság, a kánikula és az árvíz jelenthet veszélyforrást.

Románia is egyre jelentősebb vízhiánnyal küszködik

„Kovászna megye köztudottan a krumpli »hazája«, azonban a mezőgazdaságot rendkívül érzékenyen érinti az utóbbi időben egyre gyakoribbá váló aszály. A legfrissebb adatok szerint

Idézet
Románia az Európai Unió három legnagyobb vízhiánnyal küzdő állama között van, hiszen átlépte azt a húsz százalékos küszöbértéket, amely fölött az ún. Vízhasználati Index (WEI+) már súlyos vízhiányt jelez”

– közölte az alpolgármester, kiemelve, hogy a 2023-as hosszan tartó szárazság inflációt és jelentős élelmiszerhiányt okozott az országban, különösen a mezőgazdasági termékek terén.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

A klímaszakértők sem biztatnak semmi jóval, a statisztikák szerint Európa a Föld leggyorsabban melegedő kontinense, ezért van szükség olyan fenntartható mezőgazdasági megoldások kidolgozására, amelyek képesek hatékonyan válaszolni a klímaváltozás negatív hatásaira.

Felső-Háromszéken az öntözőrendszerek kiépítésével lehetne leginkább védekezni ez ellen, például

le lehet modellezni azt is, hogy egyes termőföldeket mennyire érinti, mekkora terméskieséssel kell számolni, hol lesz nagyobb szükség az öntözésre.

Ugyanakkor újra kell vizsgálni azt is, milyen terményekkel érdemes foglalkozni – hangzott el.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Szárazság és árvíz, mindkettővel együtt kell élnünk

Nemcsak a szárazság jelenthet veszélyforrást, hanem ennek ellenkezője, az árvizet okozó nagy csapadékmennyiség is. Az árvízvédelmi intézkedéseket is adaptálni kell a klímaváltozáshoz.

Idézet
Kezdett megszokottá válni, hogy a Feketeügy vízgyűjtő medencéje mentén nagy esőzések alkalmával megjelenik a sárga, narancssárga jelzés, amely azt jelenti, hogy adott időintervallumon belül hatalmas mennyiségű csapadék hull le, amelyet a föld képtelen elnyelni”

– magyarázta Miklós Árpád, az önkormányzat munkatársa, külön kitérve a Közép- és Kelet-Európában az elmúlt évtized legnagyobb áradását okozó Boris-ciklonra, amely leginkább Galac és Vaslui megyékben pusztított.

•  Fotó: Erdély Bálint Előd Galéria

Fotó: Erdély Bálint Előd

„Az árvízkockázatot az adatbázisok és térképek kombinációjával tudjuk legjobban leképezni, és felmérni, hogy milyen területeket érinthet, milyen károkat okozhat. Jelenleg az európai adatbázisból dolgozunk, de idővel feltöltjük helyspecifikus adatokkal és remélhetőleg pontosabb képet kaphatunk” – vélekedett Miklós Árpád.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 22., csütörtök

Az enyhülő időjárás miatt veszélyesek a befagyott tavak és folyók

Az elkövetkező napokban enyhe felmelegedés várható, így vékonyodhatnak a tavakon, folyókon a jégrétegek. A hatóságok figyelmeztetnek: ne menjünk rá a jégre.

Az enyhülő időjárás miatt veszélyesek a befagyott tavak és folyók
Hirdetés
2026. január 22., csütörtök

Tömeges elbocsátásokra készül márciustól egy erdélyi gyár

A Leoni vállalat aradi gépkocsialkatrész-gyártó üzeme értesítette az Arad megyei munkaerő-elhelyezési ügynökséget, hogy 465 alkalmazottjától válik meg a decemberben bejelentett leépítések keretében. Az első munkaszerződéseket márciusban bontják fel.

Tömeges elbocsátásokra készül márciustól egy erdélyi gyár
2026. január 22., csütörtök

Tanügyi általános sztrájk jöhet májustól az egyik megyében

Májusban vélhetően általános sztrájkba lépnek a közoktatásban dolgozók – nyilatkozta a Társadalmi Párbeszéd Bizottság csütörtöki ülésén a Tanügyi Szakszervezetek Ligájának Botoșani megyei elnöke.

Tanügyi általános sztrájk jöhet májustól az egyik megyében
2026. január 22., csütörtök

Ciolacu: számviteli trükkökkel kozmetikázza a költségvetési hiánycsökkenést a Bolojan-kormány

Marcel Ciolacu volt miniszterelnök szerint nem igaz, hogy a Bolojan-kormány reformjainak köszönhetően csökkent a költségvetési hiány.

Ciolacu: számviteli trükkökkel kozmetikázza a költségvetési hiánycsökkenést a Bolojan-kormány
Hirdetés
2026. január 22., csütörtök

A terv változatlan: áprilisban liberalizálják a földgázárakat

A földgázárak liberalizálása a korábbi ütemtervnek megfelelően áprilisban várható, ezen a téren nem történt változás – jelentette ki a kormányszóvivő.

A terv változatlan: áprilisban liberalizálják a földgázárakat
2026. január 22., csütörtök

Fizetés vagy nyugdíj? – 85 százalékos megvonást vezetne be a kormány

Első olvasatban tárgyalta a kormány csütörtöki ülésén azt a törvénytervezetet, amely szerint a nem járulékalapú nyugdíjjal rendelkező személyek elesnek a nyugdíjuk 85 százalékától, ha azt állami fizetéssel halmozzák.

Fizetés vagy nyugdíj? – 85 százalékos megvonást vezetne be a kormány
2026. január 22., csütörtök

Székelyföldi tudóst választott tagjává a Magyar Tudományos Akadémia

A Biológiai Tudományok Osztályához kapcsolódó új köztestületi tagjává avatta a Magyar Tudományos Akadémia a kézdivásárhelyi dr. Tóth Piroskát, a vizes élőhelyek specialistáját.

Székelyföldi tudóst választott tagjává a Magyar Tudományos Akadémia
Hirdetés
2026. január 22., csütörtök

RetuRO: meghaladta az 5 milliárdot a visszaváltott italcsomagolások száma 2025-ben

Tavaly több mint 5,2 milliárd italcsomagolást váltott vissza a lakosság, és megközelítőleg 387 ezer tonnás mennyiség került az újrahasznosító állomásokra.

RetuRO: meghaladta az 5 milliárdot a visszaváltott italcsomagolások száma 2025-ben
2026. január 22., csütörtök

Megrázó részletek a csenei gyilkosságról: előre kitervelhették a 15 éves fiú meggyilkolását

A Temes megyei ügyészég 24 órára őrizetbe vette minősített emberölésért és holttestgyalázásért a 15 éves csenei fiú meggyilkolásával gyanúsított két kiskorút, és kezdeményezték előzetes letartóztatásukat.

Megrázó részletek a csenei gyilkosságról: előre kitervelhették a 15 éves fiú meggyilkolását
2026. január 22., csütörtök

Bolojan szerint nem lesz szükség további adóemelésekre

A kormány dolgozik a 2026-os állami költségvetésen, amely reális alapokra fog támaszkodni – jelentette ki szerda este Ilie Bolojan miniszterelnök.

Bolojan szerint nem lesz szükség további adóemelésekre
Hirdetés