Amit a 250 lejes segélyről tudni érdemes

– mutatott rá megkeresésünkre Csép Éva Andrea RMDSZ-képviselő, aki szerint nem szabad elfeledkezni a szociális szolgáltatást nyújtó szervezetekről sem. Hozzátette: a 2018-as statisztikák szerint

a kormány pedig vállalta, hogy minden eszközt megragad arra, hogy ezt a számot csökkentse. „Elfogadott a kormány egy stratégiát a 2022–2027-es időszakra, amelynek az a célja, hogy különböző lépéseket betartva csökkentsük a nélkülözők számát” – fogalmazott a képviselő. A program 3,1 milliárd lejes keretösszegének felét állami költségvetésből, másik felét pedig EU-s támogatásokból fedezik.

Kik fogják megkapni?

A 250 lejes, bankkártyatípusú eszközre feltöltött vásárlási utalványt kéthavonta fogják megkapnia a rászorulók.

• egyrészt az 1500 lej alatti nyugdíjasok – Csép Éva Andrea szerint 2,6 millió ilyen nyugdíjas van –,

• másrészt megközelítőleg 400 ezer fogyatékos személy, akiknek a jövedelme szintén nem éri el az 1500 lejt.

• Ezenkívül az olyan családok, amelyekben legalább két gyerek van, és az egy főre eső havi jövedelem 600 lej alatt van;

• valamint azok az egyszülős családok is, akik esetében szintén nem éri el az egy főre eső jövedelem a 600 lejt.

• Ugyanakkor a támogatottak körébe tartoznak a családi pótlékból, szociális segélyből élő állástalanok, illetve a hajléktalanok is.

Mikor és hogyan?

A támogatásokat június 1. és december 31. között kéthavonta kapják meg az érintettek a Román Posta segítségével a lakcímükre. A Maros megyei politikus elmondása szerint három lábon fog állni ezeknek a segélyeknek a kiutalása: egyrészt a nyugdíjpénztár azonosítja az érintett nyugdíjasokat, a megyei szociális kifizetési ügynökségek pedig a szociális segélyben részesülő és fogyatékos személyeket – nekik automatikusan küldik a kártyákat postán keresztül.

„Azok a családok viszont, amelyekben 600 lej alá esik az egy főre eső jövedelem, a polgármesteri hivatalnál kell saját felelősségre nyilatkozniuk, hogy beleesnek a támogatott kategóriába. A módszertant még ki kell dolgozzák, és azután jelenik meg a kérvény is erre vonatkozóan. A hajléktalanokat is a polgármesteri hivatal azonosítja” – magyarázta Csép Éva Andrea. Hozzátette,

Ha valaki készpénzre váltja vagy más terméket ad a kártya ellenében, bírságra számíthat. Ugyanakkor a pénzügyi hatóságok kéthavonta ellenőrizni is fogják, hogy változott-e a támogatottak jövedelme, ugyanis ha valakinek változik, s már nem esik bele a támogatottak körébe, annak köteles mindezt jelenteni.

Szociális szolgáltatók fóruma

A politikus hozzátette, az elmúlt időszak bebizonyította, hogy nemcsak anyagi támogatásra van szüksége a kirekesztett közösségeknek, az anyagi nélkülözésben élőknek, hanem szolgálatatásokra is.

„A koronavírus-járvány elmúlt két évében felértékelődött a szerepe a szociális szolgáltatóknak, a pandémia alatt is ők tudták igazán, hogy kinek mire van szüksége, a gyógyszervásárlástól az idősgondozásig, a gyerekek ellátásától az iskolai kimaradásokig. Sajnos be kellett következnie egy világjárványnak, hogy sokan észrevegyék, mekkora munkát folytatnak ezek a szervezetek” – mondta Csép Éva Andrea, aki a parlament munkaügyi és szociális védelmi bizottságának alelnökeként úgy érzi,

megteremteni ennek a szakmai és jogi alapú fenntarthatóságát, a támogatási rendszerek kiépítésének módozatait és a szervezetek hatékony képviseletét. Ennek érdekében szervezik meg Makkai Péter államtitkárral az Erdélyi szociális szolgáltatók fórumát, amelyre minden magyar, szociális szolgáltatást nyújtó szervezetet várnak, függetlenül attól, hogy a szolgáltatásuk akkreditált vagy sem. A marosvásárhelyi fórumra ezen a linken be is lehet jelentkezni.