
Tank a Nagykörúton. Budapest, 1956
Fotó: Fortepan/Hofbauer Róbert
November 4. nemzeti gyásznap Magyarországon: az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének, a szovjet csapatok bevonulásának évfordulóján az áldozatokra emlékezik a világ magyarsága.
2019. november 04., 17:472019. november 04., 17:47
1956. október 23-án békés tüntetéssel kezdődő, fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki a Rákosi Mátyás nevével összefonódó kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen. A forradalom a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok beavatkozása után fegyveres szabadságharccá változott. Sorsát
négy nappal azután, hogy a Nagy Imre vezette magyar kormány kinyilvánította az ország semlegességét, és felmondta a Varsói Szerződést. A beavatkozásról már október 31-én döntöttek Moszkvában, ettől kezdve folyamatosan érkeztek szovjet csapatok Magyarországra.
Áder János magyar köztársasági elnök koszorúz Budapesten, a Rákoskeresztúri új köztemető 300-as parcellájában az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének és a szovjet csapatok bevonulásának 63. évfordulóján
Fotó: Illyés Tibor/MTI
1956. november 4-én, vasárnap, hajnali 4 óra 15 perckor a szovjet hadsereg általános támadást indított Budapest, a nagyobb városok és a fontosabb katonai létesítmények ellen.
A harcok november 4-én a magyar fővárosban 135 áldozatot követeltek. A Központi Statisztikai Hivatal 1957. januári jelentése szerint az október 23. és január 16. közötti események országosan
és 19 226-an (Budapesten 16 700-an) sebesültek meg. Egy 1991-ben készült hivatalos statisztika szerint a szovjet hadsereg 669 katonája vesztette életét a harcokban, 51-en eltűntek. A forradalomban való részvételért kivégzettek száma (az eltérő adatokat közlő források szerint) 220–340 volt.
Szovjet tankok zárják el a Margit hidat. Archív
Fotó: Fortepan/Házy Zsolt
November 4-én hosszú évek óta megemlékeznek az 1956-os események áldozatairól, ezt a napot a magyar kormány 2013-ban hivatalosan is nemzeti gyásznappá nyilvánította.

A Székelyudvarhelyi Városi Művelődési Ház falára vetítették ki Bordos László Zsolt háromdimenziós fényfestését, amelyben a budapesti '56-os események elevenedtek meg animáció segítségével. A székelyudvarhelyi megemlékezés leglátványosabb momentumát mi is megörökítettük.
Egy férfi sérült meg súlyosan szerdán Szeben megyében, miután egy szekérrel egy oszlopnak ütközött, majd a ló az úton vonszolta. Egy nappal korábban egy fiatal állapotos nőt rángatott magával a ló, aki szintén súlyosan megsérült.
Május 1. és 31. között lehetőséget biztosítunk arra, hogy egyszerűen megszabaduljanak azoktól a tárgyaktól, amelyeket már nem használnak, és nem helyezhetők el a hagyományos hulladékgyűjtőkben.
Mielőbbi hosszabb tűzszünet és tartós béke szükségeségét hangsúlyozta az orosz–ukrán háborúban Magyar Péter miniszterelnök szerdán Varsóban, Donald Tusk lengyel kormányfővel közös sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva.
A képviselőház hétfőn, a nyugati keresztény pünkösd második napján nem tart üléseket.
Szerdán online formában elkezdődtek a magyar-ukrán szakértői egyeztetések, ami fontos lépés a kapcsolatok újraépítésében – közölte Orbán Anita külügyminiszter szerdai Facebook-bejegyzésében.
Eddig főleg azt nézték a második, negyedik és hatodik osztályosok szintfelmérő tesztjein, hogy tudja-e a gyerek a tananyagot. Idéntől azt is vizsgálnák, tudja-e használni azt a való életben. Az osztálytermi valóság azonban ennél jóval árnyaltabb.
Nicușor Dan államfő csütörtökre a Cotroceni-palotába hívta egyeztetésre az ország gazdasági és politikai helyzetéről az Egységben Romániáért parlamenti frakció, a BÉKE – Románia az első parlamenti frakció és a függetlenek képviselőit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök kedd este ismét leszögezte, hogy az RMDSZ nem venne részt egy kisebbségi kormányban a Szociáldemokrata Párt (PSD) oldalán.
A kormánytöbbség kialakításához a pártoknak előbb-utóbb rugalmasabbá kell tenniük az álláspontjukat, mert a cotroceni-i konzultációk első fordulója után nem körvonalazódott megoldás – jelentette ki kedd este az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor.
Tíz éve még gyakori probléma volt, hogy penészes falak közt, rossz raklapokon tárolták az alapanyagokat, de ma ez már nem jellemző – a szakhatóság vezetője szerint folyamatosan javulnak a körülmények a Hargita megyei élelmiszeripari egységekben.
1 hozzászólás