
Archív
Fotó: Gábos Albin
Farsangvasárnap és -hétfő, valamint húshagyókedd a vízkereszttől hamvazószerdáig tartó időszak legzajosabb, az evésnek, ivásnak és mulatozásnak szentelt napjai. A soron következő napok nevei: húshagyat, húshagyó, csonthagyat, farsangfarka.
2020. február 22., 09:012020. február 22., 09:01
A farsangzárás több rétegű ünnepsor, amelyek mind fellelhetők jelképrendszerében és üzenetében – kezdve a természeti népek azon hitétől, hogy bizonyos praktikákkal befolyásolhatják az időjárást, serkenthetik a termékenységet, elodázhatják a halál időpontját.
Másik réteg régi életformákhoz kapcsolódik: a téli pihenőn, a mezei munkák előtt kimúlatták magukat és elbúcsúztatták a regrutákat.
A rejtett félelmeket is enyhítették a maskarák: szerepcserés alakoskodással és hogy csúfot űzhettek a nehézségekből, mint a pártába maradt vagy megesett lányok szégyene. A ditrói maszkúrázás török figurája történelmi emléket idéz. A „bolond beszéddel” pedig kimondhattak olyan igazságokat, amelyekkel máskor nem viccelhettek.
A katolikus egyház megengedő volt a zajos ünnepléssel, noha azok középkori elharapódzása szólásra késztette a prédikátorokat.
A székelyföldi téltemető, tavaszköszöntő szokások, vigasságok megőrizték a régi farsangok szokásrendjét, szimbólumait: a szentdomokosi hamubotosok, a szentegyházi Ördögbetlehemes, a szárhegyi bőgőtemetés, a kászonaltízi bikaütés. Mulassuk hát ki magunkat farsangfarkán a vén Dobaival, Illyéssel, tűzzel, csonttal és sok finomsággal!
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!