Archív
Fotó: Gábos Albin
Farsangvasárnap és -hétfő, valamint húshagyókedd a vízkereszttől hamvazószerdáig tartó időszak legzajosabb, az evésnek, ivásnak és mulatozásnak szentelt napjai. A soron következő napok nevei: húshagyat, húshagyó, csonthagyat, farsangfarka.
2020. február 22., 09:012020. február 22., 09:01
A farsangzárás több rétegű ünnepsor, amelyek mind fellelhetők jelképrendszerében és üzenetében – kezdve a természeti népek azon hitétől, hogy bizonyos praktikákkal befolyásolhatják az időjárást, serkenthetik a termékenységet, elodázhatják a halál időpontját.
Másik réteg régi életformákhoz kapcsolódik: a téli pihenőn, a mezei munkák előtt kimúlatták magukat és elbúcsúztatták a regrutákat.
A rejtett félelmeket is enyhítették a maskarák: szerepcserés alakoskodással és hogy csúfot űzhettek a nehézségekből, mint a pártába maradt vagy megesett lányok szégyene. A ditrói maszkúrázás török figurája történelmi emléket idéz. A „bolond beszéddel” pedig kimondhattak olyan igazságokat, amelyekkel máskor nem viccelhettek.
A katolikus egyház megengedő volt a zajos ünnepléssel, noha azok középkori elharapódzása szólásra késztette a prédikátorokat.
A székelyföldi téltemető, tavaszköszöntő szokások, vigasságok megőrizték a régi farsangok szokásrendjét, szimbólumait: a szentdomokosi hamubotosok, a szentegyházi Ördögbetlehemes, a szárhegyi bőgőtemetés, a kászonaltízi bikaütés. Mulassuk hát ki magunkat farsangfarkán a vén Dobaival, Illyéssel, tűzzel, csonttal és sok finomsággal!
Vizsgálatot rendeltek el a Maros Megyei Mentőszolgálatnál, ahol egy orvost azzal gyanúsítanak, hogy nem volt hajlandó elmenni egy sürgősségi esethez, mert lejárt a munkaideje. Az idős páciens végül megfulladt és meghalt.
Megváltoztak a fogyasztói szokások, nem úgy fogy a krumpli, ahogy azt a termelők szeretnék, de alkalmazkodnak az új körülményekhez. Gyengébb a tavalyinál az idei burgonyatermés Hargita megyében, de a minősége legalább jó.
Az emlékezés felelőssége mindannyiunké, hiszen csak akkor lehetünk méltóak az ’56-os hősök örökségéhez, ha továbbvisszük a szabadság eszméjét és a nemzeti összetartozás ügyét – hangzott el szerda este Székelykeresztúron.
Többszázan vonultak fel fáklyákkal Székelyudvarhely központjában szerdán este, az 1956-os forradalom áldozataira és eredményeire emlékezve. A felszólalók az összetartás, értékeink megőrzésének fontosságát hangsúlyozták.
Ha a délelőtti sepsiszentgyörgyi megemlékezéseken még csupán maroknyi ember vett részt, a városi önkormányzat által szervezett esti ünnepségen már közel kétszázan rótták le tiszteletüket az '56-os forradalom hősei előtt.
„Magyarország alkotmánya is rögzíti, mai szabadságunk 1956-os forradalmunkból sarjad ki. 1956 öröksége pedig segít bennünket évszázados megmaradásunkban” – fogalmazott Gulyás Gergely miniszter szerdán este Csíkszeredában.
Gyergyószentmiklóson szerdán a római katolikus temetőben lévő 1956-os emlékműnél zajlott az ünnepség, ahol a forradalom hősei, mártírjai előtt hajtott fejet a kisszámú résztvevő közönség. Felvetődött: van-e szabadság ma?
Égő fáklyákkal vonultak az 1956-os megemlékezésre a marosvásárhelyi magyarok szerdán délután, így is tisztelegve azok emléke előtt, akik életüket adták a szabadságért.
A művészetterápia eszközeivel fordulnak a különleges igényű gyerekekhez az ART-JOY – Művészetterápia a különleges igényű gyerekek számára projekt keretében. Ebbe bárki betekinthet csütörtökön 10 órától az Alpha Transilvana Alapítvány székhelyén.
Ünnepi műsorral tisztelegtek a meghurcoltak előtt az erdővidéki fiatalok, és azok is, akiket nem kell emlékeztetni a kommunizmus sötét éveire. Kelemen Csongor egykori politikai fogoly jelenlétében emlékeztek 1956-ra Baróton.
szóljon hozzá!