
Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
Alzheimer Cafét indít Marosvásárhelyen a Gyulafehérvári Caritas azoknak az érdeklődőknek, akik hozzátartozóként vagy munkájukból adódóan demens beteget gondoznak. Az első találkozót az Alzheimer világnapján, szeptember 21-én délután tartották a Caritas Házban.
2020. szeptember 21., 21:582020. szeptember 21., 21:58
A frissen indított kezdeményezés célja tudatosítani a közösségben a betegség jellemzőit, azt, hogy mit jelent, mikortól számít demenciának a felejtés, milyen tünetek utalnak a betegségre, amikor már nem csupán arról van szó, hogy valami hirtelen nem jut eszébe az embernek.
Szigyártó Adrienn szervező, pszichológus, a Caritas idős-programjának munkatársa érdeklődésünkre elmondta, munkája során gyakran találkozik azzal, hogy a csoporttagok demenseket ápolnak, és sokszor megfogalmazódott a kérdés, hogy ez mit is jelent. „A csoportfoglalkozások gyakori és állandó témája a természetes idősödés, ennek keretében a tagokban gyakran megfogalmazódnak a demenciára irányuló kérdések: mikortól demencia a demencia, egyáltalán mit jelent maga a fogalom, megjelent-e már nálunk a családban” – ismertette a szakember a rendszeresen felmerülő kérdéseket, hozzátéve, hogy
A demens betegek ápolása pedig eltér más betegségekétől, nem csak fizikai terhet jelenthet, de komoly érzelmi terhet is, amelyről beszélni kell.
A havi, vagy két-három havi összejövetelek elsősorban az érintett családtagok számára jelentenek majd pihenőt, beszélgetési lehetőséget a kérdésről. Egyelőre felmérik az igényeket, hogy hányan és hogyan szeretnének találkozni, milyen gyakorisággal, hogy minden alkalom tartalmas legyen – mondta a pszichológus. Hasonló csoport már működik Gyergyószentmiklóson is, a Szent Erzsébet Idősotthonban.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
szóljon hozzá!