
„Beépített” betegekkel leplezné le az egészségügyi szolgáltatások elvégzéséért csúszópénzt követelő kórházi alkalmazottakat a szaktárca
Fotó: 123RF
A megkérdezett kórházigazgatók nem ellenzik azt az egészségügyi minisztériumi intézkedést, amelynek értelmében a szaktárca betegeknek álcázott ellenőrökkel leplezi le a csúszópénzt követelő kórházi alkalmazottakat. A korrupcióellenes intézkedés üzenetével kapcsolatban azonban vannak fenntartások.
2019. július 21., 21:442019. július 21., 21:44
A 2020-ig bevezetendő átfogó korrupcióellenes stratégia részeként álbetegeket küld a kórházakba az egészségügyi minisztérium, hogy így leplezze le az egészségügyi szolgáltatások elvégzéséért csúszópénzt követelő kórházi alkalmazottakat.

A bűnszövetkezetbe álnéven beépülő, fedett nyomozók mintájára Romániában „fedett páciensek” segítségével próbálják leleplezni a kórházakban működő hálapénzmaffiát – erősítette meg kedden Sorina Pintea egészségügyi miniszter.
Sorina Pintea tárcavezető a Hotnews hírportálnak azt nyilatkozta, a kórházakból kibocsátott betegek visszajelzéseit elemezve, a páciensek elégedettsége alapján hozzák meg a döntést arról, mely kórházba küldenek betegnek álcázott ellenőröket. A miniszter bejelentése szerint
Volt olyan kórház, ahol a gépjárművezetői jogosítvány megszerzéséhez szükséges orvosi igazolás kiállításakor sürgősségi díjat is kértek az igénylőtől – említette meg az ellenőrzések egyik eredményét. Sorina Pintea hangsúlyozta, az egészségügyi rendszerben dolgozó tisztességes orvosok nem érdemlik meg, hogy besározza őket néhány olyan, aki nem tartja be az előírásokat.
A korrupcióellenes intézkedéssel nem értenek egyet az egészségügyi szakszervezetek, az egyik legnagyobb érdekvédelmi tömörülés, a Solidaritatea Sanitară hétfőn kiadott közleményében egyenesen törvénytelennek nevezte az akciót.
Az általunk megkérdezett kórházigazgatók önmagában nem ellenzik az akciót, de annak üzenetével kapcsolatban azért vannak fenntartások is. Konrád Judit, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház igazgatója megkeresésünkre elmondta, az egészségügyi szolgáltatások elvégzéséért csúszópénzt követelő dolgozókat mindenki elítéli az egészségügyben, így az intézkedés céljával nincs gond, de
Szégyenletes, hogy a csúszópénz-követelésről még beszélni kell, ilyen esetek már nem szabadna előforduljanak – vélekedett, hozzáfűzve, hogy az egészségügyi rendszerben nemrég megemelték a béreket, így nem kellene már téma legyen a hálapénz, a csúszópénzkérés pedig már végképp nem.
Egy dologban nincsenek véleménykülönbségek: a csúszópénz már nem kellene téma legyen az egészségügyben
Ha törvényes előírás van rá, nem ellenzi az intézkedés végrehajtását Lukács Antal, a székelyudvarhelyi kórház igazgatója. Úgy véli,
Nem lát semmi kivetnivalót az intézkedésben Ferenczy István, a gyergyószentmiklósi kórház igazgatója sem, aki azt mondta, ha egy egészségügyi dolgozó fennakad egy ilyen ellenőrzésen, az nem közéjük való. Meggyőződése azonban, hogy nekik nincs mitől tartaniuk egy esetleges álbeteges ellenőrzés során, azaz nem hiszi, hogy történhetnek csúszópénzzel kapcsolatos korrupciós esetek az intézményben. „Ha jönnek, itt lesznek” – mondta nyugodt egykedvűséggel az intézkedés hírére.
Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán bejelentette, kezdeményezni fogja az Európai Bizottságnál (EB), hogy vegyék le a barnamedvét a szigorúan védett fajok listájáról és helyezzék át egy másik listára.
A Hargita megyei tűzoltók összesen 18 sürgősségi esethez vonultak ki a hét első két napján, miközben 16 Ro-Alert figyelmeztetést is kiadtak a településeken megjelenő medvék miatt.
Két órára felfüggesztik tevékenységüket csütörtökön az ország igazságügyi orvosszakértői és a törvényszéki orvostani szolgálatok munkatársai. A tiltakozó akcióhoz a Hargita Megyei Törvényszéki Orvostani Szolgálat is csatlakozik.
A képviselőház szerdai ülésén döntő házként elfogadta az alapélelmiszerek árréskorlátozását december 31-éig meghosszabbító jogszabálytervezetet.
A TAROM légitársaság adóssága megközelíti a 930 millió lejt és 105 millió lejjel meghaladja a teljes vagyonát, a tavalyi évet pedig 186 millió lejes veszteséggel zárta.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szerdán az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) az ország 14 megyéjében.
Erősödött szerdán a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,42 banival (0,08 százalékkal) 5,2344 lejre csökkent a keddi 5,2386 lejről.
A kiskérődző-pestis miatt nem lehet Maros megyéből az uniós országokba exportálni a bárány- és juhhúst, nem lehet a megyéből kivinni az állatokat, és az áthaladó állatszállítókat is le kell fertőtleníteni. Ez utóbbit a rendőrség ellenőrzi.
Az Európai Unióban 2025-ben 0,1 százalékponttal, 6 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán.
1 hozzászólás