Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

00:23

Meglepetésre Belgium emberhátrányban kellett pontot mentsen Irán ellen

21:29

Könnyed ujjgyakorlat a spanyoloktól

21:14

Ismét felmerül a kérdés, hogy megfelelő ellátásban részesültek-e a kiskorúak

21:03

Árvízveszély: kiléphet medréből a Kis-Beszterce Hargita megyében

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Holttestet találtak Csíkszereda egyik utcáján

Átlagfizetés Magyarországon és Romániában: összehasonlítottuk a legfrissebb adatokat

Elpusztított egy lovat és jött a tehénért is a behemót medve, amikor kilőtték

Vébékódolás az M4 Sporton: válaszolt a közmédia a Székelyhon kérdéseire

Nyílt konfliktus Bíró Barna Botond és Borboly Csaba között

Jogi lépéseket fontolgatnak a Vasárnap menesztett újságírói

Vébékódolás az M4 Sporton: válaszolt a közmédia a Székelyhon kérdéseire

Barti Tihamér nyilvánosságra hozta az ellene szóló vádiratot

Szavazást indítanak a tervezett Drakula Park új nevére

Átlagfizetés Magyarországon és Romániában: összehasonlítottuk a legfrissebb adatokat

Tégla a kórházban: beépített páciensekkel leplezik le a hálapénzt követelő egészségügyi dolgozókat

Képünk illusztráció

Fotó: Veres Nándor

A bűnszövetkezetbe álnéven beépülő, fedett nyomozók mintájára Romániában „fedett páciensek” segítségével próbálják leleplezni a kórházakban működő hálapénzmaffiát – erősítette meg kedden Sorina Pintea egészségügyi miniszter.

MTI

2019. július 16., 21:042019. július 16., 21:04

2019. július 16., 21:092019. július 16., 21:09

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A három hete kezdődött akciósorozat a szaktárca 2020-ig terjedő, átfogó korrupcióellenes stratégiájának része, amellyel azokat az egészségügyi dolgozókat – nem feltétlenül orvosokat – próbálják azonosítani, akik hálapénzt követelnek a betegbiztosítással rendelkező betegnek egyébként térítésmentesen járó egészségügyi szolgáltatásért.

„Tudjuk, hogyan működik ez. Nem az orvos kér pénzt, hanem az asszisztens súgja meg a betegnek, hogy mennyi a tarifa. Tudom, hogy vannak becsületes orvosok is, akik elutasítják a borítékot. Szerintem ezek az emberek nem érdemlik meg, hogy besározzák őket azok, akik ilyesmit művelnek” – idézte a tárcavezetőt a Hotnews.ro hírportál.

Pintea nem szolgált részletekkel a „fedett páciensek” kilétéről és arról, hogy az általuk megfigyelt korrupciós cselekményeknek lehetnek-e büntetőjogi következményei.

A „titkos ügynökök” leleplezéseire mindössze egy olyan meg nem nevezett klinikát hozott fel példaként, ahol a gépjárművezetői engedély megszerzéséhez szükséges

orvosi igazolások kiállításáért a szabályos tarifán kívül illegális „sürgősségi díjat” is kértek.

A bukaresti szaktárca akciózását elítélte az egészségügyi dolgozók egyik legnagyobb érdekvédelmi tömörülésének számító Solidaritatea Sanitara nevű szakszervezet. Közleményükben azt állítják, hogy

a tárca az egész szakmát megbélyegzi, ráadásul törvénytelenséget is elkövet,

amikor „fedett pácienseket” küld a kórházakba. A szakszervezet a büntetőeljárási törvénykönyvre hivatkozik, amely szerint a nyomozóhatóságoknak tilos provokációval egy bűncselekmény elkövetésére, vagy folytatására bírni a gyanúsítottakat, annak érdekében, hogy bizonyítékokat gyűjtsenek ellenük.

A Hotnews szerint januárban Pintea a szakszervezetektől is javaslatokat kért a fehér köpenyek zsebébe csúsztatott borítékok gyakorlatának visszaszorítására, de az érdekvédelmi tömörülések „illetékességük hiányára” hivatkozva elhárították a felkérést. A portál felidézte, hogy a bukaresti kormány jelentős bérelemeléseket hajtott végre az egészségügyben, amelyek révén az orvosok többségének bére az utóbbi két évben legalább duplájára emelkedett.

Egy nemrég készült közvélemény-kutatásban a megkérdezettek a kórházakban megkövetelt hálapénzt sorolták az első helyre – 24 százalékos arányban – a román egészségügyi rendszert sújtó problémák közül, míg 20 százalékuk a kórházi fertőzéseket, 12,8 százalékuk az állami beruházások hiányát és 11 százalékuk a szakképesített személyzet hiányát nevezte a legsúlyosabb gondnak.