
Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
Erősen meg kell húzni a tanár-diák viszonyban a határokat, a tanárnak nem javasolt belefolynia a tinédzserek magánéletébe. A szexuális visszaéléseket, bántalmazásokat több csatornán is jelentheti úgy az elszenvedője, mint az, aki tudomást szerez róla. A témáról Szabó Irén Ottiliával, a Hargita Megyei Nevelési Tanácsadó és Erőforrás Központ vezetőjével beszéltünk.
2023. december 09., 21:142023. december 09., 21:14
Hová fordulhatnak a diákok, ha úgy érzik az iskolában elszenvedői valamilyen bántalmazásnak, legyen az szexuális visszaélés, vagy a bullying egyéb formája – többek között erről kérdeztük Szabó Irén Ottiliát, a Hargita Megyei Nevelési Tanácsadó és Erőforrás Központ vezetőjét.
– sorolta az intézményvezető. Hozzátette, az országos gyermekvédelem 119-es segélyhívó számát is lehet tárcsázni, ezen a számon is lehet anonim módon (névtelenül) jelezni a bajt.
Mindemellett a tanügyminisztérium szeptemberben közzétett 6235-ös számú rendeletének értelmében a tanintézetek belső rendszabályzatának tartalmaznia kell egy olyan módszert, amely lehetővé teszi az erőszakos esetek bejelentését, akár névtelenül is.
„Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy amennyiben a pedagógusok szereznek tudomást ilyen esetről, elsőként az tanintézmény vezetőségéhez kell fordulniuk. Esettől függően pedig az intézmény fordulhat a hatóságokhoz, akár gyámhatósági hivatalhoz, gyermekvédelemhez, és/vagy rendőrséghez, hogy kivizsgálják az adott ügyet” – magyarázta.
Megkérdeztük azt is, hogy mi számíthat határátlépésnek a tanár-diák viszonyban, melyek azok a jelek, cselekedetek, amikor már ajánlott segítséget kérnie a diáknak egy felnőttől. Szabó Irén elmondta:
„Pedagógusként ezt kell szem előtt tartani. Ugyanakkor ismernie kell a serdülőkori sajátosságokat is, hiszen általában ezek az esetek annak a határán, vagy a pubertáskor határától kezdődhetnek. Semmilyen érintés, ölelés, az intim szférába való belépés nem javasolt, annál is inkább, mert a serdülőkorban ez eleve érzékenyen érinti a gyerekeket. A tanárok lehetőleg kizárólag a tantárgyuk tartalmi jegyeiről beszélgessenek. Nyilván ez
Viszont a gyermek érzelmi életébe ne avatkozzon bele a tanár, tehát nem kell megoldania a diáknak az érzelmi problémáit, legyen szó szerelmi problémáról, családi konfliktusokról, vagy egyébről.
– húzta alá Szabó Irén Ottilia. Hozzátette, hogy a diákok ösztönösen ahhoz fordulnak, akikben megbíznak és közvetlenebbnek látják, viszont a tanárnak ismernie kell a határokat. Például válaszolhat úgy egy diáknak, hogy „ez egy nagyon fontos dolog, ami a te életedben történik, és azt gondolom, hogy ezt meg kellene beszéld a szüleiddel, egy szakemberrel, vagy más kompetens személlyel”, ezt így lehet kezelni.
Arra a kérdésre, hogy egy ilyen horderejű botrányt, mint amilyen nemrégiben tört ki egy csíkszeredai történelemtanár körül, hogyan tudnak kezelni az iskolai tanácsadók, az intézményvezető azt válaszolta, hogy
A bullying mindenféle formájától kezdve a drogtéma, az öngyilkossági kísérletek, a gyász és a veszteségek feldolgozásán át a különböző abúzusokig – sorolta a központ vezetője. Hozzátette, egy ilyen esetből botrány lett egy újságcikknek köszönhetően, de hasonló esetekkel naponta szembesülnek. Az iskolai tanácsadók tudják, hogy mi fér bele a hatáskörükbe, mi a feladatuk, a szakmai eljárásoknak megfelelően kezelik a helyzeteket. Arra is rákérdeztünk, hogy mi az álláspontjuk azzal kapcsolatban, hogy az egyik iskolai tanácsadó neve is szerepelt a nemrégiben nagy port kavaró újságcikkben.
– mondta igazgató. Ugyanakkor fontosnak tartja, hogy amennyiben a diákokban kérdések merülnek fel az esettel kapcsolatban, a pedagógusok ne zárkózzanak el, hanem biztosítsanak teret arra, hogy a diákok elmondhassák érzéseiket, gondolataikat. Ilyenkor fontos az objektív tájékoztatás.
Mint ismert, terjedelmes írásokban vádolja az Átlátszó Erdély portál Orbán Zsoltot, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium történelemtanárát, hogy diáklányokkal létesített elfogadhatatlan kapcsolatokat, megszegve minden írott és íratlan szabályt. A cikkekben több egykori diák idézi fel az évekkel ezelőtt történteket, kitérve arra is, hogy sem az iskola akkori vezetősége, sem azok a szakemberek nem álltak melléjük, akiknek tudomásuk volt a helyzetről, sőt a hatóságokat sem értesítették.
Romániában 2026 első nyolc hónapjában 127-en vesztették életüket lakástűzben míg 2025 első nyolc hónapjában 122 halálos áldozatot jegyeztek. A tűzoltóság figyelmeztetésekkel fordul az emberekhez az ilyen esetek elkerülésére.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök a hét végéig benyújtja a parlamentbe kormánya programját és a miniszterjelöltek listáját – közölte szerdán a Facebook-oldalán Mircea Abrudean.
Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, mely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol az arányuk 20 százalék alá csökken.
Három helyszínen tartottak házkutatást szerdán egy gyermekpornográfiával kapcsolatos bűnügyben a Maros megyei szervezett bűnözés elleni rendőrök. Négy személyt vettek őrizetbe a Bukarestben, Kolozsváron és Suceava megyébe kiterjedő akcióban.
Siegfried Mureșan szerdán kijelentette, hogy a politikai válság megoldásának legegyszerűbb módja a kormánya beiktatása.
Siegfried Mureșan szerdai sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy kormányprogramjában szerepelni fog a közalkalmazotti bérek emelése és a nyugdíjak indexálása is.
Az Európai Bizottság azt javasolja az Európai Unió Tanácsának, hogy oldja fel a Magyarországgal szemben 2022-ben, a jogállamisági feltételességi eljárás keretében elrendelt intézkedéseket, ezzel 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forrás válhat elérhetővé.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök szerdán bejelentette, hogy kormányában három miniszterelnök-helyettes lesz, egy-egy az őt hivatalosan támogató Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ részéről.
Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.
A románok közel fele (47 százalék) úgy véli, előre hozott választásokra van szükség, a másik fele (szintén 47 százalék) viszont ellenzi ezt – derül ki a CURS felmérésének szerdán ismertetett eredményeiből.
szóljon hozzá!