– sorolta az intézményvezető. Hozzátette, az országos gyermekvédelem 119-es segélyhívó számát is lehet tárcsázni, ezen a számon is lehet anonim módon (névtelenül) jelezni a bajt.

Mindemellett a tanügyminisztérium szeptemberben közzétett 6235-ös számú rendeletének értelmében a tanintézetek belső rendszabályzatának tartalmaznia kell egy olyan módszert, amely lehetővé teszi az erőszakos esetek bejelentését, akár névtelenül is.

„Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy amennyiben a pedagógusok szereznek tudomást ilyen esetről, elsőként az tanintézmény vezetőségéhez kell fordulniuk. Esettől függően pedig az intézmény fordulhat a hatóságokhoz, akár gyámhatósági hivatalhoz, gyermekvédelemhez, és/vagy rendőrséghez, hogy kivizsgálják az adott ügyet” – magyarázta.

A tanár-diák viszonyra is kitértünk

Megkérdeztük azt is, hogy mi számíthat határátlépésnek a tanár-diák viszonyban, melyek azok a jelek, cselekedetek, amikor már ajánlott segítséget kérnie a diáknak egy felnőttől. Szabó Irén elmondta:

„Pedagógusként ezt kell szem előtt tartani. Ugyanakkor ismernie kell a serdülőkori sajátosságokat is, hiszen általában ezek az esetek annak a határán, vagy a pubertáskor határától kezdődhetnek. Semmilyen érintés, ölelés, az intim szférába való belépés nem javasolt, annál is inkább, mert a serdülőkorban ez eleve érzékenyen érinti a gyerekeket. A tanárok lehetőleg kizárólag a tantárgyuk tartalmi jegyeiről beszélgessenek. Nyilván ez

Viszont a gyermek érzelmi életébe ne avatkozzon bele a tanár, tehát nem kell megoldania a diáknak az érzelmi problémáit, legyen szó szerelmi problémáról, családi konfliktusokról, vagy egyébről.

– húzta alá Szabó Irén Ottilia. Hozzátette, hogy a diákok ösztönösen ahhoz fordulnak, akikben megbíznak és közvetlenebbnek látják, viszont a tanárnak ismernie kell a határokat. Például válaszolhat úgy egy diáknak, hogy „ez egy nagyon fontos dolog, ami a te életedben történik, és azt gondolom, hogy ezt meg kellene beszéld a szüleiddel, egy szakemberrel, vagy más kompetens személlyel”, ezt így lehet kezelni.

Naponta találkoznak

Arra a kérdésre, hogy egy ilyen horderejű botrányt, mint amilyen nemrégiben tört ki egy csíkszeredai történelemtanár körül, hogyan tudnak kezelni az iskolai tanácsadók, az intézményvezető azt válaszolta, hogy

A bullying mindenféle formájától kezdve a drogtéma, az öngyilkossági kísérletek, a gyász és a veszteségek feldolgozásán át a különböző abúzusokig – sorolta a központ vezetője. Hozzátette, egy ilyen esetből botrány lett egy újságcikknek köszönhetően, de hasonló esetekkel naponta szembesülnek. Az iskolai tanácsadók tudják, hogy mi fér bele a hatáskörükbe, mi a feladatuk, a szakmai eljárásoknak megfelelően kezelik a helyzeteket. Arra is rákérdeztünk, hogy mi az álláspontjuk azzal kapcsolatban, hogy az egyik iskolai tanácsadó neve is szerepelt a nemrégiben nagy port kavaró újságcikkben.

– mondta igazgató. Ugyanakkor fontosnak tartja, hogy amennyiben a diákokban kérdések merülnek fel az esettel kapcsolatban, a pedagógusok ne zárkózzanak el, hanem biztosítsanak teret arra, hogy a diákok elmondhassák érzéseiket, gondolataikat. Ilyenkor fontos az objektív tájékoztatás.