
Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
Erősen meg kell húzni a tanár-diák viszonyban a határokat, a tanárnak nem javasolt belefolynia a tinédzserek magánéletébe. A szexuális visszaéléseket, bántalmazásokat több csatornán is jelentheti úgy az elszenvedője, mint az, aki tudomást szerez róla. A témáról Szabó Irén Ottiliával, a Hargita Megyei Nevelési Tanácsadó és Erőforrás Központ vezetőjével beszéltünk.
2023. december 09., 21:142023. december 09., 21:14
Hová fordulhatnak a diákok, ha úgy érzik az iskolában elszenvedői valamilyen bántalmazásnak, legyen az szexuális visszaélés, vagy a bullying egyéb formája – többek között erről kérdeztük Szabó Irén Ottiliát, a Hargita Megyei Nevelési Tanácsadó és Erőforrás Központ vezetőjét.
– sorolta az intézményvezető. Hozzátette, az országos gyermekvédelem 119-es segélyhívó számát is lehet tárcsázni, ezen a számon is lehet anonim módon (névtelenül) jelezni a bajt.
Mindemellett a tanügyminisztérium szeptemberben közzétett 6235-ös számú rendeletének értelmében a tanintézetek belső rendszabályzatának tartalmaznia kell egy olyan módszert, amely lehetővé teszi az erőszakos esetek bejelentését, akár névtelenül is.
„Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy amennyiben a pedagógusok szereznek tudomást ilyen esetről, elsőként az tanintézmény vezetőségéhez kell fordulniuk. Esettől függően pedig az intézmény fordulhat a hatóságokhoz, akár gyámhatósági hivatalhoz, gyermekvédelemhez, és/vagy rendőrséghez, hogy kivizsgálják az adott ügyet” – magyarázta.
Megkérdeztük azt is, hogy mi számíthat határátlépésnek a tanár-diák viszonyban, melyek azok a jelek, cselekedetek, amikor már ajánlott segítséget kérnie a diáknak egy felnőttől. Szabó Irén elmondta:
„Pedagógusként ezt kell szem előtt tartani. Ugyanakkor ismernie kell a serdülőkori sajátosságokat is, hiszen általában ezek az esetek annak a határán, vagy a pubertáskor határától kezdődhetnek. Semmilyen érintés, ölelés, az intim szférába való belépés nem javasolt, annál is inkább, mert a serdülőkorban ez eleve érzékenyen érinti a gyerekeket. A tanárok lehetőleg kizárólag a tantárgyuk tartalmi jegyeiről beszélgessenek. Nyilván ez
Viszont a gyermek érzelmi életébe ne avatkozzon bele a tanár, tehát nem kell megoldania a diáknak az érzelmi problémáit, legyen szó szerelmi problémáról, családi konfliktusokról, vagy egyébről.
– húzta alá Szabó Irén Ottilia. Hozzátette, hogy a diákok ösztönösen ahhoz fordulnak, akikben megbíznak és közvetlenebbnek látják, viszont a tanárnak ismernie kell a határokat. Például válaszolhat úgy egy diáknak, hogy „ez egy nagyon fontos dolog, ami a te életedben történik, és azt gondolom, hogy ezt meg kellene beszéld a szüleiddel, egy szakemberrel, vagy más kompetens személlyel”, ezt így lehet kezelni.
Arra a kérdésre, hogy egy ilyen horderejű botrányt, mint amilyen nemrégiben tört ki egy csíkszeredai történelemtanár körül, hogyan tudnak kezelni az iskolai tanácsadók, az intézményvezető azt válaszolta, hogy
A bullying mindenféle formájától kezdve a drogtéma, az öngyilkossági kísérletek, a gyász és a veszteségek feldolgozásán át a különböző abúzusokig – sorolta a központ vezetője. Hozzátette, egy ilyen esetből botrány lett egy újságcikknek köszönhetően, de hasonló esetekkel naponta szembesülnek. Az iskolai tanácsadók tudják, hogy mi fér bele a hatáskörükbe, mi a feladatuk, a szakmai eljárásoknak megfelelően kezelik a helyzeteket. Arra is rákérdeztünk, hogy mi az álláspontjuk azzal kapcsolatban, hogy az egyik iskolai tanácsadó neve is szerepelt a nemrégiben nagy port kavaró újságcikkben.
– mondta igazgató. Ugyanakkor fontosnak tartja, hogy amennyiben a diákokban kérdések merülnek fel az esettel kapcsolatban, a pedagógusok ne zárkózzanak el, hanem biztosítsanak teret arra, hogy a diákok elmondhassák érzéseiket, gondolataikat. Ilyenkor fontos az objektív tájékoztatás.
Mint ismert, terjedelmes írásokban vádolja az Átlátszó Erdély portál Orbán Zsoltot, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium történelemtanárát, hogy diáklányokkal létesített elfogadhatatlan kapcsolatokat, megszegve minden írott és íratlan szabályt. A cikkekben több egykori diák idézi fel az évekkel ezelőtt történteket, kitérve arra is, hogy sem az iskola akkori vezetősége, sem azok a szakemberek nem álltak melléjük, akiknek tudomásuk volt a helyzetről, sőt a hatóságokat sem értesítették.
Az érdekvédelmi tömörülés a nyár végén indított pert az állami megszorító intézkedések miatt, amelyek következtében az egészségügyi rendszerben dolgozó alkalmazottak egy részének csökkent a bérpótléka, és többletszabadnapokat veszítettek el.
Jelentős drágításra készülnek a marosvásárhelyi taxisok, azt tervezik, hogy kilométerenként két lejjel emelik a fuvardíjat. Nincs könnyű dolguk, hiszen Marosvásárhelyen két riválisuk is van, akik változó, kedvezményes díjszabással szállítanak.
Az utolsó bruttó fizetés 65 százalékának megfelelő bírói nyugdíjat és a nyugdíjkorhatár 15–20 évig tartó fokozatos emelését tartja kívánatosnak a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) alelnöke.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) lezárta egy Argeș megyei mulatós előadó ügyében folytatott vizsgálatát, és összesen 1,612 millió lej eltitkolt jövedelmet állapított meg. A román sajtó úgy tudja, a tegnap Olaszországban elfogott Dani Mocanuról van szó.
Átvette nyereményét a vasárnapi hatoslottó-sorsolás telitalálatos nyertese, de nem kívánta nyilvánosságra hozni a személyazonosságát – jelentette be kedden a Román Lottótársaság. Néhány dolgot azért mégis elárult magáról.
Tovább emelkedtek az üzemanyagárak az országban, egyes benzinkutaknál – Székelyföldön is – a gázolaj ára már meghaladta a 8 lejt is literenként.
A kormány nem számol áfaemeléssel a 2026-os állami költségvetés összeállításakor – jelentette ki egy keddi szakmai rendezvényen a pénzügyminiszter.
Lakossági bejelentés nyomán keresett és talált megoldást a marosvásárhelyi városháza annak a családnak, akik három és egyéves gyerekekkel éjszakáztak a szabad ég alatt. Ideiglenesen az éjjeli menedékhelyen vannak, szociális bérlakást kapnak.
Az Adrian Kreiner nagyszebeni üzletember meggyilkolásával vádolt három férfi közül kettőt kedden a Fehér megyei törvényszék súlyos gyilkosságért életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt, míg a harmadikra távollétében 30 év börtönbüntetést szabtak ki.
Az élőszavas mesélés fejleszti a gyereket, mert nem kap készen mindent, mint a tévében. Ha ő maga képzeli el a történetet, akkor a meséből saját élményt és értéket teremt. A marosvásárhelyi Stefánia óvoda idén is megszervezte mesemondó délelőttjét.
szóljon hozzá!