
Az RDS marosvásárhelyi székháza
Fotó: Gálna Zoltán
Aláírásokat gyűjtenek a marosvásárhelyi RMDSZ-székházban, hogy a magyarországi Hír TV műsora bekerüljön az RCS-RDS programkínálatába.
2019. április 22., 17:262019. április 22., 17:26
2019. április 22., 18:112019. április 22., 18:11
A marosvásárhelyiek telefonon, élő rádióadásokban, illetve személyesen is jelezték a politikusoknak, továbbá a sajtónak is, hogy szeretnék, hogy Marosvásárhelyen is látható legyen a Hír TV műsora. Kali István, a Marosvásárhelyi RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta, hogy többen jelezték, hogy hiányolják a hírtelevíziót a programkínálatból, így levélben kérte az RCS-RDS kábeltévé szolgáltatót, hogy jelezze, lehetséges-e, hogy bekerüljön a műsorok közé a Hírt TV adása. Több levélváltás után kiderült, hogy amennyiben nincsenek technikai akadályai és igénylik az előfizetők, a szolgáltató beemelheti a programok közé a Hír TV-t.
A marosvásárhelyi RMDSZ lakossági kezdeményezést fogalmazott meg, amelyben kéri, hogy iktassák be a szóban forgó tévé adásait is a kábeltévé kínálatába. Ezt a kérést hétköznaponként 9–16 óra között lehet aláírni a vásárhelyi RMDSZ-székházban. Az aláírásokat iktatni fogják a szolgáltató marosvásárhelyi székhelyén, igazolva, hogy van valós lakossági igény van a Hír TV-re.
Nemrég Moldován Gellért Lajos, az EMNP nagyváradi elnöke is beadványban fordult az RCS-RDS szolgáltatóhoz annak érdekében, hogy tegyék elérhetővé a Hír TV-t.
Marosvásárhelyen 2010 márciusában mintegy háromszáz marosvásárhelyi magyar gyűlt össze az RCS-RDS székháza előtt, az ellen tiltakozva, hogy a cég kivette az RTL Klubot a műsorcsomagból. Akkor a szolgáltató engedett a vásárhelyiek kérésének és visszatette a adót.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
szóljon hozzá!