
Fotó: Körtvélyfáji Református Egyházközség facebook-oldala
Uniós pénzforrásokból újítják fel a körtvélyfáji műemlék templomot és a háromszáz éves haranglábat. Az elnyert támogatás értéke csaknem 4,5 millió lej, a munkálatok 2026 nyaráig kell befejeződjenek.
2024. július 18., 10:162024. július 18., 10:16
2024. július 22., 17:072024. július 22., 17:07
A Szászrégen és Marosvásárhely között fekvő Gernyeszeg községhez tartozó Körtvélyfáján torony nélküli műemléktemploma van a reformátusoknak.
Mellette áll egyzsindelytetős harangláb, amelyet az 1700-as évek második felében vásárolt a gyülekezet az alsóbölkényi reformátusoktól. Az elkövetkező időszakban mindkét épületet felújítják és igyekeznek bevonni a turisztikai körforgásba.
A Gyulafehérvári Központi Feljelentési Régió székházában írták alá a napokban azt a támogatási szerződést, amely alapján a körtvélyfáji református templomot és haranglábat uniós pénzalapokból újítják fel. Az ügynökség tájékoztatása szerint az e célra biztosított pénzösszeg 4 454 257 lej.
Simion Crețu, a Központi Fejlesztési Régió vezérigazgatója szerint
Fotó: Körtvélyfáji Református Egyházközség facebook-oldala
Éppen ezért a fejlesztési ügynökségnél is hangsúlyt fektetnek a vidéki turizmus fejlesztésére, az épített örökség megmentésére. A műemléktemplomok felújítását és a turisztikai körforgásba való bevonását célzó kiírásra 12 pályázat érkezett be, az elnyerhető összeg összesen 74,65 millió lej volt.
Jári Zsolt körtvélyfáji református lelkész érdeklődésünkre elmondta, hogy
Továbbá szeretnék megőrizni az utókornak az értékes haranglábat is. A munkálatok két évig tartanak majd, a templom és harangláb felújítása mellett készül egy honlap is, amellyel népszerűsíteni tudják majd az épületegyüttest.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!