
A gyakorlatban idén több mint négyszázan veszítették el állásukat tömeges leépítések során Hargita megyében, de egy részük azóta már újra munkába állt. Képünk illusztráció
Fotó: 123RF
Hivatalosan szinte 400-an, a valóságban még többen váltak munkanélkülivé nagyszámú elbocsátások során idén Hargita megyében. Azóta lecsökkent a tömeges leépítések száma, a munkanélküliség viszont nőtt – legutóbb hét éve volt nagyobb, mint októberben.
2024. november 21., 07:552024. november 21., 07:55
Idén több tömeges leépítés is történt Hargita megyében, legnagyobb számban textilipari cégek váltak meg alkalmazottaiktól, emellett egy bútoripari, valamint egy tejipari vállalatnál is nagy elbocsátások voltak.
Összesen majdnem 381-en veszítették el állásukat tömeges elbocsátások során, azaz ennyien jelentkeztek be álláskereső munkanélküliként a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökségnél a leépítések után:
130-an egy székelyudvarhelyi textilipari vállalatnál történt személyzetcsökkenés után,
132-en egy székelyudvarhelyi bútoripari vállalatnál elrendelt szakaszos leépítést követően,
egy maroshévízi textilipari cégtől további 55 elbocsátott alkalmazott,
és további 64 személy, akik a bezárt csíkszeredai tejgyár alkalmazottai voltak korábban.
A valóságban azonban ennél többen veszítették el az állásukat – több mint 400-an – a tömeges leépítések során, hiszen például a Lactalis tejfeldolgozót be is zárták, így mind a 94 alkalmazottja munkanélkülivé vált, és
Fotó: Veres Nándor
Erre az a magyarázat, hogy nem minden elbocsátott dolgozó jelentkezett be az intézménynél, hogy munkanélküli segélyben részesülő álláskeresővé váljon: voltak, akik szinte azonnal el tudtak helyezkedni máshol, de olyanok is, akik kérhették a nyugdíjazásukat és ezt meg is tették – tudtuk meg Jánó Edittől, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség osztályvezetőjétől. Arról is tájékoztatott, hogy a munkanélküliként nyilvántartásba vett elbocsátottak egy része is kapott munkát azóta:
Fotó: Haáz Vince
A tömeges elbocsátások jelentős része az év első felében történt, őszre lelassult ez a trend. Egy nagyszámú leépítés azonban jelenleg is kilátásban van Hargita megyében:
Ez azonban csak egy 2-3 hetes szezonális leállás lesz – ha egyáltalán megtörténik –, azt követően folytatják tevékenységüket.
Az építőipari cégeknél korábban teljesen általános volt a téli leállás, jórészt ez volt az oka annak is, hogy a téli időszakban megnőtt a munkanélküliség, ám
Fotó: Haáz Vince
Egy -20 Celsius-fokos fagy idején azonban már a beltéri építkezési munkákhoz is túl hideg van, de általában már csak ilyen esetekben állnak le télen az építkezési cégek is, így tehát
– tudtuk meg Jánó Edittől.
Noha a tömeges leépítések gyakorisága csökkent, a munkanélküliségi ráta tavaly ősz óta szinte folyamatos növekedést mutat Hargita megyében.
Múlt hónap végén 5,06 százalékos volt a munkanélküliségi ráta a megyében, ennél nagyobb 2017 márciusában (5,20 százalék) volt legutóbb, és 2017 júniusa óta nem is volt olyan hónap, amikor elérte volna az 5 százalékot.
Fotó: Pixabay.com
– fogalmazott az ügynökség munkatársa. Noha a romló gazdasági helyzet is a jelenség fő okai közt van, adminisztratív okai is vannak a munkanélküliségi ráta növekedésének – tudtuk meg Jánó Edittől. Például azok, akik
Fotó: Veres Nándor
A munkanélküliségi csoport összetétele is arra utal, hogy nem csak a romló gazdasági helyzet és a friss elbocsátások miatt növekszik a munkanélküliség. Ugyanis
A fennmaradó 75 százalékba azok tartoznak, akik korábban kaptak segélyt, de esetükben már lejárt ez az időszak és azóta sem találtak munkát, valamint azok, akik képzetlenek, legfeljebb 4 osztályos végzettséggel rendelkeznek és ezért tartósan munkanélküliek.
Társulási szerződést készül kötni Felsőboldogfalva és Székelyudvarhely a farcádi és a székelyudvarhelyi Lejtő utcai ivóvízhálózat bővítése és felújítása érdekében. A beruházásra pályázati forrást keresnének, az útfelújításról pedig csak később lehet szó.
Van elég tartalék az országos villamosenergia-rendszerben a csernavodai atomerőmű 2-es reaktorának leállása után kieső áram pótlására – tájékoztatott szerda este az energiaügyi minisztérium.
Románia túljutott az inflációs csúcson, és az éves infláció ősszel 5,5 százalék körüli szintre, év végére akár 5 százalék közelébe is csökkenhet, ha az új kormány nem hoz árfelhajtó intézkedéseket – nyilatkozta Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó.
Háromnapos rendezvénysorozattal készül a magyar kormány az augusztus 20-i nemzet ünnepre, amelyen rövidebb lesz a tűzijáték a szokásosnál – mondta Magyar Éva kormányszóvivő a programokat ismertető szerdai budapesti rendezvényen.
Rendkívüli ülésen szavazta meg a képviselőház az RMDSZ törvénytervezetét, amely heti 8 tanórára csökkenti az iskolaigazgatók és tanfelügyelők kötelező óraszámát, hogy több időt fordíthassanak az intézmények vezetésére és az ezzel járó feladatokra.
Közel ezer emberrel foglalkoztatnak kevesebbet a háromszéki cégek, mint egy évvel korábban – elemezte a háromszéki gazdaság fő számait a Kovászna megyei Kereskedelmi Kamara elnöke, Edler András.
A sofőr epilepsziás rohama miatt következhetett be a hatóságok elsődleges vizsgálatai alapján a kedd esti, két halálos áldozatot követelő baleset Brassó központjában.
Az FSLI, a Spiru Haret és az Alma Mater tanügyi szakszervezeti szövetség határozottan elutasítja az oktatási alkalmazottak bérezésére vonatkozó legújabb javaslatot.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – nyilatkozta szerdán Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
Szerdai rendkívüli ülésen a képviselőház azt a törvénymódosító tervezetet, amely heti 8-ra csökkenti az iskolaigazgatók és tanfelügyelők kötelező óraszámát, hogy több időt fordíthassanak az intézmények vezetésére és az ezzel járó feladatokra.
szóljon hozzá!