
A gyakorlatban idén több mint négyszázan veszítették el állásukat tömeges leépítések során Hargita megyében, de egy részük azóta már újra munkába állt. Képünk illusztráció
Fotó: 123RF
Hivatalosan szinte 400-an, a valóságban még többen váltak munkanélkülivé nagyszámú elbocsátások során idén Hargita megyében. Azóta lecsökkent a tömeges leépítések száma, a munkanélküliség viszont nőtt – legutóbb hét éve volt nagyobb, mint októberben.
2024. november 21., 07:552024. november 21., 07:55
Idén több tömeges leépítés is történt Hargita megyében, legnagyobb számban textilipari cégek váltak meg alkalmazottaiktól, emellett egy bútoripari, valamint egy tejipari vállalatnál is nagy elbocsátások voltak.
Összesen majdnem 381-en veszítették el állásukat tömeges elbocsátások során, azaz ennyien jelentkeztek be álláskereső munkanélküliként a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökségnél a leépítések után:
130-an egy székelyudvarhelyi textilipari vállalatnál történt személyzetcsökkenés után,
132-en egy székelyudvarhelyi bútoripari vállalatnál elrendelt szakaszos leépítést követően,
egy maroshévízi textilipari cégtől további 55 elbocsátott alkalmazott,
és további 64 személy, akik a bezárt csíkszeredai tejgyár alkalmazottai voltak korábban.
A valóságban azonban ennél többen veszítették el az állásukat – több mint 400-an – a tömeges leépítések során, hiszen például a Lactalis tejfeldolgozót be is zárták, így mind a 94 alkalmazottja munkanélkülivé vált, és
Fotó: Veres Nándor
Erre az a magyarázat, hogy nem minden elbocsátott dolgozó jelentkezett be az intézménynél, hogy munkanélküli segélyben részesülő álláskeresővé váljon: voltak, akik szinte azonnal el tudtak helyezkedni máshol, de olyanok is, akik kérhették a nyugdíjazásukat és ezt meg is tették – tudtuk meg Jánó Edittől, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség osztályvezetőjétől. Arról is tájékoztatott, hogy a munkanélküliként nyilvántartásba vett elbocsátottak egy része is kapott munkát azóta:
Fotó: Haáz Vince
A tömeges elbocsátások jelentős része az év első felében történt, őszre lelassult ez a trend. Egy nagyszámú leépítés azonban jelenleg is kilátásban van Hargita megyében:
Ez azonban csak egy 2-3 hetes szezonális leállás lesz – ha egyáltalán megtörténik –, azt követően folytatják tevékenységüket.
Az építőipari cégeknél korábban teljesen általános volt a téli leállás, jórészt ez volt az oka annak is, hogy a téli időszakban megnőtt a munkanélküliség, ám
Fotó: Haáz Vince
Egy -20 Celsius-fokos fagy idején azonban már a beltéri építkezési munkákhoz is túl hideg van, de általában már csak ilyen esetekben állnak le télen az építkezési cégek is, így tehát
– tudtuk meg Jánó Edittől.
Noha a tömeges leépítések gyakorisága csökkent, a munkanélküliségi ráta tavaly ősz óta szinte folyamatos növekedést mutat Hargita megyében.
Múlt hónap végén 5,06 százalékos volt a munkanélküliségi ráta a megyében, ennél nagyobb 2017 márciusában (5,20 százalék) volt legutóbb, és 2017 júniusa óta nem is volt olyan hónap, amikor elérte volna az 5 százalékot.
Fotó: Pixabay.com
– fogalmazott az ügynökség munkatársa. Noha a romló gazdasági helyzet is a jelenség fő okai közt van, adminisztratív okai is vannak a munkanélküliségi ráta növekedésének – tudtuk meg Jánó Edittől. Például azok, akik
Fotó: Veres Nándor
A munkanélküliségi csoport összetétele is arra utal, hogy nem csak a romló gazdasági helyzet és a friss elbocsátások miatt növekszik a munkanélküliség. Ugyanis
A fennmaradó 75 százalékba azok tartoznak, akik korábban kaptak segélyt, de esetükben már lejárt ez az időszak és azóta sem találtak munkát, valamint azok, akik képzetlenek, legfeljebb 4 osztályos végzettséggel rendelkeznek és ezért tartósan munkanélküliek.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
szóljon hozzá!