Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

20:56

Tömegétkeztetés háztáji forrásból – fontos figyelni, hogy ne váljon szalmonellabüfévé a svédasztal

20:55

Nem omlott össze a magyar válogatott, háromszor is betalált az amerikaiak ellen

20:39

Változhat a túlórák és az éjszakai munka elszámolása

20:19

Tudomásul vette Bolojan a kulturális miniszter lemondását

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Akik magasról tesznek a csíksomlyói kegyhely szentségére

Csúszópénz elfogadásakor ért tetten egy RMDSZ-es polgármestert az Európai Ügyészség

Kijött a legfrissebb időjárási riasztás pünkösd szombatjának estéig

A csíksomlyói pünkösdi búcsú – percről percre

Varga Miklós éneke és Lupus atya üzenete szólt a zarándokokhoz Gyimesbükkben

Harmincezer tanár „tűnt el” az elmúlt hat évben – a hivatástudat önmagában nem elég

Akik magasról tesznek a csíksomlyói kegyhely szentségére

Szondy: a román közegtől gúnyt, megvetést és állandó támadást kaptunk

Magyar Péter miniszterelnök-helyettesnek nevezte ki Ruff Bálintot

Csúszópénz elfogadásakor ért tetten egy RMDSZ-es polgármestert az Európai Ügyészség

A tömeges leépítések ritkábbak, de megnőtt a munkanélküliség

A gyakorlatban idén több mint négyszázan veszítették el állásukat tömeges leépítések során Hargita megyében, de egy részük azóta már újra munkába állt. Képünk illusztráció

Fotó: 123RF

Hivatalosan szinte 400-an, a valóságban még többen váltak munkanélkülivé nagyszámú elbocsátások során idén Hargita megyében. Azóta lecsökkent a tömeges leépítések száma, a munkanélküliség viszont nőtt – legutóbb hét éve volt nagyobb, mint októberben.

Széchely István

2024. november 21., 07:552024. november 21., 07:55

Idén több tömeges leépítés is történt Hargita megyében, legnagyobb számban textilipari cégek váltak meg alkalmazottaiktól, emellett egy bútoripari, valamint egy tejipari vállalatnál is nagy elbocsátások voltak.

Összesen majdnem 381-en veszítették el állásukat tömeges elbocsátások során, azaz ennyien jelentkeztek be álláskereső munkanélküliként a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökségnél a leépítések után:

130-an egy székelyudvarhelyi textilipari vállalatnál történt személyzetcsökkenés után,
132-en egy székelyudvarhelyi bútoripari vállalatnál elrendelt szakaszos leépítést követően,
egy maroshévízi textilipari cégtől további 55 elbocsátott alkalmazott,
és további 64 személy, akik a bezárt csíkszeredai tejgyár alkalmazottai voltak korábban.

A valóságban azonban ennél többen veszítették el az állásukat – több mint 400-an – a tömeges leépítések során, hiszen például a Lactalis tejfeldolgozót be is zárták, így mind a 94 alkalmazottja munkanélkülivé vált, és

a székelyudvarhelyi bútorgyártól is 160 alkalmazottat bocsátottak el, többet, mint amennyien regisztrált álláskeresőként bekerültek az ügynökség nyilvántartásába.

Fotó: Veres Nándor

Erre az a magyarázat, hogy nem minden elbocsátott dolgozó jelentkezett be az intézménynél, hogy munkanélküli segélyben részesülő álláskeresővé váljon: voltak, akik szinte azonnal el tudtak helyezkedni máshol, de olyanok is, akik kérhették a nyugdíjazásukat és ezt meg is tették – tudtuk meg Jánó Edittől, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség osztályvezetőjétől. Arról is tájékoztatott, hogy a munkanélküliként nyilvántartásba vett elbocsátottak egy része is kapott munkát azóta:

a két székelyudvarhelyi vállalat korábbi alkalmazottai közül 26-26 tudott elhelyezkedni október végéig és a maroshévízi cég is újra alkalmazta 30-40 korábbi dolgozóját.

Fotó: Haáz Vince

A szezonális munkanélküliség szinte megszűnt az építőiparban

A tömeges elbocsátások jelentős része az év első felében történt, őszre lelassult ez a trend. Egy nagyszámú leépítés azonban jelenleg is kilátásban van Hargita megyében:

egy csíkszeredai építőipari cég arról tett bejelentést az ügynökségnél, hogy amennyiben nagyon hidegre fordul az időjárás, több mint 100 alkalmazottját lesz kénytelen elbocsátani.

Ez azonban csak egy 2-3 hetes szezonális leállás lesz – ha egyáltalán megtörténik –, azt követően folytatják tevékenységüket.

Az építőipari cégeknél korábban teljesen általános volt a téli leállás, jórészt ez volt az oka annak is, hogy a téli időszakban megnőtt a munkanélküliség, ám

az utóbbi években a cégtulajdonosok a hideg évszakra is próbálnak munkát biztosítani alkalmazottaiknak, azokban a hónapokban rendszerint beltéri munkát vállalnak.

Fotó: Haáz Vince

Egy -20 Celsius-fokos fagy idején azonban már a beltéri építkezési munkákhoz is túl hideg van, de általában már csak ilyen esetekben állnak le télen az építkezési cégek is, így tehát

a szezonális munkanélküliség is megváltozott az utóbbi években

– tudtuk meg Jánó Edittől.

Öt százalék fölött a munkanélküliség

Noha a tömeges leépítések gyakorisága csökkent, a munkanélküliségi ráta tavaly ősz óta szinte folyamatos növekedést mutat Hargita megyében.

Az állástalanok aránya október végére meghaladta az 5 százalékot, amire a statisztikák szerint 7 éve nem volt példa.

Múlt hónap végén 5,06 százalékos volt a munkanélküliségi ráta a megyében, ennél nagyobb 2017 márciusában (5,20 százalék) volt legutóbb, és 2017 júniusa óta nem is volt olyan hónap, amikor elérte volna az 5 százalékot.

Fotó: Pixabay.com

A munkanélküliség egyértelműen növekszik, ha nem is nagy mértékben, de növekszik”

– fogalmazott az ügynökség munkatársa. Noha a romló gazdasági helyzet is a jelenség fő okai közt van, adminisztratív okai is vannak a munkanélküliségi ráta növekedésének – tudtuk meg Jánó Edittől. Például azok, akik

nyáron szezonális munkákat végeztek, október, november folyamán jelentkeznek be munkanélküliként az ügynökségnél, hogy megkaphassák az energiatámogatási segélyt.

Fotó: Veres Nándor

A munkanélküliségi csoport összetétele is arra utal, hogy nem csak a romló gazdasági helyzet és a friss elbocsátások miatt növekszik a munkanélküliség. Ugyanis

a nyilvántartásban szereplő munkanélkülieknek csak a 25 százaléka olyan állástalan, aki jogosult munkanélküli segélyre, azaz dolgozott az elmúlt két évben, esetleg idén fejezte be tanulmányait.

A fennmaradó 75 százalékba azok tartoznak, akik korábban kaptak segélyt, de esetükben már lejárt ez az időszak és azóta sem találtak munkát, valamint azok, akik képzetlenek, legfeljebb 4 osztályos végzettséggel rendelkeznek és ezért tartósan munkanélküliek.

Csíkszék Udvarhelyszék Gyergyószék