Hirdetés
Hirdetés

A tömeges leépítések ritkábbak, de megnőtt a munkanélküliség

A gyakorlatban idén több mint négyszázan veszítették el állásukat tömeges leépítések során Hargita megyében, de egy részük azóta már újra munkába állt. Képünk illusztráció •  Fotó: 123RF

A gyakorlatban idén több mint négyszázan veszítették el állásukat tömeges leépítések során Hargita megyében, de egy részük azóta már újra munkába állt. Képünk illusztráció

Fotó: 123RF

Hivatalosan szinte 400-an, a valóságban még többen váltak munkanélkülivé nagyszámú elbocsátások során idén Hargita megyében. Azóta lecsökkent a tömeges leépítések száma, a munkanélküliség viszont nőtt – legutóbb hét éve volt nagyobb, mint októberben.

Széchely István

2024. november 21., 07:552024. november 21., 07:55

Idén több tömeges leépítés is történt Hargita megyében, legnagyobb számban textilipari cégek váltak meg alkalmazottaiktól, emellett egy bútoripari, valamint egy tejipari vállalatnál is nagy elbocsátások voltak.

Hirdetés

Összesen majdnem 381-en veszítették el állásukat tömeges elbocsátások során, azaz ennyien jelentkeztek be álláskereső munkanélküliként a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökségnél a leépítések után:

  • 130-an egy székelyudvarhelyi textilipari vállalatnál történt személyzetcsökkenés után,

  • 132-en egy székelyudvarhelyi bútoripari vállalatnál elrendelt szakaszos leépítést követően,

  • egy maroshévízi textilipari cégtől további 55 elbocsátott alkalmazott,

  • és további 64 személy, akik a bezárt csíkszeredai tejgyár alkalmazottai voltak korábban.

A valóságban azonban ennél többen veszítették el az állásukat – több mint 400-an – a tömeges leépítések során, hiszen például a Lactalis tejfeldolgozót be is zárták, így mind a 94 alkalmazottja munkanélkülivé vált, és

a székelyudvarhelyi bútorgyártól is 160 alkalmazottat bocsátottak el, többet, mint amennyien regisztrált álláskeresőként bekerültek az ügynökség nyilvántartásába.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

Erre az a magyarázat, hogy nem minden elbocsátott dolgozó jelentkezett be az intézménynél, hogy munkanélküli segélyben részesülő álláskeresővé váljon: voltak, akik szinte azonnal el tudtak helyezkedni máshol, de olyanok is, akik kérhették a nyugdíjazásukat és ezt meg is tették – tudtuk meg Jánó Edittől, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség osztályvezetőjétől. Arról is tájékoztatott, hogy a munkanélküliként nyilvántartásba vett elbocsátottak egy része is kapott munkát azóta:

a két székelyudvarhelyi vállalat korábbi alkalmazottai közül 26-26 tudott elhelyezkedni október végéig és a maroshévízi cég is újra alkalmazta 30-40 korábbi dolgozóját.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

A szezonális munkanélküliség szinte megszűnt az építőiparban

A tömeges elbocsátások jelentős része az év első felében történt, őszre lelassult ez a trend. Egy nagyszámú leépítés azonban jelenleg is kilátásban van Hargita megyében:

egy csíkszeredai építőipari cég arról tett bejelentést az ügynökségnél, hogy amennyiben nagyon hidegre fordul az időjárás, több mint 100 alkalmazottját lesz kénytelen elbocsátani.

Ez azonban csak egy 2-3 hetes szezonális leállás lesz – ha egyáltalán megtörténik –, azt követően folytatják tevékenységüket.

Az építőipari cégeknél korábban teljesen általános volt a téli leállás, jórészt ez volt az oka annak is, hogy a téli időszakban megnőtt a munkanélküliség, ám

az utóbbi években a cégtulajdonosok a hideg évszakra is próbálnak munkát biztosítani alkalmazottaiknak, azokban a hónapokban rendszerint beltéri munkát vállalnak.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

Egy -20 Celsius-fokos fagy idején azonban már a beltéri építkezési munkákhoz is túl hideg van, de általában már csak ilyen esetekben állnak le télen az építkezési cégek is, így tehát

a szezonális munkanélküliség is megváltozott az utóbbi években

– tudtuk meg Jánó Edittől.

Öt százalék fölött a munkanélküliség

Noha a tömeges leépítések gyakorisága csökkent, a munkanélküliségi ráta tavaly ősz óta szinte folyamatos növekedést mutat Hargita megyében.

Az állástalanok aránya október végére meghaladta az 5 százalékot, amire a statisztikák szerint 7 éve nem volt példa.

Múlt hónap végén 5,06 százalékos volt a munkanélküliségi ráta a megyében, ennél nagyobb 2017 márciusában (5,20 százalék) volt legutóbb, és 2017 júniusa óta nem is volt olyan hónap, amikor elérte volna az 5 százalékot.

•  Fotó: Pixabay.com Galéria

Fotó: Pixabay.com

Idézet
A munkanélküliség egyértelműen növekszik, ha nem is nagy mértékben, de növekszik”

– fogalmazott az ügynökség munkatársa. Noha a romló gazdasági helyzet is a jelenség fő okai közt van, adminisztratív okai is vannak a munkanélküliségi ráta növekedésének – tudtuk meg Jánó Edittől. Például azok, akik

nyáron szezonális munkákat végeztek, október, november folyamán jelentkeznek be munkanélküliként az ügynökségnél, hogy megkaphassák az energiatámogatási segélyt.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

A munkanélküliségi csoport összetétele is arra utal, hogy nem csak a romló gazdasági helyzet és a friss elbocsátások miatt növekszik a munkanélküliség. Ugyanis

a nyilvántartásban szereplő munkanélkülieknek csak a 25 százaléka olyan állástalan, aki jogosult munkanélküli segélyre, azaz dolgozott az elmúlt két évben, esetleg idén fejezte be tanulmányait.

A fennmaradó 75 százalékba azok tartoznak, akik korábban kaptak segélyt, de esetükben már lejárt ez az időszak és azóta sem találtak munkát, valamint azok, akik képzetlenek, legfeljebb 4 osztályos végzettséggel rendelkeznek és ezért tartósan munkanélküliek.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 18., péntek

Székelyföldön mondta ki az Állandó Választási Hatóság elnöke az előrehozott választásról azt, ami mindannyiunkat érint

Az esetleges előrehozott parlamenti választások 160–170 millió euróba kerülhetnek – jelentette ki pénteki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke.

Székelyföldön mondta ki az Állandó Választási Hatóság elnöke az előrehozott választásról azt, ami mindannyiunkat érint
Hirdetés
2026. szeptember 18., péntek

Teljesen átfúrták az alagutakat az A1-es sztrádánál, 2027 első felére meglehet a hiányzó kilenc kilométer

Teljes hosszában átfúrták az A1-es autópálya Marzsina és Holgya közötti szakaszán épülő alagutakat, és az év végéig a járatok betonozása is befejeződik – jelentette be pénteken a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság vezetője, Cristian Pistol.

Teljesen átfúrták az alagutakat az A1-es sztrádánál, 2027 első felére meglehet a hiányzó kilenc kilométer
2026. szeptember 18., péntek

Munkához látott Siegfried Mureșan, megkezdődött a kormányalakítás

Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök pénteken közölte, hogy megkezdte a kormányalakítással kapcsolatos munkát, és ígéretet tett arra, hogy az eljárás minden lépéséről tájékoztatja a nyilvánosságot.

Munkához látott Siegfried Mureșan, megkezdődött a kormányalakítás
2026. szeptember 18., péntek

Több építkezés, több felújítás: növekedett az építőipar teljesítménye

Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 11,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 8,2 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.

Több építkezés, több felújítás: növekedett az építőipar teljesítménye
Hirdetés
2026. szeptember 18., péntek

Visszaesett a gyermekkori átoltottság Romániában

A koronavírus-járvány kezdete óta több európai országban is csökkenni kezdett a gyermekek átoltottsága, ami egyes fertőző betegségek újbóli megjelenésének veszélyével jár – hívja fel a figyelmet a The Lancet folyóiratban megjelent tanulmány.

Visszaesett a gyermekkori átoltottság Romániában
2026. szeptember 18., péntek

Földrengés volt hajnalban Hargita megye szomszédságában

A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt pénteken 4 óra 9 perckor Moldva térségében, Suceava megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Földrengés volt hajnalban Hargita megye szomszédságában
2026. szeptember 17., csütörtök

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje

Siegfried Mureşan Nicușor Dan elnök harmadik miniszterelnök-jelöltje. A 45 éves éves politikus az Európai Néppárt (EPP), illetve az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke.

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje
Hirdetés
2026. szeptember 17., csütörtök

Reagáltak a pártok a jelölésre, az RMDSZ-nek még mindig van egy feltétele

Sorra jelentették be a parlamenti pártok képviselői csütörtök délután, hogyan viszonyulnak a Nicușor Dan államfő által – nem sokkal korábban – javasolt miniszterelnök-jelölt személyéhez.

Reagáltak a pártok a jelölésre, az RMDSZ-nek még mindig van egy feltétele
2026. szeptember 17., csütörtök

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében

Az adócsalás megelőzése és visszaszorítása érdekében a Hargita megyei rendőrség autóalkatrészekkel foglalkozó cégekhez és az autószervizekbe szállt ki ellenőrzésre. Több törvénysértést is találtak.

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében
Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében
2026. szeptember 17., csütörtök

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében

2026. szeptember 17., csütörtök

Megvan a bejelentés, miniszterelnököt javasolt ma délután az államfő

Az USR, a PNL és az RMDSZ által javasolt politikust nevezte meg miniszterelnök-jelöltjének Nicușor Dan államfő csütörtök délután a Cotroceni-palotában tett nyilatkozatában.

Megvan a bejelentés, miniszterelnököt javasolt ma délután az államfő
Hirdetés