
Fotó: Gergely Imre
A 2020-as évben az előirányzott adóbevételeknek mintegy 10 százalékát, közel 600 ezer lejt nem sikerült bevételeznie a gyergyószentmiklósi önkormányzat pénzügyi osztályának. Idén viszont többletbevételt remélnek az adóhátralékok behajtásából.
2021. január 21., 15:422021. január 21., 15:42
2019-ben 6 millió 367 ezer lejes adóbevétel volt előirányozva, ehhez képest ennél 292 ezer lejjel több, 6 millió 447 ezer lej folyt be a városkasszába. A múlt év nem volt ennyire jó, 597 ezer lejjel kevesebb lett a bevétel az előirányzotthoz képest, azaz a tervezett 6 millió 659 ezer lejből 6 millió 62 ezer lej valósult meg – közölte érdeklődésünkre a városháza helyi adók és illetékek ügyében illetékes pénzügyi osztálya.
A két évvel előtti növekedés és a 2020-es visszaesés ugyanabból az okból történt: az adósok felszólítása, késlekedők adóhátralékainak behajtása hozta a többletet 2019-ben, míg 2020-ban nem éltek ezekkel az eszközökkel. Most, 2021-ben azonban már újraindult ez a gyakorlat – mondta el Lőrinczi Mária, a pénzügyi osztály vezetője.
Gyergyószentmiklóson egyébként 14 249 adófizető magánszemélyt tartanak nyilván, akik 2020-ban 3 millió 305 ezer lej adót fizettek be, 119 ezerrel többet, mint 2019-ben, míg az 1334 adófizető jogi személy 3 millió 354 ezer lejt adózott összesen, 173 ezerrel többet, mint 2019-ben. A 2020-az évre betervezett de fel nem hajtott adóhátralék 597 ezer lej, ebből a magánszemélyek tartozása 265 ezer lej, a jogi személyeké 332 ezer lej. A gyergyószentmiklósi önkormányzat által számon tartott legnagyobb adótartozás magánszemély esetében 270 ezer lej, ami 5 év alatt halmozódott fel (mint megtudtuk, egy olyan épülettulajdonosról van szó, akinek az az ingatlanában gazdasági tevékenység zajlik). A jogi személyek közül a legnagyobb adós 209 ezer lejjel tartozik, ez 3 éves hátralékot jelent.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
szóljon hozzá!