A szőlőműveléstől a hengergőzésig

A szőlőműveléstől a hengergőzésig

Pásztormunka

Fotó: Unguran Károly/Székely Kalendárium

A 223-ban a pápai trónra került, majd 230-ban vértanúhalált szenvedett I. Orbán pápa egyesek szerint a jóval Jézus születése előtt dívó Bacchus-kultusz szerepét „vette át”, részben ezért választották patrónusuknak a szőlőművesek, kádárok, kocsmárosok. Mifelénk az utolsó fagyosszentként tartják számon, és mivel itt kevés a szőlős, napjához másfajta szokások is kapcsolódtak az idők folyamán. Ezek némelyike ma már csak az öregek emlékezetében él, és bizonyára nosztalgiázva gondolnak rájuk.

Kocsis Károly

2023. május 25., 08:212023. május 25., 08:21

Középkori hagyomány szerint pápaként Orbán rendelte el, hogy a miseáldozat kelyhét és tányérkáját (patena) aranyból vagy ezüstből készítsék, a liturgiamagyarázók szerint ezért szokták kehellyel, később szőlőfürttel a kezében ábrázolni.

Pongrác, Szervác, Bonifác után ő negyedik fagyosszent, amely esetenként riogatja a gazdákat, hiszen napján a szőlő, illetve a gyümölcsfák rügyei még megsínylik a hideg időjárást.

Ezért sokfelé szobrot emeltek számára a szőlőben, és Orbán-napon körmenetben keresték fel. Jó termés esetén ezt fölvirágozták, miközben vidáman vedelték az óbort, ám ha kár érte a szőlőt (fagy, jégverés), valamilyen módon „megbüntették” Orbánt: szidták, köpködték, locsolták, pálcával verték, szalmából vagy fából készült jelképét elégették.

„Még csak Orbán kell elmenjen”

Háromszéken régebb ezen a napon gyakran megfagytak a gyümölcsfák rügyei, tehát Orbán itt sem örvendett túlzott népszerűségnek. Ma már kevésbé jellemző ilyen szélsőséges időjárás, a meteorológusok 10–13 fokot jósoltak ma hajnalra, így

vélhetően a zabolai asszonyok azon intelme is fenntartásokkal kezelendő, miszerint az uborkát és a babot Orbán előtt kell elvetni, hogy e jeles napra ne bújjon ki a földből, mert akkor a hideg elveszi.

„A paradicsom, paprika, zeller, hagyma, uborka és cékla palántáit csak Orbán napja után ajánlották elvetni, a murokmagvakat rendszerint csak a hónap utolsó hetében helyezték földbe” – emlékeztet Pozsony Ferenc. Elvileg a kukorica is elvethető, ha a talaj hőmérséklete eléri a tíz Celsius-fokot.

Az ozsdolaiak Eszter napját (május 24.) is figyelték, mondván, ha megcseppen, hideg idő várható, ám főként Orbántól tartottak. A napjára virradó hajnalban tüzet raktak a gyümölcsösbe, hogy ne fagyjon el a virágkezdemény.

Haragosaiknak dühösen vágták a szeme közé: az Orbán hidege vegyen el!

A pálpatakiak mondását Barabás László jegyezte le: „Ha a három fagyosszent átal bukott, még csak Orbán kell elmenjen.” Tőle tudjuk azt is, hogy Orbánt hajdanán a szász szőlősgazdák is védőszentjükként tartották számon, napján a szőlősök védelmére misét tartottak. Ők is

úgy vélték, a szőlőt csak eddig a napig kell félteni – ha eddig nem fagy meg, abban az esztendőben jó termésre lehet számítani.

Valószínűleg a közeli Szászföldnek köszönhetően terjedt el Vadasdon a szólás: „A szász Orbán napjáig félti a szőlőjét”. Ez amúgy a vadasdi emberekre is érvényes – írja Székely Ferenc.

Orbánnal kapcsolatos szólások
Feltette az Orbán süvegét – nagyon jó kedve van, vigad; többet ivott a kelleténél, berúgott, elbizakodottá vált.
Jár-kel, mint (az) Orbán lelke (a pokolban) – nem tud nyugton ülni; folyton jön-megy.
Orbán ereszti (a) bogarait – mondják Orbán napja körül, ha rajzó méheket látnak (a méheket ugyanis Orbán bogarainak tartják, mivel megfigyelések szerint egyes helyeken ezen a napon kezdenek rajzani).
Orbán nem segít a csorbán – nem várható, hogy más hozza helyre az általunk elkövetett hibát.

Galéria

Juhkarám Vargyas határában

Fotó: Csíki Csaba/Székely Kalendárium

„Mindenki a más feleségivel”

Parajdon és Korondon egykor Orbán napján nyírták a juhokat (Siklódon később, úrnapja tájékán), ám ha túl hidegre fordult az idő, akkor pünkösd harmadnapjáig vártak vele. A nyírást többnyire a gazdák végezték családtagjaik segítségével, akik például Alsósófalván az aznapi fejést is megkapták a majortól. A nyírás után a juhnyíró ollók élét bekötötték, így téve el a következő nyírásig, majd estig tartó táncos mulatság vette kezdetét a majorház előtt. Sőt,

az ötvenes években Parajdon még élt a hempergőzés szokása, amikor is a férfiak egymás feleségét, a majornét sem kímélve meghöngöröztették, azaz összeölelkezve gurultak le a domboldalon.

Hogy közben, utána mi történt, arról a néprajzi gyűjtők is sokat tudnának mesélni…

Hengergőző csíkszentdomokosiak
… Előbb a férfiak mentek fel két napra a havasra. Az asszonyok is harmadik nap felmentek, vittek kürtőst, palacsintát, pálinkát. Mikor elvégezték a nyírást, megmosakodtak, egy helyré karimót csináltak, s mint a lakadalomba, ettek-ittak, mulattak. A gyűjtő hozott édes ordát, frisset. S aztán mámoros jókedvükben elkezdtek hengerészni. Mindenki a más feleségivel hengergőzött (!)
– Ez nyílt szerelmi játék volt… Ott helytelenkedtek, s játszottak. Ölelgették egymást. Az egyik nyomta le a másiknak a feleségit, ölelkeztek essze, az asszony es csipeszkedett belé, s ott höngörödtek bé az oldalon. Hol az egyik alól, hol a másik fejjel. Ezen csak a menyecskék lehettek ott, sem leányok, sem legények.
– Az hogy volt, amikor maga hengergőzött? – kérdeztem.
– Hát, odanyúltam, s megfogtam a pináját. S. Gy.-né volt… Súgtam neki, hogy bé kéne höngörödjünk a bokrosba. „Igen, de meglátnak”, mondta Józéfa, „valahol máshol”. Igen, de sose lehetett…, nem volt alkalom. Ő nem ellenezte, sőt, szerette volna… Szabad volt meghöngöríteni akármelyiket, s odanyúlni, hova kell. Na, de lejárt!
Egy-két óra játék után az asszonyok gatyavizitet rendeltek el: a férfiak sorba állítva le kellett tolják a nadrágjukat, az asszonyok pedig végigvizsgálták a gatyák átnedvesedését, melyiket mennyire árasztotta el a sperma, csípős megjegyzéseket tettek, nagyokat kacagtak…

(Részlet dr. Balázs Lajosnak a 2020-as Csoma-konferenciára beküldött dolgozatából)

Galéria

Juhnyírás Csíkországban, valamikor a múlt században (Molnár Attila gyűjteményéből). Forrás: Fotomuzeum.eu

„Ha tiszta Napfény vagyon”

E jeles nap időjárásából messzemenő következtetéseket is levontak. Már Bod Péter református lelkész, irodalomtörténész, egyháztörténész így ír a 18. században: „Orbán napját tartják Dies criticusnak, melyből jövendölnek a tudatlanok. Ha tiszta Napfény vagyon, a bornak bő termését, ha esős idő, a szükséget...”

Egy múlt század eleji naptár rigmusba is foglalja a májusi népi időjóslást: „Májusban ha sok az eső, / Termés is lesz elegendő, / De ha száraz lesz a hónap, / Esztendőt se várjad jónak. / Ha sok lesz a cserebogár, / Gazdára jó esztendő vár. / Orbán-napi idő / Szüretkor ismét jó.

A tavaly Hargita Megyéért díjjal kitüntetett Kisné Portik Irén néprajzos a nagyszüleitől örökített meg pár, Orbánnal kapcsolatos mondókát:

ha Pongrác s Orbán száraz, sok jó borra várhatsz; Orbán ha szomorú, a gazdára kár s ború; ha Orbánt tiszteled, bőven ad búzaszemet; ha Orbán éje tiszta, lopva jön a fagy vissza.

Nos, az előrejelzések szerint ma és éjszaka egész nap borús égboltra számíthatunk, ami azt jelenti, hogy jó ideig nem kell fagytól tartani. Úgy tűnik, ha rövid időre is köszönt be, de idén sem marad el a tavasz!

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. március 21., csütörtök

Csergő Tibor kötelességének érzi, hogy induljon az előválasztáson

Sajtótájékoztatón jelentette be Csergő Tibor, Gyergyószentmiklós jelenlegi polgármestere, hogy újra megméretkezik a helyi RMDSZ-előválasztáson.

Csergő Tibor kötelességének érzi, hogy induljon az előválasztáson
2024. március 21., csütörtök

Sokan vártak erre a hírre: újra megnyílik a parajdi wellnessközpontot

Mintegy fél évnyi felújítási munkálatot követően szombaton ismét megnyitja kapuit az önkormányzati tulajdonban lévő parajdi wellnessközpont – közlik az intézmény Facebook-oldalán.

Sokan vártak erre a hírre: újra megnyílik a parajdi wellnessközpontot
2024. március 21., csütörtök

Újból fogadhatnak látogatókat a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház páciensei

Fogadhatnak látogatókat a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház páciensei szombattól a hét minden napján, az arra kijelölt időpontokban. Hétközben az épületben zajló munkálatok miatt rövidebb időintervallumban lehet látogatókat fogadni.

Újból fogadhatnak látogatókat a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház páciensei
2024. március 21., csütörtök

Down-szindrómával a közoktatásban – figyelemmel és fejlesztéssel lehetséges

Az iskolaorientációs bizottság a szülővel közösen dönt arról, hogy egy Down-szindrómás gyerek hol kezdheti meg az iskolát. Sok múlik azon, hogy a gyereket fejlesztették-e csecsemőkorban, illetve részt vett-e az óvodai programban.

Down-szindrómával a közoktatásban – figyelemmel és fejlesztéssel lehetséges
2024. március 21., csütörtök

Hárman sérültek meg egy maroskeresztúri balesetben

Személyi sérülésekkel járó baleset történt Maroskeresztúrnál csütörtök délelőtt – adja hírül a Maros megyei tűzoltóság sajtóosztálya. A mentés és a helyszínelés idejére félsávos útlezárást léptettek érvénybe a hatóságok.

Hárman sérültek meg egy maroskeresztúri balesetben
2024. március 21., csütörtök

Hárman is polgármesterjelöltek lennének az RMDSZ színeiben Gyergyószentmiklóson

Lezárult a jelentkezési időszak az április 7-én sorra kerülő gyergyószentmiklósi RMDSZ előválasztásra. A határidőig három személy nyújtotta be jelentkezését a polgármesterjelöltségre, és 36-on szeretnének képviselőjelöltek lenni.

Hárman is polgármesterjelöltek lennének az RMDSZ színeiben Gyergyószentmiklóson
2024. március 21., csütörtök

Nagycsütörtöki koncert Székelyudvarhelyen

A nagyheti elcsendesüléshez kapcsolódva koncertet szerveznek Székelyudvarhely Belvárosi Református Templomban március 28-án, nagycsütörtökön, 17 órától, az istentiszteletet követően.

Nagycsütörtöki koncert Székelyudvarhelyen
Nagycsütörtöki koncert Székelyudvarhelyen
2024. március 21., csütörtök

Nagycsütörtöki koncert Székelyudvarhelyen

2024. március 21., csütörtök

Nem szeretnének úszó napelemeket a zeteváraljai víztározónál, ezért aláírásgyűjtésbe kezdtek

Online kitölthető petíciót indított a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület, amely úszó napelemek telepítését szeretné megakadályozni a zeteváraljai víztározónál. Kezdeményezésüket nem csak a székelyföldiek támogatják.

Nem szeretnének úszó napelemeket a zeteváraljai víztározónál, ezért aláírásgyűjtésbe kezdtek
2024. március 21., csütörtök

„A siker kulcsa a több lábon állás”

Két évtizednyi munka magában hordozza mind a sikert, a gyümölcsöző együttműködéseket, mind a nehézségeket és elakadásokat. Sorsszerűségről és támogató közösségről beszélgettünk Takács Zoltánnal, a székelykeresztúri Netter System ügyvezető igazgatójával.

„A siker kulcsa a több lábon állás”
„A siker kulcsa a több lábon állás”
2024. március 21., csütörtök

„A siker kulcsa a több lábon állás”

2024. március 20., szerda

Vannak még olyan tanügyi alkalmazottak, akik nem kapták meg az önfejlesztésre fordítható támogatást

Több probléma is volt az utóbbi időben az oktatási rendszerben dolgozó alkalmazottak bérével. Noha a hibák jó része megoldódott, van még olyan juttatás, amelyet még nem minden alkalmazott kapott meg.

Vannak még olyan tanügyi alkalmazottak, akik nem kapták meg az önfejlesztésre fordítható támogatást
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik,
rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik, rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!