
A Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár
Fotó: Gyvk.ro
A Gyergyói Szemle tudományos, ismeretterjesztő folyóirat harmadik lapszámát mutatják be a szerkesztők pénteken délután hat órától a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban A bemutatót a Lapok a sötétség éveiből című kiállítás egészíti ki. A kötet tanulmányainak kiegészítéseként, a témához kapcsolódva Karancsi Sándor-alkotásokat és korabeli dokumentumokat láthatnak a bemutató során az érdeklődők.
2018. január 25., 19:292018. január 25., 19:29
2018. január 25., 19:312018. január 25., 19:31
Az újonnan megjelent Gyergyói Szemle témája: Az államszocialista rendszer emlékezete Gyergyóban. Felvetik a kérdést: Túlélheti-e önmagát a közelmúlt?
1989 decembere óta közel három évtizednek el kellett telnie ahhoz, hogy elég távol legyünk a szocialista rendszer időszakától azért, hogy átfogó rálátása nyílhasson a kutatóknak arra a 45 évre, és tudományos szempontok szerint lehessen elemezni az akkor történteket – veti fel Nagy József remetei történész, a Gyergyói Szemle főszerkesztője.
Egy újszerű kutatómunka kezdete tehát az, amit a Gyergyói Szemle harmadik lapszáma bemutat. Az államszocializmus emlékezete címet kapott, tíz tudományos írást tartalmazó 3. Gyergyói Szemle ezért is lehet érdekes sokak számára. A kiadványban Antal Róbert történész közöl szemelvényeket a csíki és gyergyói kistérség átmeneti éveiből (1945–49). Az irodalomrovat Szakolczay Lajos elemzését tartalmazza Salamon Ernő költészetéről, amit Ferenczi Attila Salamon-életrajza egészít ki, és válogatási is olvasható Salamon Ernő verseiből.
Köllő Miklós írásának témája: Szocialista átalakulások a székelyföldi, illetve a gyergyói kultúrtájban, településképben. Ferencz Melinda a 20. század második felében létezett levelezési szokásokat elemzi, Kovács Eszter pedig az 1980-as évek végének, illetve a 90-es évek elejének gyergyói újságírását mutatja be. Madaras Szilárd a szocialista kor utáni időszak gazdasági változásairól értekezik, tekintettel a foglalkoztatásra és munkanélküliségre. A természettudományok rovat témája egyre aktuálisabb: „A barna medve és az ember konfliktushelyzete napjainkban”, írója Kecskés Attila. Egy feledésbe vesző építészeti örökségünket, a maroshévízi Urmánczy-kastélyt ismerteti Szabó Tekla.
Képek a sötétség éveiből
A Gyergyói Szemle harmadik lapszámában, a művészeti rovatban olvasható Ferencz-Mátéfi Kriszta írása, amely a korszak művészeti életébe enged betekintést. Ennek a kiegészítése az a kiállítás, ami a péntek esti lapbemutatót kíséri. Karancsi Sándor alkotásai lesznek itt láthatók, olyan képek, amelyeket akkoriban nemhogy bemutatni nem lehetett, hanem rejtegetni kellett. Megtorlás járt volna értük. A rendszer kritikája, kemény társadalomkritika jelenik meg az alkotásokon. Ugyanakkor a könyvtár gyűjteményéből a korra jellemző könyvek is közszemlére kerülnek. Azok, amelyek még megmaradtak az 1989 utáni felszabadult eufóriában tűzre került kiadványokból.
A World Vision Románia által megkérdezett tinédzserek közel negyede azt mondja, hogy a felnőttek ritkán vagy szinte soha nem hallgatják meg őket – derül ki szervezet gyermeknap alkalmából végzett felméréséből.
Az államfő szerint az eltávolítása hatással lehet a jogállamisági feltételekhez kötött uniós források lehívására is.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el hétfőn az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több folyó vízgyűjtő területére.
A vízbefulladásos balesetek megelőzését, valamint a felelős magatartás erősítését célzó országos kampányt indít június 1. és augusztus 31. között az Országos Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU).
Jelentős mennyiségű csapadékra és szélviharokra adtak ki figyelmeztetést hétfőn a meteorológusok; a riasztás 21 megyében – köztük a székelyföldiekben – érvényes a nap folyamán.
Ha Sulyok Tamás nem mond le köztársasági elnöki tisztéről, a Tisza párt módosítani fogja az alaptörvényt – mondta a miniszterelnök hétfőn Budapesten, a Sándor-palota előtt tartott sajtótájékoztatóján.
Függetlenül attól, hogy a drónt eltérítették-e vagy sem, Moszkvát terheli a felelősség, ha egy Oroszországból indított drón Románia területére jut – jelentette ki vasárnap este Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
Továbbra is betöltöm köztársasági elnöki tisztségemet, és gyakorlom az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreimet – jelentette ki az államfő vasárnap este a Facebookon közzétett videójában.
Medve jelenlétét jelezték vasárnap este az Oroszhegy községhez tartozó Tibódban, valamint Maroshévízen.
1943-ban április vége és május vége között szállították haza a keleti frontról a januári doni katasztrófa után megmaradt magyar katonákat. Nagy József történészt a veszteségekről, a székely részvételről és a román „hallgatás” okáról kérdeztük.
szóljon hozzá!