
A Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár
Fotó: Gyvk.ro
A Gyergyói Szemle tudományos, ismeretterjesztő folyóirat harmadik lapszámát mutatják be a szerkesztők pénteken délután hat órától a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban A bemutatót a Lapok a sötétség éveiből című kiállítás egészíti ki. A kötet tanulmányainak kiegészítéseként, a témához kapcsolódva Karancsi Sándor-alkotásokat és korabeli dokumentumokat láthatnak a bemutató során az érdeklődők.
2018. január 25., 19:292018. január 25., 19:29
2018. január 25., 19:312018. január 25., 19:31
Az újonnan megjelent Gyergyói Szemle témája: Az államszocialista rendszer emlékezete Gyergyóban. Felvetik a kérdést: Túlélheti-e önmagát a közelmúlt?
1989 decembere óta közel három évtizednek el kellett telnie ahhoz, hogy elég távol legyünk a szocialista rendszer időszakától azért, hogy átfogó rálátása nyílhasson a kutatóknak arra a 45 évre, és tudományos szempontok szerint lehessen elemezni az akkor történteket – veti fel Nagy József remetei történész, a Gyergyói Szemle főszerkesztője.
Egy újszerű kutatómunka kezdete tehát az, amit a Gyergyói Szemle harmadik lapszáma bemutat. Az államszocializmus emlékezete címet kapott, tíz tudományos írást tartalmazó 3. Gyergyói Szemle ezért is lehet érdekes sokak számára. A kiadványban Antal Róbert történész közöl szemelvényeket a csíki és gyergyói kistérség átmeneti éveiből (1945–49). Az irodalomrovat Szakolczay Lajos elemzését tartalmazza Salamon Ernő költészetéről, amit Ferenczi Attila Salamon-életrajza egészít ki, és válogatási is olvasható Salamon Ernő verseiből.
Köllő Miklós írásának témája: Szocialista átalakulások a székelyföldi, illetve a gyergyói kultúrtájban, településképben. Ferencz Melinda a 20. század második felében létezett levelezési szokásokat elemzi, Kovács Eszter pedig az 1980-as évek végének, illetve a 90-es évek elejének gyergyói újságírását mutatja be. Madaras Szilárd a szocialista kor utáni időszak gazdasági változásairól értekezik, tekintettel a foglalkoztatásra és munkanélküliségre. A természettudományok rovat témája egyre aktuálisabb: „A barna medve és az ember konfliktushelyzete napjainkban”, írója Kecskés Attila. Egy feledésbe vesző építészeti örökségünket, a maroshévízi Urmánczy-kastélyt ismerteti Szabó Tekla.
Képek a sötétség éveiből
A Gyergyói Szemle harmadik lapszámában, a művészeti rovatban olvasható Ferencz-Mátéfi Kriszta írása, amely a korszak művészeti életébe enged betekintést. Ennek a kiegészítése az a kiállítás, ami a péntek esti lapbemutatót kíséri. Karancsi Sándor alkotásai lesznek itt láthatók, olyan képek, amelyeket akkoriban nemhogy bemutatni nem lehetett, hanem rejtegetni kellett. Megtorlás járt volna értük. A rendszer kritikája, kemény társadalomkritika jelenik meg az alkotásokon. Ugyanakkor a könyvtár gyűjteményéből a korra jellemző könyvek is közszemlére kerülnek. Azok, amelyek még megmaradtak az 1989 utáni felszabadult eufóriában tűzre került kiadványokból.
Több mint 4,2 millió lej értékben szabott ki bírságot a szeptember 21-25. közötti ellenőrzései során az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC).
Februárban szűnt meg a Csejdet és Tófalvát Marosvásárhellyel összekötő buszjárat, és bár most sokan hiányolják, korábban kevesen vették igénybe a csejdi buszjáratot. Körvonalazódik a megoldás, de a bürokrácia miatt ez jócskán elhúzódhat.
Egy 27 éves férfit 30 napra előzetes letartóztatásba helyezett pénteken a Temes megyei törvényszék gyermekpornográfia és kiskorú elleni nemi erőszak gyanúja miatt.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is döntöttek arról, hogy kik lennének a minisztereik a Siegfried Mureșan által vezetett kormányban.
Az előválogatás során 1003 filmet nézett meg az előzsűri, amely 44 alkotást választott be az Alter-Native Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál nemzetközi versenyprogramjába.
Rendhagyó megemlékezést és lovas napot tartanak szeptember 26-án, szombaton a bekecsi csata 110. évfordulója tiszteletére.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) tájékoztatása szerint az egészségbiztosítások informatikai platformja (PIAS) pénteken 22 órától 2026. szeptember 28-án, hétfőn 2 óráig nem lesz elérhető.
Nicușor Dan államelnök pénteken kihirdette a törvényt, amely eltörli annak lehetőségét, hogy a középiskolák külön felvételi vizsgát szervezzenek a kilencedik osztályba lépőknek.
Tavaly 8716 lej volt a havi bruttó átlagbér Romániában, 655 lejjel, azaz 8,1 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban; a nettó átlagbér 2024-hez képest 307 lejjel (6,2 százalékkal) 5266 lejre nőtt 2025-ben – közölte az Országos Statisztikai Intézet.
szóljon hozzá!