
A Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár
Fotó: Gyvk.ro
A Gyergyói Szemle tudományos, ismeretterjesztő folyóirat harmadik lapszámát mutatják be a szerkesztők pénteken délután hat órától a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban A bemutatót a Lapok a sötétség éveiből című kiállítás egészíti ki. A kötet tanulmányainak kiegészítéseként, a témához kapcsolódva Karancsi Sándor-alkotásokat és korabeli dokumentumokat láthatnak a bemutató során az érdeklődők.
2018. január 25., 19:292018. január 25., 19:29
2018. január 25., 19:312018. január 25., 19:31
Az újonnan megjelent Gyergyói Szemle témája: Az államszocialista rendszer emlékezete Gyergyóban. Felvetik a kérdést: Túlélheti-e önmagát a közelmúlt?
1989 decembere óta közel három évtizednek el kellett telnie ahhoz, hogy elég távol legyünk a szocialista rendszer időszakától azért, hogy átfogó rálátása nyílhasson a kutatóknak arra a 45 évre, és tudományos szempontok szerint lehessen elemezni az akkor történteket – veti fel Nagy József remetei történész, a Gyergyói Szemle főszerkesztője.
Egy újszerű kutatómunka kezdete tehát az, amit a Gyergyói Szemle harmadik lapszáma bemutat. Az államszocializmus emlékezete címet kapott, tíz tudományos írást tartalmazó 3. Gyergyói Szemle ezért is lehet érdekes sokak számára. A kiadványban Antal Róbert történész közöl szemelvényeket a csíki és gyergyói kistérség átmeneti éveiből (1945–49). Az irodalomrovat Szakolczay Lajos elemzését tartalmazza Salamon Ernő költészetéről, amit Ferenczi Attila Salamon-életrajza egészít ki, és válogatási is olvasható Salamon Ernő verseiből.
Köllő Miklós írásának témája: Szocialista átalakulások a székelyföldi, illetve a gyergyói kultúrtájban, településképben. Ferencz Melinda a 20. század második felében létezett levelezési szokásokat elemzi, Kovács Eszter pedig az 1980-as évek végének, illetve a 90-es évek elejének gyergyói újságírását mutatja be. Madaras Szilárd a szocialista kor utáni időszak gazdasági változásairól értekezik, tekintettel a foglalkoztatásra és munkanélküliségre. A természettudományok rovat témája egyre aktuálisabb: „A barna medve és az ember konfliktushelyzete napjainkban”, írója Kecskés Attila. Egy feledésbe vesző építészeti örökségünket, a maroshévízi Urmánczy-kastélyt ismerteti Szabó Tekla.
Képek a sötétség éveiből
A Gyergyói Szemle harmadik lapszámában, a művészeti rovatban olvasható Ferencz-Mátéfi Kriszta írása, amely a korszak művészeti életébe enged betekintést. Ennek a kiegészítése az a kiállítás, ami a péntek esti lapbemutatót kíséri. Karancsi Sándor alkotásai lesznek itt láthatók, olyan képek, amelyeket akkoriban nemhogy bemutatni nem lehetett, hanem rejtegetni kellett. Megtorlás járt volna értük. A rendszer kritikája, kemény társadalomkritika jelenik meg az alkotásokon. Ugyanakkor a könyvtár gyűjteményéből a korra jellemző könyvek is közszemlére kerülnek. Azok, amelyek még megmaradtak az 1989 utáni felszabadult eufóriában tűzre került kiadványokból.
Hatósági felügyelet alá került a Bihar megyei Érbogyoszló RMDSZ-es polgármestere, miután csúszópénz elfogadásán érte tetten az Európai Ügyészség (EPPO).
Döntő házként megszavazta szerdán a képviselőház azt a törvénytervezetet, amely mentesíti az e-Factura rendszer kötelező használata alól a szerzői jogdíjból és mezőgazdasági tevékenységből jövedelmet szerző magánszemélyeket.
Forgalmi változások lépnek életbe péntektől a Nicolae Bălcescu utcában az útszakasz és a parkolók felújítási munkálatai miatt.
A fővárosi tömbházban tavaly történt robbanás ügyében eddig 176 magán- és jogi személy nyújtott be kártérítési igényt sértett félként, és a nyomozók 55 millió euróig zárlatot rendeltek el a gyanúsítottak és az érintett cégek vagyonára.
Az iskola fennállásának 50. évfordulójára megújult a marosvásárhelyi Gheorghe Șincai Szakképző Líceum. Korszerű műhelyek és laborok várják a diákokat, az intézmény pedig ma már az egyik legnépszerűbb szaklíceum Maros megyében.
Egy férfi sérült meg súlyosan szerdán Szeben megyében, miután egy szekérrel egy oszlopnak ütközött, majd a ló az úton vonszolta. Egy nappal korábban egy fiatal állapotos nőt rángatott magával a ló, aki szintén súlyosan megsérült.
Május 1. és 31. között lehetőséget biztosítunk arra, hogy egyszerűen megszabaduljanak azoktól a tárgyaktól, amelyeket már nem használnak, és nem helyezhetők el a hagyományos hulladékgyűjtőkben.
Mielőbbi hosszabb tűzszünet és tartós béke szükségeségét hangsúlyozta az orosz–ukrán háborúban Magyar Péter miniszterelnök szerdán Varsóban, Donald Tusk lengyel kormányfővel közös sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva.
A képviselőház hétfőn, a nyugati keresztény pünkösd második napján nem tart üléseket.
Szerdán online formában elkezdődtek a magyar-ukrán szakértői egyeztetések, ami fontos lépés a kapcsolatok újraépítésében – közölte Orbán Anita külügyminiszter szerdai Facebook-bejegyzésében.
szóljon hozzá!