A szocializmusról írásban, képekben

A Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár

Fotó: Gyvk.ro

A Gyergyói Szemle tudományos, ismeretterjesztő folyóirat harmadik lapszámát mutatják be a szerkesztők pénteken délután hat órától a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban A bemutatót a Lapok a sötétség éveiből című kiállítás egészíti ki. A kötet tanulmányainak kiegészítéseként, a témához kapcsolódva Karancsi Sándor-alkotásokat és korabeli dokumentumokat láthatnak a bemutató során az érdeklődők.

Gergely Imre

2018. január 25., 19:292018. január 25., 19:29

2018. január 25., 19:312018. január 25., 19:31

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Az újonnan megjelent Gyergyói Szemle témája: Az államszocialista rendszer emlékezete Gyergyóban. Felvetik a kérdést: Túlélheti-e önmagát a közelmúlt?

1989 decembere óta közel három évtizednek el kellett telnie ahhoz, hogy elég távol legyünk a szocialista rendszer időszakától azért, hogy átfogó rálátása nyílhasson a kutatóknak arra a 45 évre, és tudományos szempontok szerint lehessen elemezni az akkor történteket – veti fel Nagy József remetei történész, a Gyergyói Szemle főszerkesztője.

A történelemkutatás szempontjából még feltáratlan területnek számít ez a kor.

Egy újszerű kutatómunka kezdete tehát az, amit a Gyergyói Szemle harmadik lapszáma bemutat. Az államszocializmus emlékezete címet kapott, tíz tudományos írást tartalmazó 3. Gyergyói Szemle ezért is lehet érdekes sokak számára. A kiadványban Antal Róbert történész közöl szemelvényeket a csíki és gyergyói kistérség átmeneti éveiből (1945–49). Az irodalomrovat Szakolczay Lajos elemzését tartalmazza Salamon Ernő költészetéről, amit Ferenczi Attila Salamon-életrajza egészít ki, és válogatási is olvasható Salamon Ernő verseiből.

Köllő Miklós írásának témája: Szocialista átalakulások a székelyföldi, illetve a gyergyói kultúrtájban, településképben. Ferencz Melinda a 20. század második felében létezett levelezési szokásokat elemzi, Kovács Eszter pedig az 1980-as évek végének, illetve a 90-es évek elejének gyergyói újságírását mutatja be. Madaras Szilárd a szocialista kor utáni időszak gazdasági változásairól értekezik, tekintettel a foglalkoztatásra és munkanélküliségre. A természettudományok rovat témája egyre aktuálisabb: „A barna medve és az ember konfliktushelyzete napjainkban”, írója Kecskés Attila. Egy feledésbe vesző építészeti örökségünket, a maroshévízi Urmánczy-kastélyt ismerteti Szabó Tekla.

Képek a sötétség éveiből

A Gyergyói Szemle harmadik lapszámában, a művészeti rovatban olvasható Ferencz-Mátéfi Kriszta írása, amely a korszak művészeti életébe enged betekintést. Ennek a kiegészítése az a kiállítás, ami a péntek esti lapbemutatót kíséri. Karancsi Sándor alkotásai lesznek itt láthatók, olyan képek, amelyeket akkoriban nemhogy bemutatni nem lehetett, hanem rejtegetni kellett. Megtorlás járt volna értük. A rendszer kritikája, kemény társadalomkritika jelenik meg az alkotásokon. Ugyanakkor a könyvtár gyűjteményéből a korra jellemző könyvek is közszemlére kerülnek. Azok, amelyek még megmaradtak az 1989 utáni felszabadult eufóriában tűzre került kiadványokból.