
A Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár
Fotó: Gyvk.ro
A Gyergyói Szemle tudományos, ismeretterjesztő folyóirat harmadik lapszámát mutatják be a szerkesztők pénteken délután hat órától a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban A bemutatót a Lapok a sötétség éveiből című kiállítás egészíti ki. A kötet tanulmányainak kiegészítéseként, a témához kapcsolódva Karancsi Sándor-alkotásokat és korabeli dokumentumokat láthatnak a bemutató során az érdeklődők.
2018. január 25., 19:292018. január 25., 19:29
2018. január 25., 19:312018. január 25., 19:31
Az újonnan megjelent Gyergyói Szemle témája: Az államszocialista rendszer emlékezete Gyergyóban. Felvetik a kérdést: Túlélheti-e önmagát a közelmúlt?
1989 decembere óta közel három évtizednek el kellett telnie ahhoz, hogy elég távol legyünk a szocialista rendszer időszakától azért, hogy átfogó rálátása nyílhasson a kutatóknak arra a 45 évre, és tudományos szempontok szerint lehessen elemezni az akkor történteket – veti fel Nagy József remetei történész, a Gyergyói Szemle főszerkesztője.
Egy újszerű kutatómunka kezdete tehát az, amit a Gyergyói Szemle harmadik lapszáma bemutat. Az államszocializmus emlékezete címet kapott, tíz tudományos írást tartalmazó 3. Gyergyói Szemle ezért is lehet érdekes sokak számára. A kiadványban Antal Róbert történész közöl szemelvényeket a csíki és gyergyói kistérség átmeneti éveiből (1945–49). Az irodalomrovat Szakolczay Lajos elemzését tartalmazza Salamon Ernő költészetéről, amit Ferenczi Attila Salamon-életrajza egészít ki, és válogatási is olvasható Salamon Ernő verseiből.
Köllő Miklós írásának témája: Szocialista átalakulások a székelyföldi, illetve a gyergyói kultúrtájban, településképben. Ferencz Melinda a 20. század második felében létezett levelezési szokásokat elemzi, Kovács Eszter pedig az 1980-as évek végének, illetve a 90-es évek elejének gyergyói újságírását mutatja be. Madaras Szilárd a szocialista kor utáni időszak gazdasági változásairól értekezik, tekintettel a foglalkoztatásra és munkanélküliségre. A természettudományok rovat témája egyre aktuálisabb: „A barna medve és az ember konfliktushelyzete napjainkban”, írója Kecskés Attila. Egy feledésbe vesző építészeti örökségünket, a maroshévízi Urmánczy-kastélyt ismerteti Szabó Tekla.
Képek a sötétség éveiből
A Gyergyói Szemle harmadik lapszámában, a művészeti rovatban olvasható Ferencz-Mátéfi Kriszta írása, amely a korszak művészeti életébe enged betekintést. Ennek a kiegészítése az a kiállítás, ami a péntek esti lapbemutatót kíséri. Karancsi Sándor alkotásai lesznek itt láthatók, olyan képek, amelyeket akkoriban nemhogy bemutatni nem lehetett, hanem rejtegetni kellett. Megtorlás járt volna értük. A rendszer kritikája, kemény társadalomkritika jelenik meg az alkotásokon. Ugyanakkor a könyvtár gyűjteményéből a korra jellemző könyvek is közszemlére kerülnek. Azok, amelyek még megmaradtak az 1989 utáni felszabadult eufóriában tűzre került kiadványokból.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
szóljon hozzá!