
Archív
Fotó: Beliczay László
Módosításokkal elfogadta hétfőn a szenátus jogi bizottsága az államelnök-választás előrehozását lehetővé tevő RMDSZ-es törvénytervezetet.
2024. február 26., 17:492024. február 26., 17:49
2024. február 26., 19:172024. február 26., 19:17
Az eredeti jogszabályjavaslat szerint a választásokat legkésőbb 90 nappal az államfő mandátumának lejárta előtt kell megtartani. A jogi bizottságban ez Laura Moagher szociáldemokrata szenátor javaslatára úgy módosult, hogy
A tervezet rögzíti, hogy az államelnök-választást vasárnapi napon tartják. A kormány legalább 75 nappal a szavazás dátuma előtt egy határozatban kitűzi a választások időpontját.
A bizottsági vitán Laura Moagher kifejtette: a tervezet nem sérti a Velencei Bizottságnak azt az ajánlását, miszerint kevesebb mint egy évvel a választások előtt kerülendő a választási törvények módosítása, mert
A politikus szerint nem sérül az alkotmánynak az az előírása sem, amely szerint az államfő mandátuma az újonnan megválasztott elnök beiktatásáig tart – írja az Agerpres hírügynökség.
A jogi bizottság elnöke, Cristian Niculescu-Tâgârlaş nemzeti liberális párti szenátor a tervezet vitáján elmondta, hogy az államfő jogköre nem változik az új elnök megválasztása után. Hozzátette: a tervezet időt hagy majd az új elnöknek felkészülni arra, hogy átvegye a megbízatást a hivatalban lévő államfőtől.
A jogszabály beterjesztői szerint a törvénytervezet célja megnövelni az államelnök megválasztásának napja és a beiktatása közötti időtartamot. Ez a hosszabb időszak szerintük
Az RMDSZ jogszabályjavaslata az államelnök-választásról szóló 2004/370-es törvényt módosítja.
A szenátus plénuma hétfőn elfogadta az államelnök-választás előrehozását lehetővé tevő RMDSZ-es törvénytervezetet. A jogszabályjavaslat 76 támogató és 20 elutasító szavazatot kapott. Korábban a felsőház jogi bizottsága módosításokkal fogadta el a jogszabálytervezetet, és így terjesztette a plénum elé.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
szóljon hozzá!