A személyzeti kategóriától függően 15-36 százalékkal nőnek a bérek az oktatási rendszerben

Átlagban húsz százalékkal nő az oktatási rendszerben dolgozók bére, de ezt az átlagot az egyes személyzeti kategóriák 15–36 százalék közötti értékei eredményezik – tudtuk meg Molnár Zoltántól, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) Maros megyei szervezetének vezetőjétől.

„Az iskolavezetők – igazgatók és igazgatóhelyettesek – esetében a bérnövekedés átlagosan 35–36 százalékos. Még nem tudtunk modellezni, de ha az alapnormában gondolkodunk, akkor azt hiszem, hogy ezzel megoldódott az a probléma, hogy a vezetői funkcióban lévők kisebb bért kaptak, mint a beosztottjaik” – magyarázta a tanügyi szakszervezet képviselője.

A béregyenlőtlenség rendeződésével kapcsolatban ugyanakkor ismételten hangsúlyozta, hogy az összehasonlítást az alapnorma alapján végezte, ami nem feltétlenül érvényes egy olyan esetre, amikor a pedagógus másfél normás munkaidőben tanít.

A pedagógusok és a nem didaktikai személyzet bére is nő

A tanári bérek 19,5–20,5 százalékos arányban nőnek ettől a hónaptól az új intézkedés értelmében. Ez minden pedagógusra érvényes, azaz nő a fizetése a kezdő pedagógusoknak is, akik tavaly, az általános sztrájk után már kaptak egy 36 százalékos béremelést. Így

A kisegítő, illetve adminisztratív személyzet is nagyobb bért vihet haza jövő hónaptól: átlagban 15–16 százalékkal nő az ilyen munkakörben dolgozók fizetése. Van még két belső munkakör – a főkönyvelői, illetve főtitkári funkció –, amelyek esetében talán kissé magasabb arányú lesz a béremelés, de ebben nem biztos – mondta Molnár Zoltán, de azt is hozzáfűzte, a főtitkári munkakör nagyon ritka, csak a nagy oktatási intézményben léteznek ilyen állások.

„Mindig felmerül a kérdés, hogy miért nem több, de azt hiszem, hogy ez elfogadható bérnövekedés a jelenlegi körülmények között és összehasonlítva más állami alkalmazotti kategóriákkal. Ha úgy vesszük,

– válaszolta arra a kérdésünkre, hogy a szakszervezet elégedett-e az oktatási rendszerben elrendelt béremelés mértékével.

Elmondta ugyanakkor azt is, hogy az emelés a bérpótlékokat is érinti, ez alól mindössze az úgynevezett stresszpótlék (románul: spor de suprasolicitare neuropsihică) képez kivételt, azt ugyanis a 2018-as bérek alapján számítják ki.

Arra a kérdésünkre, hogy az oktatási bérrendszerre vonatkozóan vannak-e még elvárásai a tanügyi szakszervezetnek Molnár Zoltán azt válaszolta, hogy a jelenlegi országos bruttó átlagbért tekintve

a tanügyi szakszervezetek és a kormány képviselői között született megállapodás szerint. Ha azonban időközben nőni fog az országos átlagbér, akkor annak megfelelően nőnie kell az oktatási béremelés arányának is – fűzte hozzá. Az új bértörvény várhatóan jövőre készül el.