Hirdetés
Hirdetés

A székelyek vállalkozói kedve segítheti a versenyképesség növelését

•  Fotó: Beliczay László

Fotó: Beliczay László

Magyarország és Románia gazdasági versenyképességének különbözősége került terítékre csütörtök délelőtt Tusványoson, a főbb panelbeszélgetéseknek helyszínt biztosító Lőrincz Csaba sátorban. Mint elhangzott, Székelyföld kitörési lehetősége az itt élők munkamoráljában rejlik.

Pinti Attila

2019. július 25., 14:572019. július 25., 14:57

Kilenc év alatt tíz helyezést javítva Magyarország jelenleg a 48. helyen áll a Világgazdasági Fórum globális versenyképességi ranglistáján, míg Romániát az 52. pozícióban találjuk – vezette fel a Versenyképesség a 21. században – mit hoz jövő? című panelbeszélgetést az előadás moderátora, Várady Zoltán, a kecskeméti Városi Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója. A magyarországi, „rendkívüli teljesítményként” értékelt javulás eléréséről és jövőbeli tervekről először Varga Mihályt, a magyar Pénzügyminisztérium miniszterét kérdezte.

Magyar vállalatokkal a fejlődésért

A pénzügyminiszter mindenekelőtt kiemelte, a fő cél, hogy a Kárpát-medencében élő magyarok gazdaságilag is minél versenyképesebbek legyenek, majd emlékeztetett a 2016 októberében alapított Nemzeti Versenyképességi Tanácsra (NVT), amelynek fő feladata Magyarország erősítése, illetve az állami szolgáltatások javítása.

Hirdetés

Mint Varga Mihály fogalmazott, „feltétel volt, hogy rendet tegyünk a gazdaságban”, ennek eredményeként pedig alacsony a munkanélküliség, stabil az inflációs környezet, továbbá mérséklődtek a finanszírozási költségek. Az NVT Program a versenyképesebb Magyarországért című tanulmánya szerint a környezet kihívásainak is megfelelni képes, magas növekedéssel jellemezhető gazdaságpolitika alapköveit rakják le, ennek hat fő pontjaként a foglalkoztatást, a vállalati környezetet, az adózást, a közszférát, az oktatást és az egészségügyet említette.

Hozzátette,

érdemes figyelembe venni Magyarország elhelyezkedését, hiszen „közel van Nyugat- és Kelet-Európa, a Balkán, de Ázsia sincs messze”, logisztikailag ez pedig nagy előny.

Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az olcsó munkaerőre, a tömeggyártásra épített vállalkozói környezet helyett a kis és közepes szériájú, igényes termékek gyártásába kell fektetni, de „nem ugyanazt kell csinálni, mint a németek, csak gyengébb minőségben”. A robotizálás irányába történő elmozdulás meglátása szerint számos előnnyel járna, az automatizáció nyomán felszabaduló munkaerő pedig a nagyobb hozzáadott értékű termékek előállítására összpontosítva javíthatná a versenyképességet. Ehhez – véleménye szerint – arra is szükség van, hogy új magyar brandek épüljenek ki, továbbá hatékony legyen az „elkényelmesedés” – adóelkerülés, feketegazdaság, olcsó munkaerőt alkalmazó kis- és középvállalatok – elleni küzdelem.

•  Fotó: Beliczay László Galéria

Fotó: Beliczay László

Zárásként hangsúlyozta, mivel „nemzeti kormányunk van, be kell kapcsolni a külhoni magyarokat is gazdasági körforgásba”, ehhez pedig minél több magyar tulajdonú vállalat részvételére van szükség, a gazdaságfejlesztési stratégia ugyanis csak így lehet működőképes.

Túl kell lépni a határokon

Szintén a versenyképességet negatívan befolyásoló tényezőként említette az „elkényelmesedést” az előadás második felszólalója, Bacsa György, a MOL-csoport stratégiai és üzletfejlesztési ügyvezető igazgatója is, hiszen „néhány év alatt a világ vezető vállalatai összezsugorodhatnak, míg a kis cégek a magasba törhetnek”. A versenyképességhez szerinte arra is szükség van, hogy „ne másoljuk a fejlettebb országokat”, hiszen úgy soha nem tudunk felzárkózni hozzájuk. Mint mondta,

tudásalapú gazdaságfejlesztésre van szükség, ugyanakkor nyitni kell a régióra, túl kell lépni Magyarország határain, mivel a környező országokban számos helyen azonos nyelvet beszélünk, hasonlóan gondolkodunk.

„Így lehet erőssé tenni a térséget” – összegzett.

Szükséges a stabil politikai környezet

Gyerkó László, a Romániai Versenytanács tagja a témához csatlakozva borúsabb képet festett a romániai helyzetről. A versenyképességi ranglistán ugyan pozíciójavuláson van túl az ország, csakhogy a gazdaság fő mozgatórugója jelenleg az alacsony munkaerőköltség és a szintén alacsony adószint – részletezte. A szakember úgy látja,

a stabil gazdasági fejlődéshez kétségtelenül stabil politikai környezet lenne szükséges, mert egységes versenyképesség-javító irány hiányában a fejlődés csak apró lépésekben mérhető.

•  Fotó: Beliczay László Galéria

Fotó: Beliczay László

Mintegy pozitívumként kitért a román gazdaságélénkítő, kis- és középvállalkozásokat támogató Start Up Nation programra, csakhogy – mint mondta – egyelőre még azt sem lehet tudni, hogy ezekből a támogatott vállalkozásokból hány maradt versenyképes.

Előny az erdélyiek munkamorálja

Románián belül Erdély helyzetéről beszélt előadásában Mátis Jenő, az Erdélyi Magyar Néppárt Országos Választmányának elnöke, aki szerint „a szép nagy erdélyi gazdasági fejlődéshez sok-sok pénzre lenne szükség”. Úgy látja, a versenyképesség akadályozása főként a centralizációnak, tehát Bukarestnek köszönhető, ilyen körülmények között pedig nehéz felzárkózni.

Az elvándorlás nyomán keletkező munkaerőhiány belátható időn belül súlyos következményekkel járó válságot fog eredményezni

– jelentette ki. Az erdélyiek „hatalmas előnyeként” a régióban élők munkamorálját – pontosság, fegyelem – emelte ki, és követendő példának tartotta a nyugati fejlesztési térséget, amivel például az uniós források lehívásánál megpróbálják kikerülni a bukaresti bürokráciát.

Mit tehetnek a székelyek Erdélyi versenyképességéért?

A moderátor által feltett kérdésre Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) elnöke a versenyképesség növelését, illetve gátolását ismertető felsorolással válaszolt, noha előtte kijelentette, sokat segítene, ha az olyan magyar nagyvállalatok, mint az OTP vagy a MOL áthelyezné romániai székhelyét Székelyföldre. A gazdaságfejlesztést gátoló és segítő felsorolásra visszatérve elmondta, jelentős hátrány többek között, hogy gazdasági teljesítmény az országos átlag alatt van, akárcsak a foglalkoztatottság, és a jövedelmek hiába növekedtek, továbbra is jóval a romániai középszint alatt maradnak.

Szintén negatívum a nagyvállalatok hiánya, illetve hogy hiába sok a külföldi cég Székelyföldön, kevés a befektetett tőke.

•  Fotó: Beliczay László Galéria

Fotó: Beliczay László

Szász Jenő „régi nagy álmát”, a Cekend-tetőre tervezett repülőteret is szóba hozta, mint – rendes infrastruktúra hiányában – megfelelő összeköttetési lehetőséget a fejlettebb régiókkal. Egyúttal figyelmeztetett, hogy

a Brassó mellett épülő légikikötő veszélyeket is rejt Háromszék számára, Sepsiszentgyörgy ugyanis „könnyen Brassó külvárosává válhat”.

A pozitívumokra térve az NSKI-elnök Székelyföld stabil és fenntartható gazdasági szerkezetét, a rohamosan fejlődő turizmusban rejlő további potenciált és a mezőgazdaságot említette – utóbbinál méltatva Magyarország kormányát, hogy pályázatokkal segíti „az erőteljes, vállalkozó kedvű” székelyeket. Szász Jenő mindemellett a székely termékeket, szövetkezeteket és kalákákat is fontos előnyként jellemezte.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 26., hétfő

Csíkszékért díjat kapott Sebestyén Ottó plébános

Csíkszékért díjjal tüntette ki az RMDSZ Csíki Területi Szervezete Sebestyén Ottó zsögödi plébánost hétfőn este.

Csíkszékért díjat kapott Sebestyén Ottó plébános
Hirdetés
2026. január 26., hétfő

Tankokra, rakétarendszerekre, járőrhajókra és drónokra is jut pénz a SAFE-hitelkeretből

Radu Miruță védelmi miniszter hétfői sajtótájékoztatóján ismertette a Románia 9,53 milliárd eurós SAFE-hitelkeretéből finanszírozott haderőfejlesztési programot, amelyik 21 beruházást irányoz elő.

Tankokra, rakétarendszerekre, járőrhajókra és drónokra is jut pénz a SAFE-hitelkeretből
2026. január 26., hétfő

Az adócsökkentés után most a víz- és szemétszállítási díjak csökkentését kérték a tiltakozók Sepsiszentgyörgyön

Bár a sepsiszentgyörgyi polgármester már megígérte a helyi adók csökkentését, petíciót is benyújtanak a helyzet miatt tiltakozók – hangzott el az újabb, hétfőn tartott tiltakozáson, ahol a víz- és szemétszállítás díjának csökkentését is kérték.

Az adócsökkentés után most a víz- és szemétszállítási díjak csökkentését kérték a tiltakozók Sepsiszentgyörgyön
2026. január 26., hétfő

Hogyan szökhetett meg a börtönből az emberölésért elítélt török állampolgár? – kivizsgálják az esetet

Vizsgálatot indított a bukaresti Rahova börtönben az Országos Büntetés-végrehajtási Igazgatóság (ANP) és az igazságügyi minisztérium, miután egy emberölésért elítélt török állampolgár nem tért vissza a számára engedélyezett eltávozásról.

Hogyan szökhetett meg a börtönből az emberölésért elítélt török állampolgár? – kivizsgálják az esetet
Hirdetés
2026. január 26., hétfő

Csenei gyilkosság: a gyermekvédelem a 13 éves gyanusított neuropszichológiai vizsgálatának eredményeire vár

A csenei gyermekgyilkosságban érintett 13 éves fiú jelenleg a családja által választott lakóhelyen tartózkodik, a Temes megyei Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (DGASPC) felügyelete alatt – nyilatkozta hétfőn intézmény szóvivője.

Csenei gyilkosság: a gyermekvédelem a 13 éves gyanusított neuropszichológiai vizsgálatának eredményeire vár
2026. január 26., hétfő

Tüntetés Kézdivásárhelyen: az adóemelés úgy jött rá a drágulásokra, mint „tortára a cseresznye”

Mintegy 300–400 ember vett részt hétfő délután az Erdélyi Magyar Szövetség helyi önkormányzati képviselői által kezdeményezett „adóellenes” tüntetésen. Néhány szórványos bekiabálástól eltekintve a megmozdulás békésen zajlott.

Tüntetés Kézdivásárhelyen: az adóemelés úgy jött rá a drágulásokra, mint „tortára a cseresznye”
2026. január 26., hétfő

Igazságügyi minisztérium: munkacsoporttal vizsgálják újra a büntethetőség alsó korhatárát

Munkacsoportot hozott létre az igazságügyi minisztérium a büntethetőség alsó korhatárának felülvizsgálatára – jelentette be hétfőn Radu Marinescu tárcavezető.

Igazságügyi minisztérium: munkacsoporttal vizsgálják újra a büntethetőség alsó korhatárát
Hirdetés
2026. január 26., hétfő

Többnemzetiségű tüzérségi hadgyakorlat kezdődik Romániában

Az erdélyi Nagysinken (Cincu) működő NATO-támaszpont lőtere lesz a katonai szövetség most kezdődő, Dynamic Front 26 elnevezésű többnemzetiségű tüzérségi hadgyakorlatának egyik helyszíne – közölte hétfőn a román védelmi minisztérium (MAPN).

Többnemzetiségű tüzérségi hadgyakorlat kezdődik Romániában
2026. január 26., hétfő

Az ónos eső miatt újból jegesedésre van kilátás Csíkszeredában

Óvatosságra inti a sofőröket és a gyalogosokat Bors Béla, Csíkszereda alpolgármestere, hiszen a hétfő reggeli után újabb jegesedés várható az ónos eső miatt a megyeszékhelyen.

Az ónos eső miatt újból jegesedésre van kilátás Csíkszeredában
2026. január 26., hétfő

Megvolt az első egyeztetés, februárban várható az országos költségvetés elfogadása

Ilie Bolojan miniszterelnökkel tárgyalt hétfőn Nicușor Dan államfő a Cotroceni-palotában. Az elnöki hivatal közleménye szerint a kormányfő közelgő németországi látogatásának előkészítéséről és Románia 2026-os költségvetéséről is egyeztettek.

Megvolt az első egyeztetés, februárban várható az országos költségvetés elfogadása
Hirdetés