Fotó: Beliczay László
Magyarország és Románia gazdasági versenyképességének különbözősége került terítékre csütörtök délelőtt Tusványoson, a főbb panelbeszélgetéseknek helyszínt biztosító Lőrincz Csaba sátorban. Mint elhangzott, Székelyföld kitörési lehetősége az itt élők munkamoráljában rejlik.
2019. július 25., 14:572019. július 25., 14:57
Kilenc év alatt tíz helyezést javítva Magyarország jelenleg a 48. helyen áll a Világgazdasági Fórum globális versenyképességi ranglistáján, míg Romániát az 52. pozícióban találjuk – vezette fel a Versenyképesség a 21. században – mit hoz jövő? című panelbeszélgetést az előadás moderátora, Várady Zoltán, a kecskeméti Városi Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója. A magyarországi, „rendkívüli teljesítményként” értékelt javulás eléréséről és jövőbeli tervekről először Varga Mihályt, a magyar Pénzügyminisztérium miniszterét kérdezte.
A pénzügyminiszter mindenekelőtt kiemelte, a fő cél, hogy a Kárpát-medencében élő magyarok gazdaságilag is minél versenyképesebbek legyenek, majd emlékeztetett a 2016 októberében alapított Nemzeti Versenyképességi Tanácsra (NVT), amelynek fő feladata Magyarország erősítése, illetve az állami szolgáltatások javítása.
Mint Varga Mihály fogalmazott, „feltétel volt, hogy rendet tegyünk a gazdaságban”, ennek eredményeként pedig alacsony a munkanélküliség, stabil az inflációs környezet, továbbá mérséklődtek a finanszírozási költségek. Az NVT Program a versenyképesebb Magyarországért című tanulmánya szerint a környezet kihívásainak is megfelelni képes, magas növekedéssel jellemezhető gazdaságpolitika alapköveit rakják le, ennek hat fő pontjaként a foglalkoztatást, a vállalati környezetet, az adózást, a közszférát, az oktatást és az egészségügyet említette.
Hozzátette,
Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az olcsó munkaerőre, a tömeggyártásra épített vállalkozói környezet helyett a kis és közepes szériájú, igényes termékek gyártásába kell fektetni, de „nem ugyanazt kell csinálni, mint a németek, csak gyengébb minőségben”. A robotizálás irányába történő elmozdulás meglátása szerint számos előnnyel járna, az automatizáció nyomán felszabaduló munkaerő pedig a nagyobb hozzáadott értékű termékek előállítására összpontosítva javíthatná a versenyképességet. Ehhez – véleménye szerint – arra is szükség van, hogy új magyar brandek épüljenek ki, továbbá hatékony legyen az „elkényelmesedés” – adóelkerülés, feketegazdaság, olcsó munkaerőt alkalmazó kis- és középvállalatok – elleni küzdelem.
Fotó: Beliczay László
Zárásként hangsúlyozta, mivel „nemzeti kormányunk van, be kell kapcsolni a külhoni magyarokat is gazdasági körforgásba”, ehhez pedig minél több magyar tulajdonú vállalat részvételére van szükség, a gazdaságfejlesztési stratégia ugyanis csak így lehet működőképes.
Szintén a versenyképességet negatívan befolyásoló tényezőként említette az „elkényelmesedést” az előadás második felszólalója, Bacsa György, a MOL-csoport stratégiai és üzletfejlesztési ügyvezető igazgatója is, hiszen „néhány év alatt a világ vezető vállalatai összezsugorodhatnak, míg a kis cégek a magasba törhetnek”. A versenyképességhez szerinte arra is szükség van, hogy „ne másoljuk a fejlettebb országokat”, hiszen úgy soha nem tudunk felzárkózni hozzájuk. Mint mondta,
„Így lehet erőssé tenni a térséget” – összegzett.
Gyerkó László, a Romániai Versenytanács tagja a témához csatlakozva borúsabb képet festett a romániai helyzetről. A versenyképességi ranglistán ugyan pozíciójavuláson van túl az ország, csakhogy a gazdaság fő mozgatórugója jelenleg az alacsony munkaerőköltség és a szintén alacsony adószint – részletezte. A szakember úgy látja,
Fotó: Beliczay László
Mintegy pozitívumként kitért a román gazdaságélénkítő, kis- és középvállalkozásokat támogató Start Up Nation programra, csakhogy – mint mondta – egyelőre még azt sem lehet tudni, hogy ezekből a támogatott vállalkozásokból hány maradt versenyképes.
Románián belül Erdély helyzetéről beszélt előadásában Mátis Jenő, az Erdélyi Magyar Néppárt Országos Választmányának elnöke, aki szerint „a szép nagy erdélyi gazdasági fejlődéshez sok-sok pénzre lenne szükség”. Úgy látja, a versenyképesség akadályozása főként a centralizációnak, tehát Bukarestnek köszönhető, ilyen körülmények között pedig nehéz felzárkózni.
– jelentette ki. Az erdélyiek „hatalmas előnyeként” a régióban élők munkamorálját – pontosság, fegyelem – emelte ki, és követendő példának tartotta a nyugati fejlesztési térséget, amivel például az uniós források lehívásánál megpróbálják kikerülni a bukaresti bürokráciát.
A moderátor által feltett kérdésre Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) elnöke a versenyképesség növelését, illetve gátolását ismertető felsorolással válaszolt, noha előtte kijelentette, sokat segítene, ha az olyan magyar nagyvállalatok, mint az OTP vagy a MOL áthelyezné romániai székhelyét Székelyföldre. A gazdaságfejlesztést gátoló és segítő felsorolásra visszatérve elmondta, jelentős hátrány többek között, hogy gazdasági teljesítmény az országos átlag alatt van, akárcsak a foglalkoztatottság, és a jövedelmek hiába növekedtek, továbbra is jóval a romániai középszint alatt maradnak.
Fotó: Beliczay László
Szász Jenő „régi nagy álmát”, a Cekend-tetőre tervezett repülőteret is szóba hozta, mint – rendes infrastruktúra hiányában – megfelelő összeköttetési lehetőséget a fejlettebb régiókkal. Egyúttal figyelmeztetett, hogy
A pozitívumokra térve az NSKI-elnök Székelyföld stabil és fenntartható gazdasági szerkezetét, a rohamosan fejlődő turizmusban rejlő további potenciált és a mezőgazdaságot említette – utóbbinál méltatva Magyarország kormányát, hogy pályázatokkal segíti „az erőteljes, vállalkozó kedvű” székelyeket. Szász Jenő mindemellett a székely termékeket, szövetkezeteket és kalákákat is fontos előnyként jellemezte.
A Marosvásárhelyen megszervezett Tematikus séták rendvénysorozat keretében most vasárnap a szecessziós épületeket ismerhetik meg az érdeklődők, akiknek a város polgármestere mesél.
Egy személy a megrongálódott autóba szorult szombaton délután Nagykenden. A helyszínre mentőhelikoptert is riasztottak.
Jó eredményeket értek el a Maros megyei diákok a Kézdivásárhelyen megszervezett katolikus hittanolimpián, valamint a református, evangélikus és unitárius vallásolimpián is, amelynek Marosvásárhely adott helyet.
Az Erdélyi Magyar Szövetség kézdivásárhelyi szervezete három héttel korábban jelentette be, hogy Szőts Emilt indítja polgármesterjelöltként. Szombatra meggondolták magukat, és a függetlenként induló Imre Csaba mögé sorakoztak fel.
Első alkalommal szervezett búzaszentelést a Pro Agricultura Egyesület a mezőségi Buzában, amely 2022-től csatlakozott a Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem elnevezésű programhoz.
A Román Posta megkezdte a májusi nyugdíjak kiosztását – közölte szombaton az intézmény.
A helyi termelőkre és a szezonalitásra esküszik Csapó Sándor főszakács, aki hat éve dolgozik a marosvásárhelyi Petry Bistro Grill and Wine étteremben. Vallja, mindenből lehet tanulni, még a balul elsült íztársításokból is.
Nem történt ugyan halálos kimenetelű kígyómarás az elmúlt néhány évtizedben Hargita megyében, de volt súlyosabbnak mondható eset. Éppen ezért érdemes tudni, hogy miként kerülhetjük el a vidékre jellemző mérgeskígyók, azaz a viperák marását.
Medve az egyik üzemanyagtöltő-állomás közelében, majd medve a Dr. Dénes László utcában - figyelmeztették a csíkszeredaiakat és a környéken lévőket a Ro-Alert rendszeren pénteken késő este és szombatra virradóan.
Szombaton – a tavaszi vakációt is kihasználva – két fontos útkereszteződésben kezdik meg az aszfaltozást Marosvásárhelyen.
szóljon hozzá!