
Fotó: Rab Zoltán
Iratkülönlegességeket, a demokráciaközpontokban dolgozók vallomásait, de jogtörténeti tanulmányokat is tartalmaz a Magyarnak lenni jó! – Az EMNT Demokráciaközpontok 10 éve című kötet, amelyet családias hangulatban mutattak be csütörtök délután Marosvásárhelyen, a Bolyai téri unitárius egyházközség tanácstermében.
2021. július 01., 20:482021. július 01., 20:48
2021. július 01., 20:542021. július 01., 20:54
Az egybegyűlteket a házigazda, Nagy László unitárius lelkész köszöntötte, majd az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, Tőkés László szólt a jelenlévőkhöz. A református püspök kiemelte, hosszú út vezetett a 2010-től lehetővé vált egyszerűsített honosításhoz és ahhoz, hogy a határon túliak is megkaphassák a magyar állampolgárságot. Aggodalmát fejezte ki ugyanakkor, hogy
Emlékeztetett, a jövő évi, létfontosságú magyarországi parlamenti választásokon meg kell mutatnunk a magyar nemzet erejét, összefogását.
Fotó: Rab Zoltán
Lukács Bence Ákos, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezető konzulja, aki szakmája szerint történész, nagy szeretettel beszélt a Magyarnak lenni jó! – Az EMNT Demokráciaközpontok 10 éve című kötetről és arról, hogy milyen sok, családi hagyatékban lévő iratot olvashatott el az egyszerűsített honosítási folyamatok során, amelyek egy része helyet is kapott a most bemutatott kiadványban. De helyet kaptak azoknak a munkatársaknak a vallomásai is, akik a magyar állampolgárság megszerzését felügyelték, intézték, valamint
A vezető konzul emlékeztetett, hogy az egyszerűsített honosítás, a magyar állampolgárság felvétele azért vált lehetővé, mert 2010-ben a magyar kormány felelősséget vállalt minden határon túl élő magyarért is.
Fotó: Rab Zoltán
Az EMNT ügyvezető elnöke, Sándor Krisztina pár érdekes iratot mutatott be, amelyek a könyvben is helyet kaptak. Beszélt arról, hogy látható a kötetben egy himlő elleni oltási igazolvány, de egy olyan keresztlevél is, amelyre fel van jegyezve a bába neve is. A családi hagyatékokból előkerült dokumentumok érdekesek, mesélnek a múltról, és a hozzájuk fűzött tanulmányok segítenek még jobban megérteni mindazt, ami a magyar közösségeinkben történt, lezajlott.
A hivatalos felszólásokat jó hangulatú beszélgetés követte Marosvásárhelyen.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
szóljon hozzá!