A szakmát tanuló végzősök nem kertelnek: pénzért mennek külföldre

Jó szakembereket itthon is tudnak képezni, de hogy a diploma után hogyan és hol folytatják életüket, azt már aligha tudja befolyásolni az iskola – állapítja meg a Fogarasy Mihály Műszaki Líceum igazgatója. Részeg Ildikó azon felvetések kapcsán mondta el meglátásait, amelyeket előbb az Arbor Vállalkozók Szövetsége vezetője, Bajkó Tibor mondott el a Gyergyói Hírlapnak a szakmai oktatás és az elvándorlás kérdéséről, és amire Benedek Zoltán, az iskola egyik alkalmazottja is kifejtette a maga véleményét.

A Fogarasy Mihály Műszaki Szakközépiskolában tavaly volt egy találkozó, ahol gyergyószentmiklósi vállalkozók beszéltek a diákokkal. Arra keresték a választ, hogy ki megy külföldre, ki marad itthon az iskola elvégzése után és miért.

A gyerekek nem kerteltek: mennek. A pénzért mennek.

De ha a tanárokkal beszélgetve szóba jön a kérdés, akkor is őszintén mondják: „Tanárnő, maga az egyetem után még tíz évig dolgozott, amíg egy kocsit vett. Én kimegyek Londonba, s egy év múlva kocsival jövök haza” – mondja el Részeg Ildikó az általa hallottakat. Hozzáteszi: ilyen kijelentésekre egyszerűen nincs amit válaszoljon a tanár. A fiatalok elvándorlása tehát nem titok, ez egy általános jelenség. Megakadályozni nem lehet. Oka ennek, hogy egész Európa szakemberhiánnyal küzd, a frissen végzetteket hívják, és az itthoninál lényegesen nagyobb fizetéssel várják. Ez az oka, hogy a cégek itthon is egyre erősebben érzik a szakemberhiányt, és nem lehet azt kijelenteni, hogy a szakképzés hiányosságai vezettek ide – jelenti ki az igazgató.

Az tény, hogy korábban volt egy mély hullámvölgy a szakmai oktatás eredményeinek tekintetében, de mára már lényegesen javult a helyzet. Természetesen, továbbra is léteznek a tananyagban előírt hagyományos módszerek. Ugyanúgy le kell írni a leckét, mint régebben, és ugyanúgy meg kell tanulniuk a diákoknak kéziszerszámokkal dolgozni, de ez így van a nyugati iskolákban is. Hiszen ez fontos alap a modernebb gépek használatához. De az iskola igyekszik követni a piaci igényeket – fogalmazott az igazgató. Amellett, hogy helyi önkormányzati támogatással javítottak a tanműhely állapotán, a felszereltsége is bővült. Például az asztalosműhelybe modern lapszabászgép, fúrógépek és egyéb szerszámgépek kerültek a megyei önkormányzat támogatásából. Győri testvériskolai támogatás révén Audi gépkocsimotoron és Chevrolet autón gyakorolhatnak az autószerelők, illetve a teljes műszakiztatását is megtanulhatják az járgányoknak. Persze mindig lehet fejlődni, ezt láthatták a diákok is, amikor külföldi tanulmányutakon, Portugáliában, vagy egy németországi BMW-gyárban ismerkedhettek az ottani adottságokkal.

A mechatronika osztály létesítését többen ellenezték, de beigazolódott, ha követni akarják a technikai fejlődést, szükség van arra, hogy elektrotechnika, informatika és mechanika képzést egyszerre kapjanak a fiatalok, hiszen a mai gépek kezeléséhez erre mindenképpen szükség van.

A korszerű gyakorlógépekkel felszerelt mechatronika tanműhely egy BGA Zrt. által kiírt pályázatból valósult meg. Szintén egy újonnan kialakított szövőtanműhellyel is rendelkeznek megyei pályázati segítségből. Közelebbről pedig egy CNC gép is segíti a szakoktatást megyei és helyi önkormányzati segítséggel – sorolja az utóbbi idők fejlesztéseit az igazgató. Mindehhez pedig jól felkészült oktató-mesterek és mérnök-tanárok tudásátadása párosul.

A szakmai oktatás mindemellett még mindig nem elég vonzó a gyermekek számára, és ez főként a szülők rossz tapasztalatai miatt van így. Mivel a gyergyószentmiklósi gyárban szükség volna képzett szövőnőkre, a Fogarasy Mihály Műszaki Szakközépiskolában próbáltak beindítani egy ilyen profilú osztályt. Nem volt jelentkező.

Az édesanyák egykor sok rossz tapasztalatot szereztek a szövőgyárban, ezért világos, hogy nem biztatják lányaikat, hogy ezt a szakmát válasszák.

Pedig azóta sokat változott a helyzet abban az iparágban is, persze a jó irányba, összehasonlíthatatlanok a régi és a mai körülmények.

Még mindig az az általános hozzáállás a családokban, hogy „tanulj fiam, menj egyetemre, legyél orvos, ügyvéd, vidd többre, mint mi”.

A szakmunkának ma még nincs megfelelő megbecsültsége

– vázolja Részeg Ildikó.

De van már pozitív példa is: autószerelő szakon kétszeres túljelentkezés volt a nyáron, és a megyében csak a Szakiban volt túljelentkezés az asztalos osztályba. Volt gyermek, aki 9,06-os átlaggal jött ide, és olyan osztály is van, ahol 7-esnél kisebb átlaggal két gyermek jutott be. Tehát az sem igaz, hogy csak a gyenge tanulók mennek a szakiskolába. Ez a pozitív elmozdulás főként a tavaly létrejött együttműködési szerződéskötésnek tudható be, amely az iskola, az Arbor Vállalkozók Szövetsége, a megyei tanács, a helyi tanács, valamint a tanfelügyelőség között köttetett. Ez óriási segítség, hogy változzon a köztudat a szakoktatással kapcsolatban.

A négyéves szakközépiskola, és a hároméves szakmunkásképző még egy ok miatt kevésbé vonzó: a gyakorlati képzési időszakok miatt itt egy tanév 5-6 héttel is hosszabb, mint az gimnáziumokban. A szakközépiskolai osztályokban tanulók számára az elméleti tananyag pedig ugyanaz, mint az elméleti líceumokban, pedig itt szakmából is vizsgázni kell. A sikeres érettségi aránya azért is kisebb, mert a diákoknak a szakdiploma a fontosabb. Persze az is hozzátartozik a valósághoz, hogy a 2-es 3-as osztályzatú képességvizsgából nehezen lehet 6-os érettségi eredményt kihozni.

Az sem tesz jót a szakképzés megítélésének, hogy a folyamatosan csökkenő gyereklétszám miatti rendszeres osztály megszüntetéseknek mindig a szakiskola látja kárát, az elméleti osztályokat nem faragják le, azokat védik az illetékesek

– mondta az igazgató.

Részeg Ildikó még hozzátette: a tananyagot is csökkenteni kellene, hiszen 27 éve ötnapos az oktatási hét, de majdnem ugyanannyi a tananyag, mint azelőtt. Miért kell például azt a 11-12-es matematikát a középiskolában oktatni, amit például Magyarországon csak az egyetemeken tanítanak? Rossz az, hogy jelenleg elitképzés jellegű az oktatás, és a büszkeség az, ha az ország diákjai nemzetközi tantárgyversenyeken sikeresek. Ehelyett arra kellene törekedni, hogy a többség számára biztosítsanak a későbbi életükben hasznos tudást, vagyis ne csak a zsenikre gondoljanak, hanem a jó és átlagos képességű tanulók legyenek a középpontban. Az igazgató megjegyzi: vannak olyan gyermekek, akik nem tudják az iskolában a minimális szintet sem elérni, de az életben ők is boldogulni tudnak.

Az iskolai 10-20 éves találkozókon szerzett tapasztalatok is érdekesek, mondta az igazgató. Hozzátette, hogy legutóbb

egy ilyen alkalommal parkolóhelyet sem talált az iskola közelében a találkozóra érkezettek jobbnál jobb autói között.

Egyik nagyon jó tanuló diák nem ment egyetemre a szülők teljes elkeseredésére, ő 20 évesen építési vállalkozásba kezdett itthon. Az ő autója volt a legjobb, tehát a nehézségek ellenére sikeres tud lenni Romániában is. Megmutatta, így is lehet. Egy másik diákjának Németországban van vállalkozása, de itt, a szülőfalujában épített, itt alapított családot, és már itthon is elindította a saját cégét. Az ő járműve szintén nem az olcsó kategóriába tartozik. Egy másik diákja már az iskola idején munkát vállalt, és jó fizetést, megbecsülést kapott, de ahogy a ballagás lezajlott, mégis elment. Muszáj volt saját szemével meggyőződjön, mi is van kint. Azóta hazajött, dolgozik, munkáját megbecsülik. De már arra is volt példa, hogy az asztalos osztályban tanuló diák 10. osztály végén elindította a saját vállalkozását, és most, 5 év után egy jól működő cége van.

Ha el is mennek külföldre az iskola után, remélhetőleg sokan vissza is térnek majd, miután annyit keresnek, hogy itthon megalapozzák a jövőjüket.

Mindenesetre, bár a fiatalok számára ma a jövőkép a külföldi munka, le kell szögezni, itthon is találhatnak példaképeket. Jól menő vállalkozók, tisztségviselők, önkormányzati vezetők is kerültek ki a szakközépiskolákból, akik példaképek, elismert személyiségek – fogalmazott Részeg Ildikó.