
Fotó: Haáz Vince
Második alkalommal szervezte meg az Erdélyi Pálinka- és Párlatversenyt a Vásárhelyi Forgatag keretében az Erdélyi Pálinka Lovagrend. A szervezők a marosvásárhelyi vár múzeumépületében rendezték be a pálinkakóstoló, illetve zsűriző helyszínt.
2017. augusztus 21., 17:102017. augusztus 21., 17:10
Míg a tavalyi, első alkalommal megszervezett versenyre száz mintát küldtek Erdély különböző tájegységeiről, az idén valamivel kevesebben jelölték pálinkájukat és párlataikat, aminek részben az éppen esedékes gyümölcsbetakarítás és feldolgozás lehet a magyarázata – tudtuk meg a hétfői versenyen. Bár a mennyiség a tavalyihoz képest alulmaradt,
talán mert tanultak a pálinkakészítők, illetve jobban odafigyeltek készítményeikre, azok minőségére – mondta Gáspár Botond szervező.
Már a szagától szédül az ember – jegyezte meg a hétfői versenyen az egyik látogató, mire a szakértők közül Somogyi Csaba, az Erdélyi Pálinka Lovagrend tagja figyelmeztette, hogy
Hogy mitől jó egy jó pálinka, a Vásárhelyi Hírlapnak elmondta, a jó gyümölcsből jó cefre, abból meg jó pálinka készülhet. Azt a téves felfogást is megcáfolta, miszerint a jó gyümölcsből lekvár készül, ami megmarad, abból meg pálinka. Ez nem igaz, hívta fel a figyelmet a pálinka lovag, a jó pálinkához ugyanis jó gyümölcs kell, az sem árt, hogy ha a gondosan válogatott gyümölcsöt megmossák, hiszen a permetlé is bekerül a pálinkába, és az ízén érződik.
Fotó: Haáz Vince
– magyarázta, és meg is mutatott egy enyhén savanykás pálinkát.
Bár több helyen is szerveznek Erdélyben hasonló rendezvényeket, a szervezők azt szeretnék, ha a marosvásárhelyi a legrangosabbá válna, ezért is szervezik a Vásárhelyi Forgatag rendezvényeként a pálinkaversenyt – tudtuk meg Gáspár Botondtól, aki azt is elmondta, hogy a pálinka mustrára Erdély minden tájáról várták és fogadták a mintákat, amelyek zöme az idén a Székelyföldről érkezett, jövőre szeretnék, ha hangsúlyosabban képviseltetné magát a Partium is.
A paletta széles volt, a hagyományos erdélyi gyümölcsöktől, mint alma, szilva, barack, körte, olyan érdekességek is érkeztek, mint az eper, a meggy, birsalma, feketeribizli, illetve néhány, Erdélyben jellegzetes vadgyümölcsből készített pálinka: vackor, vadalma, somérdekesség, valamint az ágyaspálinkák mellett a bor- és sörpárlatok sem hiányoztak. Az Erdélyi Pálinka Lovagrend célja a pálinkafogyasztás kulturált népszerűsítése, a minőségre való figyelmeztetés – mondta Somogyi Csaba.
Fotó: Haáz Vince
A vármúzeum földszinti termében az asztal körül a lovagrendi tagok mellett olyan civilek is ültek, akik eddig nem bíráskodtak pálinkaversenyen. Ittak egy-egy kortyot, illetve, ahogy érdeklődésünkre elmagyarázták, egy negyedkortyot, de előbb az illatot szívták be, csak azt követően ízlelték a pálinkát.
A minősítés a magyarországi rendszer szerint működik itt is – magyarázta Gáspár Botond, egy húszpontos rendszer alapján, a bírák vak-kóstolást végeznek, vagyis csupán annyit tudnak, hogy hány fokos és milyen gyümölcsből készült az illető termék.
Azt is érdemes tudni, hogy kóstoláskor nem nyelik le a pálinkát, csupán megforgatják a szájukban és kiköpik. Persze, ha valamelyik nagyon ízlik, azt nem, sőt még repetát is kérnek belőle. Azt tartják a szakik, hogy
Közben sajt- és almafalatkákat és sós ropit is falnak, hogy az ízek ne befolyásolják egymást. A zsűrinek az a feladata, hogy a lehető legobjektívebben zsűrizzen, miközben a technológiai folyamatokra is összpontosít. Nyilván, hogy az aranyérmes a legjobb, a legharmonikusabb pálinkák közül kerül ki, ami azt jelenti, hogy nemcsak az előállítás módja, hanem a harmónia, az utóhatás, a hosszútávú íz dönti el, hogy melyik lesz a nagydíjas.
A Zetelaka községhez tartozó Sikaszóban kedd délben és délután is láttak medvét. Este újabb településeken is feltűnt a nagyvad.
Gyulán román barátjával harangozott a görög-keleti templomban, Japánban asztalosinas volt, rácsodálkozott Mongóliára, születése óta hajtja a kíváncsiság. Az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai László Marosvásárhelyen mesélt. Vastapssal köszönték.
Négy év szünet után ismét egy flashmobbal jelentkezett a sepsiszentgyörgyi Kék Hold táncklub, amelyről a beavatottak már tudják, hogy tagjait az eső sem tudja elriasztani. Kedd délután park felső sétányán 50 pár táncolt az esőben.
A német Rheinmetall hadiipari vállalat kedden bejelentette, hogy 5,7 milliárd euró értékű szerződéseket írt alá a román hadsereggel, amit a cég „az elmúlt időszak legnagyobb nemzetközi szerződéscsomagjának” nevezett.
Elkezdődött a beiratkozás a 2026-os nyári érettségi vizsgaidőszakra, a végzősöknek pedig június 4-én véget ér a tanév. A szóbeli vizsgák jövő héten, az írásbeli megmérettetések pedig június 29-én kezdődnek.
Kelemen Hunor szerint Eugen Tomac esetleges miniszterelnökké jelölése „még vészmegoldásnak sem” tekinthető.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) frakciói nem fognak bizalmat szavazni egy olyan kormánynak, amelyben a párt nem vesz részt – jelentette ki kedden Ștefăniță Avrămescu képviselő.
Vélhetően június második felében nyitják meg a forgalom előtt a Transzfogarasi utat a Szeben megyei Bilea-tó és az Argeș megyei Piscul Negru között – jelentette be kedden a brassói regionális útigazgatóság szóvivője.
A miniszterelnök kijelölésének és egy biztos parlamenti támogatást élvező stabil kormány megalakításának késlekedése az ország politikai, gazdasági, társadalmi és biztonsági helyzetének gyors ütemű romlásához vezet – jelentette ki Traian Băsescu.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátusi frakcióvezetője, Daniel Fenechiu kedden kijelentette, hogy véleménye szerint pártja nem fogja támogatni Eugen Tomac miniszterelnökké jelölését.
szóljon hozzá!