Fotó: Haáz Vince
Második alkalommal szervezte meg az Erdélyi Pálinka- és Párlatversenyt a Vásárhelyi Forgatag keretében az Erdélyi Pálinka Lovagrend. A szervezők a marosvásárhelyi vár múzeumépületében rendezték be a pálinkakóstoló, illetve zsűriző helyszínt.
2017. augusztus 21., 17:102017. augusztus 21., 17:10
Míg a tavalyi, első alkalommal megszervezett versenyre száz mintát küldtek Erdély különböző tájegységeiről, az idén valamivel kevesebben jelölték pálinkájukat és párlataikat, aminek részben az éppen esedékes gyümölcsbetakarítás és feldolgozás lehet a magyarázata – tudtuk meg a hétfői versenyen. Bár a mennyiség a tavalyihoz képest alulmaradt,
talán mert tanultak a pálinkakészítők, illetve jobban odafigyeltek készítményeikre, azok minőségére – mondta Gáspár Botond szervező.
Már a szagától szédül az ember – jegyezte meg a hétfői versenyen az egyik látogató, mire a szakértők közül Somogyi Csaba, az Erdélyi Pálinka Lovagrend tagja figyelmeztette, hogy
Hogy mitől jó egy jó pálinka, a Vásárhelyi Hírlapnak elmondta, a jó gyümölcsből jó cefre, abból meg jó pálinka készülhet. Azt a téves felfogást is megcáfolta, miszerint a jó gyümölcsből lekvár készül, ami megmarad, abból meg pálinka. Ez nem igaz, hívta fel a figyelmet a pálinka lovag, a jó pálinkához ugyanis jó gyümölcs kell, az sem árt, hogy ha a gondosan válogatott gyümölcsöt megmossák, hiszen a permetlé is bekerül a pálinkába, és az ízén érződik.
Fotó: Haáz Vince
– magyarázta, és meg is mutatott egy enyhén savanykás pálinkát.
Bár több helyen is szerveznek Erdélyben hasonló rendezvényeket, a szervezők azt szeretnék, ha a marosvásárhelyi a legrangosabbá válna, ezért is szervezik a Vásárhelyi Forgatag rendezvényeként a pálinkaversenyt – tudtuk meg Gáspár Botondtól, aki azt is elmondta, hogy a pálinka mustrára Erdély minden tájáról várták és fogadták a mintákat, amelyek zöme az idén a Székelyföldről érkezett, jövőre szeretnék, ha hangsúlyosabban képviseltetné magát a Partium is.
A paletta széles volt, a hagyományos erdélyi gyümölcsöktől, mint alma, szilva, barack, körte, olyan érdekességek is érkeztek, mint az eper, a meggy, birsalma, feketeribizli, illetve néhány, Erdélyben jellegzetes vadgyümölcsből készített pálinka: vackor, vadalma, somérdekesség, valamint az ágyaspálinkák mellett a bor- és sörpárlatok sem hiányoztak. Az Erdélyi Pálinka Lovagrend célja a pálinkafogyasztás kulturált népszerűsítése, a minőségre való figyelmeztetés – mondta Somogyi Csaba.
Fotó: Haáz Vince
A vármúzeum földszinti termében az asztal körül a lovagrendi tagok mellett olyan civilek is ültek, akik eddig nem bíráskodtak pálinkaversenyen. Ittak egy-egy kortyot, illetve, ahogy érdeklődésünkre elmagyarázták, egy negyedkortyot, de előbb az illatot szívták be, csak azt követően ízlelték a pálinkát.
A minősítés a magyarországi rendszer szerint működik itt is – magyarázta Gáspár Botond, egy húszpontos rendszer alapján, a bírák vak-kóstolást végeznek, vagyis csupán annyit tudnak, hogy hány fokos és milyen gyümölcsből készült az illető termék.
Azt is érdemes tudni, hogy kóstoláskor nem nyelik le a pálinkát, csupán megforgatják a szájukban és kiköpik. Persze, ha valamelyik nagyon ízlik, azt nem, sőt még repetát is kérnek belőle. Azt tartják a szakik, hogy
Közben sajt- és almafalatkákat és sós ropit is falnak, hogy az ízek ne befolyásolják egymást. A zsűrinek az a feladata, hogy a lehető legobjektívebben zsűrizzen, miközben a technológiai folyamatokra is összpontosít. Nyilván, hogy az aranyérmes a legjobb, a legharmonikusabb pálinkák közül kerül ki, ami azt jelenti, hogy nemcsak az előállítás módja, hanem a harmónia, az utóhatás, a hosszútávú íz dönti el, hogy melyik lesz a nagydíjas.
A Száz év magány történetét a filmadaptációban az elejétől a végéig időrendben, lineáris módon meséltette el Jose Rivera forgatókönyvíró. Ez volt talán a legnagyobb kompromisszum, amit meg kell hoznia az eredeti műhöz képest.
Olajtüzelésű kazánból terjedtek szét a lángok szombat délután egy náznánfalvi lakóházban. Személyi sérülés nem történt.
A turizmus és a közösségi élet fellendítése a célja egy új fejlesztési projektnek, amely előreláthatólag jövő tavasszal kezdődik el Borszéken. Megújul a felső-borszéki piac, bővül a Millennium Park és egy makettpark is létesül új látványosságként.
Kézdivásárhely úttörőnek számít Erdélyben, ami az online városlexikonokat illeti. A kezdilexikon.ro címen elérhető tudástárt a helyi önkormányzati képviselő-testület ülésén mutatták be a döntéshozóknak és a sajtónak.
Tűz keletkezett szombat délután egy marosludasi lakóházban. A ház tulajdonosát orvosi ellátásban kellett részesíteni.
Közösséget épít és meghittebbé teszi az ünnepek előtti készülődést a csíkszentmártoni Antalffy János Művelődési Házban szervezett mézeskalácssütő programsorozat, amelynek csúcspontján, a vasárnapi Szeretetnapon a jótékonyság kerül a középpontba.
A Juventus Színházi Fesztivál tizenkettedik kiadását tartják szombaton Kovásznán. A kulturális sokszínűség napján három erdélyi városból várnak diákszínjátszókat a fürdővárosba.
A védelmi minisztérium pénteken figyelmeztetett, hogy félrevezető információk terjednek a nyilvánosságban a Romániai légteréről, illetve az országban végrehajtott katonai műveletekről szóló törvénytervezetekkel kapcsolatban.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyeztek egy dévai férfit, aki a Facebookon közzétett videóüzenetben az alkotmánybíróság tagjainak meggyilkolására buzdította követőit – tájékozatott pénteken a Hunyad megyei ügyészség.
Egy személygépkocsi volt érintett abban a közúti balesetben, amely péntek délután történt a Maros megyei Náznánfalván.
szóljon hozzá!