
Fotó: Haáz Vince
Második alkalommal szervezte meg az Erdélyi Pálinka- és Párlatversenyt a Vásárhelyi Forgatag keretében az Erdélyi Pálinka Lovagrend. A szervezők a marosvásárhelyi vár múzeumépületében rendezték be a pálinkakóstoló, illetve zsűriző helyszínt.
2017. augusztus 21., 17:102017. augusztus 21., 17:10
Míg a tavalyi, első alkalommal megszervezett versenyre száz mintát küldtek Erdély különböző tájegységeiről, az idén valamivel kevesebben jelölték pálinkájukat és párlataikat, aminek részben az éppen esedékes gyümölcsbetakarítás és feldolgozás lehet a magyarázata – tudtuk meg a hétfői versenyen. Bár a mennyiség a tavalyihoz képest alulmaradt,
talán mert tanultak a pálinkakészítők, illetve jobban odafigyeltek készítményeikre, azok minőségére – mondta Gáspár Botond szervező.
Már a szagától szédül az ember – jegyezte meg a hétfői versenyen az egyik látogató, mire a szakértők közül Somogyi Csaba, az Erdélyi Pálinka Lovagrend tagja figyelmeztette, hogy
Hogy mitől jó egy jó pálinka, a Vásárhelyi Hírlapnak elmondta, a jó gyümölcsből jó cefre, abból meg jó pálinka készülhet. Azt a téves felfogást is megcáfolta, miszerint a jó gyümölcsből lekvár készül, ami megmarad, abból meg pálinka. Ez nem igaz, hívta fel a figyelmet a pálinka lovag, a jó pálinkához ugyanis jó gyümölcs kell, az sem árt, hogy ha a gondosan válogatott gyümölcsöt megmossák, hiszen a permetlé is bekerül a pálinkába, és az ízén érződik.
Fotó: Haáz Vince
– magyarázta, és meg is mutatott egy enyhén savanykás pálinkát.
Bár több helyen is szerveznek Erdélyben hasonló rendezvényeket, a szervezők azt szeretnék, ha a marosvásárhelyi a legrangosabbá válna, ezért is szervezik a Vásárhelyi Forgatag rendezvényeként a pálinkaversenyt – tudtuk meg Gáspár Botondtól, aki azt is elmondta, hogy a pálinka mustrára Erdély minden tájáról várták és fogadták a mintákat, amelyek zöme az idén a Székelyföldről érkezett, jövőre szeretnék, ha hangsúlyosabban képviseltetné magát a Partium is.
A paletta széles volt, a hagyományos erdélyi gyümölcsöktől, mint alma, szilva, barack, körte, olyan érdekességek is érkeztek, mint az eper, a meggy, birsalma, feketeribizli, illetve néhány, Erdélyben jellegzetes vadgyümölcsből készített pálinka: vackor, vadalma, somérdekesség, valamint az ágyaspálinkák mellett a bor- és sörpárlatok sem hiányoztak. Az Erdélyi Pálinka Lovagrend célja a pálinkafogyasztás kulturált népszerűsítése, a minőségre való figyelmeztetés – mondta Somogyi Csaba.
Fotó: Haáz Vince
A vármúzeum földszinti termében az asztal körül a lovagrendi tagok mellett olyan civilek is ültek, akik eddig nem bíráskodtak pálinkaversenyen. Ittak egy-egy kortyot, illetve, ahogy érdeklődésünkre elmagyarázták, egy negyedkortyot, de előbb az illatot szívták be, csak azt követően ízlelték a pálinkát.
A minősítés a magyarországi rendszer szerint működik itt is – magyarázta Gáspár Botond, egy húszpontos rendszer alapján, a bírák vak-kóstolást végeznek, vagyis csupán annyit tudnak, hogy hány fokos és milyen gyümölcsből készült az illető termék.
Azt is érdemes tudni, hogy kóstoláskor nem nyelik le a pálinkát, csupán megforgatják a szájukban és kiköpik. Persze, ha valamelyik nagyon ízlik, azt nem, sőt még repetát is kérnek belőle. Azt tartják a szakik, hogy
Közben sajt- és almafalatkákat és sós ropit is falnak, hogy az ízek ne befolyásolják egymást. A zsűrinek az a feladata, hogy a lehető legobjektívebben zsűrizzen, miközben a technológiai folyamatokra is összpontosít. Nyilván, hogy az aranyérmes a legjobb, a legharmonikusabb pálinkák közül kerül ki, ami azt jelenti, hogy nemcsak az előállítás módja, hanem a harmónia, az utóhatás, a hosszútávú íz dönti el, hogy melyik lesz a nagydíjas.
Egyetlen mozdulattal érkezik meg az ünnepi hangulat és lesz nappali városképből esti fényvarázs Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön és Marosvásárhelyen a Székelyhon interaktív összeállításában.
Egy függöny, amely mesél, egy függöny, amelyben a magyar kultúra ezer szála, sorsok, múlt és jövő fonódik össze: felavatták Budapesten a Nemzeti Színház új nagyszínpadi díszfüggönyét. Az eseményre szerte a Kárpát-medencéből érkeztek ünneplők.
Otthont a gyerekeknek, otthont a családnak – a jelmondatból kézzelfogható valóság válik Gyergyószentmiklóson, ahol közösségi összefogással épül egy rászoruló, négygyermekes család új háza. A segítségre továbbra is szükség van.
A nyugati biztonsági garanciákért cserébe Ukrajna hajlandó lemondani a NATO-csatlakozással kapcsolatos törekvéseiről. Erről Volodimir Zelenszkij beszélt vasárnap egy Berlinbe tervezett tárgyalás előtt.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) keretében működő Igazságügyi Felügyelet (IJ) vasárnap bejelentette, hogy ellenőrzéseket indított a Recorder anyagában elhangzottak kapcsán.
Nem egyszeri csoda volt: hét évvel az első válogatás után megérkezett a Made In Gyergyó II., és vele együtt egyértelmű üzenet is – a gyergyói zene folyamatosan fejlődik, szórakoztat és új hangzásokat hoz.
Két gépkocsi balesetezett a 13-as országúton Kibéd község területén. Öt személy megsérült, a forgalmat mindkét menetirányon lezárták.
Tizenhárom Temes megyei helyszínen tartottak házkutatást szombaton a hatóságok az illegálisan működtetett nagycsanádi idősotthon ügyében.
Az egyedi ajándékot keresők, a szerényebb igényekkel rendelkezők, a lélekemelő élményekre vágyók számára kihagyhatatlanok a karácsonyi vásárok, melyekből ezen a hétvégén kettő is nyílt Sepsiszentgyörgyön.
Néhány évtizede, amikor még nem hozták be az országba a rengeteg tömegárut, nagy értéke volt a belső termelésnek, virágzott a konfekcióipar, és volt igény a gyapjúfeldolgozásra, a belőle készült termékekre. Mára ez teljesen megváltozott.
szóljon hozzá!